Vadászat
Vadállatok a nagyvárosban: Együttélés vagy együtt létezés?
Városban élő vadállatok, vadállatokkal élő városiak. Az ember-vadvilág konfliktusairól volt szó a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék minikonferenciáján.
– A világ népességének csaknem 70 százaléka városokban él, ennek pedig következményei vannak. Élőhelyeket foglalunk el a természettől, a biodiverzitás pedig egyre nagyobb hatást gyakorol a városlakók életére, az ember-vadvilág konfliktusok mindenkit érintenek. Az egyetem harmadik missziós feladata, hogy ismereteinek, tudásának átadásával segítse ennek a konfliktusnak a megoldást, feloldását – mondta a konferencia megnyitóján Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
Kövér László, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa, a rendezvény főszervezője szerint a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) rendezvénysorozat utolsó napján megrendezett konferencia célja maximálisan illeszkedik az MTÜ jelmondatához: tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában.
– A társadalom, különösen a fiatalok meglehetősen eltávolodtak a természettől. Közben egyre nagyobb számban jelennek meg gerincesek és gerinctelenek a városokban, de az invazív, betelepülő fajok száma is emelkedőben van hazánkban. A tudomány feladata és a mi célunk is, hogy feloldjuk a tévhiteket, amelyek körülveszik ezeket az állatokat – tette hozzá Kövér László.
Hazánk legnagyobb darázsfajával, az óriás tőrösdarázzsal Debrecenben több helyen is találkozhatunk. Mérete miatt riadalmat kelt, miközben teljesen veszélytelen. Váradi Zoltán, a Természettár vezetője szerint a félelmek feloldásában meghatározó a környezeti nevelés módja. Edukációval szépnek látható a viráglakó karolópók vagy éppen a farkaspók, de a nünüke is.
– Ma már egyre többen igyekeznek beporzóbarát kerteket kialakítani és telepítenek rovarhoteleket, akár közterületre is. A nemszeretem gerinctelenek köré kialakuló pozitív kép megteremtésében sokat segített az Év Rovara-szavazás, de egyre közkedveltebbek a pókok is. Utóbbiak népszerűségének növekedésében sokat segített hazánkban a Vízipók-Csodapók vagy éppen a hollywoodi filmek, a Pókember, valamint a Harry Potter-sorozat Aragog-ja is. Ebből kifolyólag elmondható, hogy talán van még remény a csótányoknak, poloskáknak és csupasz csigáknak is – fejtette ki Váradi Zoltán.
Magyarországon ötven őshonos és három invazív szúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog él. A hiedelmek ellenére azonban nem elsősorban ezek a szúnyogok hordozhatják, illetve terjesztik az olyan veszélyes betegségeket, mint a malária vagy éppen a nyugat-nílusi láz – hangzott el a konferencián. Klein Ágnes, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoport laborvezetője előadásában arról is beszélt, hogy a szúnyoginváziók megelőzése érdekében egyszerre van szükség a biológiai és a kémiai gyérítésre, valamint az egyéni védekezésre is.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az 1940-es években a vetési varjú még hasznos állatnak minősült Magyarországon. A mezőgazdasági termelésben bekövetkezett változások, a monokultúrás gazdálkodás, továbbá a varjak irtása a faj egyedszámának drasztikus, kilencven százalékos csökkenését eredményezte és azt, hogy a madarak a városba költöztek.
– A nagyobb varjútelepek megbomlásával a városba települő madarak kisebb közösségeket alkotnak, hangosan és jelentős mennyiségű ürüléket hagynak maguk után. Hatástalanok ellenük a telepített riasztóeszközök, mivel értelmi képességük egy hétéves gyermekével vetekszik. Sok esetben a szántóföldeken sem a termesztett kultúra megszerzése a céljuk, meglepően korán azonosítják ugyanis a drótféregfertőzést – hangsúlyozta előadásban Solt Szabolcs.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fajmegőrzési Osztályának munkatársa hozzátette: a szigorúbb hulladékgazdálkodás, a varjúerdők kialakítása lehetőséget teremtene a madarak elcsábítására a problémás városrészből, de szükség van az otthoni madárnevelés szabályozására is, mivel a valóban agresszív varjak legtöbbször a kéznél nevelt egyedek közül kerül ki. A nagy vetési varjú-kolóniák megbontása pedig a csókák, az erdei fülesbaglyok és a gébicsek életközösségét is érintik.
A hagyományteremtő szándékkal megrendezett szombati konferencián szó volt még emellett a fokozottan védett földikutyák városi megjelenéséről, az ökoszisztéma mérnök hód tevékenysége miatt fellépő diverz problémákról, azok megoldásairól, nem utolsó sorban pedig a hazai nagyragadozókról is holisztikus körképet kapott a
fórumra ellátogató érdeklődő.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Halálos barnamedve-támadások Európában
Az elmúlt időszakban több halálos medvetámadás is történt Európában
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában történt legutóbbi halálos esetek, valamint a 2025-ös görögországi eset is rávilágítanak arra, hogy a barnamedvékkel való együttélés kérdését reálisan kell kezelni. A természetvédelmi célokat megbízható állományadatokra, hatékony megelőzésre, egyértelmű beavatkozási protokollokra és olyan kezelési eszközökre kell alapozni, amelyek garantálják a lakosság biztonságát.
Fotó: FACE
Ezek az esetek szorosan kapcsolódnak a FACE nagyragadozó-gazdálkodással kapcsolatos munkájához, mivel ismételten felhívják a figyelmet a közbiztonság, az állományfelmérés, a problémás egyedek kezelése és a gyakorlati együttélési megoldások kérdéseire.
Bulgária, Vitosha Természetvédelmi Park, 2026. május 16.
Egy 35 éves túrázót 2026. május 16-án holtan találtak a Szófia közelében fekvő Vitosha Természetvédelmi Parkban. A halál lehetséges okai között barnamedve-támadás is felmerült.
A holttestet olyan útvonalak közelében találták meg, amelyek hegyi menedékházakat kötnek össze, és amelyeket sok túrázó használ. Dr. Raycho Ganchev kutató arra figyelmeztetett, hogy ha a medvék elveszítik az embertől való természetes félelmüket, az növelheti a kockázatokat. Hangsúlyozta a pontosabb adatok és a jobb kezelési intézkedések szükségességét.
Románia, Hargita megye, 2026. április vége – május eleje
Egy férfit, aki április 27-e óta eltűntként szerepelt, holtan találtak Hargita megyében, Farkaslaka közelében. A beszámolók szerint harapásnyomokat észleltek a testen, és amikor a hatóságok megérkeztek, egy medve még mindig a közelben tartózkodott.
Az eset tovább erősítette a helyi lakosság aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy miként kezelhetők hatékonyan a problémás medvék, illetve milyen gyorsan lehet beavatkozni veszélyhelyzet esetén.
Lengyelország, Bieszczady térsége, 2026. április vége
Egy 58 éves nő életét vesztette a Bieszczady térségében, Płonna közelében, miközben hullott agancsokat gyűjtött. Miután fiával elszakadtak egymástól, a fiú a beszámolók szerint telefonon még hallotta, ahogy édesanyja azt kiáltja: „medve, medve”, majd a hívás megszakadt.
A nehezen megközelíthető terep késleltette a keresést. A nőt később halálos sérülésekkel találták meg.
Görögország, Rodope-hegység, 2025. június
2025 júniusában egy turistát holtan találtak egy szakadékban Görögországban, a Középső-Rodope térségében, a bolgár határ közelében. Egy társa állítólag arról számolt be, hogy medve támadta meg vagy üldözte őket.
Ez az eset tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a barnamedve jelenléte több országot érintő, határokon átnyúló kérdés.
Fő üzenetek az együttélés és a kezelés szempontjából
Ezek az esetek több visszatérő problémára mutatnak rá:
A barnamedvékkel való találkozások nem korlátozódnak a távoli, lakatlan vadonokra. Esetek történtek menedékházak, utak és túrázók által használt területek közelében is.
A helyi hatóságok és közösségek egyre inkább aggódnak amiatt, hogy egyes medvék elveszíthetik az embertől való félelmüket.
A megbízható állománybecslések továbbra is központi szerepet játszanak a szakpolitikai vitákban.
A megelőzés, a lakosság tájékoztatása és a gyors beavatkozási protokollok elengedhetetlenek a medvék által lakott területeken.
A probléma egyre inkább határokon átnyúló kérdéssé válik, különösen azokban a hegyvidéki térségekben, amelyek több tagállam között oszlanak meg vagy összeköttetésben állnak egymással.
Ezek az esetek további bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyragadozók védelmét gyakorlati kezelési eszközökkel kell kiegészíteni. A barnamedve védett faj, és Európa természeti örökségének része, ugyanakkor a természetvédelmi sikereket olyan életszerű, gyakorlati intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek megvédik az embereket, a vidéki közösségeket és mindazokat, akik a természetben, a külterületeken tartózkodnak.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Az OMVK Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezete átadta az ifjúságnevelést szolgáló új regionális központját
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vadászkamara ifjúsági programja keretében évek óta folyamatosan létesülnek az ifjúságnevelést szolgáló, regionális központok. 2026 végére már minden vármegyében működni fog az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű kezdeményezés számára helyszínt és infrastruktúrát biztosító ingatlan. A legújabb ilyen létesítményt a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezetünk nyitotta meg május 12-én.
Fotó: OMVK
Kecskemét, a „hírös város” zöldövezetében, a Belsőnyír tanya 125. szám alatt található épületet ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az eseményen mások mellett jelen volt Szabó János, a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya Földművelésügyi Osztályának vezetője, Sulyok Ferenc, a kamarával és a szövetséggel szorosan együttműködő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, dr. Fekecs Dénes, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke, Fehér Sándor, a Vadászkamara országos hivatásos vadász alelnöke, illetve Bajdik Péter, a szervezet főtitkára is.
Koczka Zoltán, a vármegyei érdekképviseleti szervezetek elnöke beszédében felidézte, hogy az érdekképviselet székháza majd’ 30 évig Kecskeméten volt. Az új, e célt is szolgáló létesítmény ötlete 2022 óta érlelődött, azonban igen nehezen tudták megtalálni a megfelelő ingatlant. Azonban érdemes volt várni, mert a 2000-s évek elején épített, kertvárosi ház szinte teljesen megfelel a céloknak, csak minimális munkálatokat kellett elvégezni a 2025 júliusi beköltözés előtt. (A létesítményről részletesen írtunk a Nimród Vadászújság 2025 szeptemberi számában, a lap 57-58. oldalán.)
Fotó: OMVK
Dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke szólt a szervezet 2017-ben elindított, országos ifjúságnevelési programjáról, hangsúlyozva: a köztestület ezen önként vállalt kezdeményezésével mostanra több mint 300 000 általános iskolás gyermeket ért el (rajtuk keresztül pedig jó eséllyel a családjuk más tagjait is). A különböző ifjúsági rendezvények, események bizonyosan segítenek abban, hogy a gyerekek reális képet alakítsanak ki a természetről, egyben a vadgazdálkodás, vadászat abban játszott szerepéről. Megjegyezte: a kezdeményezést szolgáló, infrastruktúrájukat tekintve elsősorban az ifjúsági programokra optimalizált központok arra is maradéktalanul alkalmasak, hogy méltó környezetet és munkafeltételeket biztosítanak a kamarai területi szervezetek mindennapi feladataihoz.
A megnyitó keretében dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg az épületet, majd Koczka Zoltán, dr. Jámbor László, dr. Szigethy Béla, a kamarai területi szervezet sportvadász alelnöke és Hajdinger György hivatásos vadász alelnök emlékfát ültetett el. Ezt követően a jelenlévők bejárhatták az ingatlant, amelyben Tarányi Lili, a KEFAG Zrt. munkatársa a vármegyei ifjúsági programokról szólt, vitéz Miklós Károly vármegyei kamarai titkár a bemutatott trófeákról és preparátumokról, dr. Koncz István vadászíró pedig a nemrég alakult vármegyei vadászklubról beszélt, amely összejövetelinek szintén helyszín biztosít az új kamarai központ.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület. A védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.
Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy a védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.
A fénykép illusztráció: Fotó: Pannoneagle
Az ügyben érintett személyek között a Magyar Solymász Egyesület tagjai is voltak. A jogerős bírósági döntést követően az Egyesület az érintett tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytatott le, és a szabályzataiban meghatározott fegyelmi szankciókat alkalmazta.
A Magyar Solymász Egyesület határozottan elítéli és teljes mértékben elhatárolódik minden olyan cselekménytől, amely a természeti értékek károsításával jár. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a solymászat szellemiségével, amely a természet tiszteletén, a felelős állattartási magatartáson és a jogszabályok betartásán alapul, ezért Egyesületünk a jövőben is következetesen fellép minden olyan esetben, amely ezekkel az alapelvekkel ellentétes.
Az egyesület vezetősége elkötelezett a mindenkori jogszabályok betartásának, illetve betartatásának. Következetesen erre ösztönzi az MSE tagságát, nyitott működésével pedig a magyarországi solymászokat, más egyesületek tagságát, alanyi jogon solymászó honfitársainkat. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi környezetvédelmi és állatvédelmi elvárásoknak való megfelelésre.
Forrás: Magyar Solymász Egyesület
Halálos barnamedve-támadások Európában
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Inváziós faj vagy őshonos faj?
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Ezekkel mindig történik valami Diósjenőn
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Megkezdték az idei őzgidamentést a vadászok
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
