Vadászat
Fontos határidő közeleg a vadkár elleni védekezésben
A döntés évekre meghatározza a gazdák és a vadászatra jogosultak együttműködését
Ismételten felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a 2024. május 17-e előtt 5 évnél régebben engedélyezett, tartós telepítésű kerítések fennmaradását 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Ezzel kapcsolatosan, a tartós telepítésű kerítések engedélyezéséhez szeretnénk néhány hasznos, gyakorlati információval szolgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadkárok megelőzése a mező- és erdőgazdálkodók, valamint a vadászatra jogosultak közös feladata. A vadkár megelőzése vagy csökkentése érdekében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) mind a vadászatra jogosult, mind pedig a föld használója számára – egymással együttműködésben, és a vadászatra jogosult szakmai felügyelete mellett – konkrét kötelezettségeket határoz meg. A vadkármegelőzési kötelezettségek szabályozása a fokozatosság elvét követi. A Vtv. 29/A. § (4) bekezdésében szabályozott, a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a legnagyobb anyagi ráfordítással és a vadgazdálkodási tevékenység jelentős korlátozásával járó védekezési eszköz. Éppen ezért, 2017. január 1-je óta vadászterületen a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.
2024-ben több ponton változott a Vtv. és a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a Vtv. végrehajtásának szabályairól (Vtv. Vhr.). A jogszabályváltozások során kialakításra került a tartós telepítésű kerítések engedélyezésének szakmai kritériumrendszere, továbbá azok az esetkörök, amikor egy kerítés nem minősül tartós telepítésűnek, ezáltal alkalmazása hatósági engedélyhez sem kötött.
Tartós telepítésű kerítés akkor engedélyezhető, ha a bekerített terület az 50 hektárt nem haladja meg, a vad életfeltételei és mozgásirányai biztosítottak, a kerítés jellegénél fogva vadkár elleni védekezésre alkalmas és a mezőgazdasági kultúra más eredményes módszerrel nem védhető meg. A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a bekerített területek között továbbá legalább 10 méter távolságot kell tartani. Szőlő, gyümölcsös és kert vonatkozásában a gazdálkodó indokaira tekintettel a hatóság az előbbi 50 hektáros, valamint 10 méteres határértékektől eltekinthet.
Az engedély nélkül létesített, vagy fenntartott kerítések engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére a hatóság határidő tűzésével fogja felszólítani a föld használóját. Ha a hatóság felszólítása eredménytelenül telik el, intézkedni fog a kerítés felszámolása iránt.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A törvénymódosítás hatályba lépése előtt 5 évnél régebben engedélyezett, tartós telepítésű kerítések fennmaradását a Vtv. 114. §-ában foglaltak alapján 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Ezt követően a kerítések fennmaradása vonatkozásában a kérelmek új kerítés létesítésére irányadó kérelemnek minősülnek, így esetükben már az új szabályozás szerinti, fent említett, 50 hektáros és 10 méteres korlátokat is figyelembe kell venni, a fennmaradás iránti kérelemnek pedig az új kérelmekre irányadó, alábbiak szerint részletezett, javasolt tartalommal kell készülnie.
A Vtv. vhr. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.
A (2) bekezdés szerint pedig nem minősül tartós telepítésű kerítésnek – tehát nem engedélyköteles –
a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az adott növénykultúra legalább 3 hónapig nincsen bekerítve az adott naptári évben,
b) az állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, valamint
c) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából létesített természetes alapanyagú kerítés, ha
ca) fő szerkezeti elemei fa, nád és vessző alapanyagokból készültek,
cb) karám típusú kerítés esetén a legfelső futóléc magassága, táblás és kerítésmezős kialakítású kerítés esetén a kerítésmező magassága legfeljebb 1,2 méter magas,
cc) tartóoszlopainak egymástól való távolsága az 5 métert nem haladja meg,
cd) futólécei egymással párhuzamosan legalább két sorban futnak, és
ce) a körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást az építmény biztosítja.
A Vtv. vhr. 24. § (3) bekezdése alapján a tartós telepítésű kerítések engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozatát,
b) a kerítés műszaki megvalósításának leírását, valamint
c) a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló térképi mellékletet a kerítés nyomvonalát érintő helyrajzi számok feltüntetésével.
Zártkertek körüli bizonytalanság:
A Vtv. vhr. 3. §-a alapján a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló tv. hatályba lépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek. Tehát ezen ingatlanokra a Vtv. hatálya nem terjed ki. A vadászati hatóság e területeket a föld tulajdonosának a kérelmére a vadászterület kiterjedésének a megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak. Így amennyiben a zártkert vadászterületnek minősül, úgy a tartós telepítésű kerítésekre irányadó szabályokat is alkalmazni kell. Az adott vadászterület határleírásából egyértelműen eldönthető, hogy része-e a vadászterületnek, vagy nem.
Erdei kerítések:
A Vtv. 29/A. § (4) bekezdése alapján: „Vadászterületen – a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.”
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) hatálya alá tartozó területekre – tehát az erdőre – nem a Vtv. tartós telepítésű kerítésekről szóló szabályrendszere irányadó.
Néhány szó a hatósági eljárásról:
A hatósági eljárás – az új kerítés és a meglévő kerítések fennmaradásának engedélyezésére egyaránt – főszabály szerint kérelemre indul.
Vadászati hatóságként a vármegyei kormányhivatalok agrárügyi főosztályai járnak el. Az egyes kormányhivatalok adatai és elérhetősége megtalálható a kormányhivatalok hivatalos honlapján. Eljárásukra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.) szabályai, és az ágazati jogszabályok irányadóak.
A kérelemre induló hatósági eljárás díjköteles. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet (VM rendelet) rendelkezik a vadászati hatóság igazgatási szolgáltatási díjairól. A kérelemre indult vadászati hatósági eljárás díja 10.000 Ft.
Bár a szabályozás egyértelműen nem rögzíti, és a NAK állásfoglalás kiadására nem jogosult, de álláspontunk szerint a fent jelölt szolgáltatási díj ügyfelenként és ügyenként, esetleg egybekeríteni kívánt területenként értelmezendő (tehát nem földrészletenként vagy önálló helyrajzi számonként).
A szolgáltatási díjat az illetékes kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlájára kell befizetni. A kormányhivatalok bankszámlaszámai a VM rendelet 2. számú mellékletében találhatóak. A fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a vadászati hatósági eljárás megnevezést, továbbá az ügyfél adószámát, illetve adóazonosító jelét.
A hatóság számára az eljárási díjat az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni, vagy a befizetés megtörténtét annak igazolására alkalmas dokumentummal igazolni. Amennyiben a hatósági eljárás díja nem kerül befizetésre, a hatóság határidő tűzésével, hiánypótlás keretében szólítja fel az ügyfelet a díjfizetés pótlására.
A kérelem benyújtásának formája:
A kérelem benyújtható postai úton, e-papír útján, de a magyarorszag.hu-n, az erre a célra létrehozott célfelületen keresztül is a kormányhivatal részére.
Ahogy fentebb olvasható, a kérelemhez csatolni kell „a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló térképi mellékletet a kerítés nyomvonalát érintő helyrajzi számok feltüntetésével”. A MEPAR, E-Közmű, az Országos Környezetvédelmi Információs rendszer (OKIR), bizonyos esetekben -erdőrészlettel érintett terület esetén – az Erdőtérkép is alkalmas lehet arra, hogy megfelelő, helyrajzi számmal érintett térképet szerezhessen be a kérelmező.
A kérelem tartalmi elemei:
- Eljáró kormányhivatal megjelölése
- Kérelmező azonosításához szükséges adatok (természetes személy esetén családi és születési név, születési hely és idő, adóazonosító jel, gazdálkodó szervezet esetén a szervezet azonosításához szükséges adatok, mint például gazdasági társaság elnevezése, adószáma, vezető tisztségviselő neve, székhely adatai stb.)
- Érintett terület adatai:
- vadászterület nyilvántartási száma (Erdőtérkép vadgazdálkodási fedvényén ellenőrizhető),
- érintett terület(ek) helyrajzi száma(i),
- kerítés műszaki leírása,
- kivitelezés módjának ismertetése,
- kerítés létesítési szándékának részletes indoklása.
- Mellékletek:
- kerítés vázrajza,
- kerítés nyomvonalának térképi megjelenítése,
- vadászatra jogosult kerítés létesítését jóváhagyó nyilatkozata.
- Egyéb mellékletek, amennyiben szükséges:
- érintett földterület tulajdonosainak jóváhagyó nyilatkozata (ha a föld jogszerű használója eltérő személy)
- árterület érintettsége esetén a vízügyi hatóság jóváhagyó nyilatkozata,
- közútkezelő jóváhagyó nyilatkozata (közlekedésbiztonsági szempontok felmerülése esetén).
- Nyilatkozat a hatósági eljárási díj megfizetéséről/nyilatkozat a felmerülő eljárási díjak megfizetésének vállalásáról.
- Kérelem a tartós telepítésű kerítés engedélyezésére.
Együttműködési keretek újragondolása:
A kerítésekkel kapcsolatos engedélyezési procedúra teher a felek részére, de alkalom lehet arra, hogy megálljanak egy pillanatra, és az együttműködés kereteit újragondolják. A kerítések számának csökkentése mindkét ágazat részéről támogatandó cél, azonban bölcs belátással akkor valósulhat csak meg, ha a vadászatra jogosultak megfelelő figyelmet szentelnek elsődlegesen az állományszabályozásra, továbbá az egyéb vadkármegelőzési módszerekre.
Jelenleg a vadászatra jogosultak megtehetik, hogy a tartós telepítésű kerítés létesítéséhez vagy fennmaradásához nem járulnak hozzá, de ez esetben mérlegelni szükséges a kerítések elbontásával járó rövid és hosszútávú gazdasági kockázatokat. A tartós telepítésű kerítéssel nem védett területen feltételezhetően növekedni fog a lokális vadkár, mely első körben a föld használójának fog anyagi kárt jelenteni, de – jelentős vadkár esetén – az igény érvényesítése során a vadászatra jogosultak számára is pénzügyi likviditási nehézséget okozhat.
Amennyiben a kerítések lebontásra kerülnek, javasolt olyan kompromisszumos megoldások (írásbeli) rögzítése, melyben a vadászatra jogosultak megfelelő garanciát vállalnak arra, hogy
- a vadgazdálkodási tervben foglalt állományszabályozási kötelezettségnek eleget tesznek,
- a Vtv.-ben foglalt kötelezettségnek eleget téve a tartós telepítés kerítés nélkül maradó területeken a vadászatra jogosultak aktívan közreműködnek az ideiglenes villanypásztorok finanszírozásában, felállításában, bontásában és üzemeltetésében,
- a gazdálkodók részére további, vadkárelhárítást támogató eszközöket biztosítanak használatra (pl. vadriasztó anyagok, berendezések),
- a Vtv.-ben foglalt törvényi kötelezettségnek eleget téve aktív vadkárelhárító vadászatokat végeznek, szükség esetén kezdeményezik a hatóság előtt állományszabályozó vadászat engedélyezését.
Csak együtt működik, ha együttműködünk!
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.

A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat




