Kiemelt cikk
Hivatásos vadászt keresnek Hortobágyra, a Világörökség részére
A Világörökség részére keres hivatásos vadászt a Hortobágyi Földtulajdonsi Vadásztársaság. Varga Ferenc elnök-vezérigazgatóval beszélgetett az Agro Jager News lapigazgatója.
Nem minden nap keresnek a Világörökség egyik helyszínére hivatásos vadászt. Hazánkban is mindössze alig pár név szerepel a listán. Az alapvetően a kulturális értékek megőrzésére indított program, az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére, kiegészült a természeti értékekre is és 1965-ban létrehozták a Világörökség Alapot, amely a világ legértékesebb és leglátványosabb természeti és történelmi helyszíneinek megóvását célozza. 1968-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) javaslata után, 1972-ben a stockholmi ENSZ közgyűlésen fogadták el. Hazánkban az első helyszín Hollókő lehetett, majd a Duna-part és Várnegyed követte. Hortobágy 1999-ben került fel az UNESCO, világörökség részét képező bázisába s ezzel Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy Hortobágyi pusztát, – ezt a világon is egyedülálló helyszínt,- megóvja, megőrzi és megvédi.
Debrecent magam mögött hagyva, Magyarország legnagyobb vidéki városából nyugati irányba tartok. Hortobágyon, Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonsok Vadásztársaságának elnöke vár. A társaságot, a vadászterületet, benne az embereket, a tájat a féltve őrzött állat- és madárvilágot, a przewalski-vadlovakat, ha nem is ismerem név szerint, de tudom, hogyan készítik a slambucot s azt is, hogy errefelé – ma is – mindenkinek egy lehetősége van. Ha a becsületet eljátssza, ha a szavát nem tartja, maradása nem lehet ezen a tájon. A vadászatokra illik pontosan érkezni. Hortobágyon ez különösképpen igaz s ha nem is kések, de éppen delet üt az óra, mikor kopogok. Azt hittem elfelejtetted, hogy egy hete megbeszéltük – fogadnak. Olyan nincs Feri! Én se felejtek!
Hellyel és minden mással kínálnak. Beszélgetünk.
A vadászterület 5652 hektár, magában foglalja magát Hortobágy községet is. A társaság 1997-ben alakult, azóta megszakítás nélkül, folyamatosan, a terület vadászati hasznosítását ők látják el. Szinte minden oldalról közvetlenül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal határos és természetesen az illetékességi területén belül a természetvédelmi oltalom alatt álló vadászterületek miatt is – mondhatjuk – állandó kapcsolatban vannak. Kölcsönösség, amely az együttműködés alapját képezi. Az együttműködés, a kommunikáció közvetlen, amihez a nemzeti park és a vadásztársaság is hozzátesz. Nem kell itt sok dologra gondolni, de daruvonulás idején a kukoricatarlót, ameddig tehetjük, meghagyjuk. Nemcsak a társaság, hanem a Hortobágyon, a Hortobágy községben élő gazdák is törekszenek arra, ha lehet, már pedig lehet, akkor a gazdálkodási gyakorlatban, a növénytermesztésben úgy intézzük, hogy abban a vad, a vadon élő állatok is megtalálják a számításukat.
Erdő a terület 6%-át teszi ki, amiben döntően kocsányos tölgyet találunk, de némi akác, kőris és a nyárfák, füzek mellett persze a gyepek, az ősgyepek, a kaszálók dominálnak. Jelentős a legeltetéses állattartás. Ezzel számolni kell annak, aki erre a területre szegődik el – mondja Varga Ferenc elnök.
Nem baj, egyáltalán nem baj, ha valakinek nincs hivatásos vadász gyakorlata. Az is jöhet, aki most végzett, akinek meg sem száradt a tinta a technikus bizonyítványán, diplomáján. Majd minden megtanítunk, minden feladatra felkészítjük, de dolgozni kell. Egy szikár, keménykötésű, szigorú tekintetű ember lép az irodába. Jöhet. Neki nem kell kopogni se, ő az elnök legjobb embere. Gábor, a hivatásos vadász. Neki keresünk egy jó munkatársat, aki bírja, szereti is a munkát. Ismerem már. Amolyan igazi hortobágyi ember, aki nehezen barátkozik, de aki mellett kiáll, annak jóbarátja lehet. A vadásztársaságnál egyhuzamban 26 éve dolgozik.
Siet. 220 hektár erdőt telepítettek. Kerítések kellenek, oszlopokat pótolnak, háló, drót – ezek kellenek. Kétszer nem igen fog neki egy-egy munkának, amit viszont megcsinál, azt más is megnézheti.
Őzre szinte nem vadásznak. Suta és gida hasznosítás nincs, mert míg 2017-ben 400-as állományt jelentettek, az 2021-re 150-es nagyságra zsugorodott. A „miértjét” keresik az Agrárminisztérium bevonásával is és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer- és Környezettudományi Kar gyakorló gazdaságaként, a kutatók kihívásnak tekintik, hogy megtalálják az okát. Mezei nyúl állományuk 2000-es, amelyből éves szinten 1000 kerül terítékre, illetőleg exportra. Hortobágy, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a mezei nyúl hazája és több alföldi vadásztársaság innen vitt vérfrissítés gyanánt nyulat, amely szakmai szemmel is jó döntésnek bizonyult, mert azok a társaságok, amelyek innen szállítottak, mára megerősítették állományaikat. Nem ritka a mezei nyulak 7-8 kg-os egyedi súlya.
Az ASP okozta probléma miatt a hortobágyi vaddisznó jóformán eltűnt, de a társaság és a tulajdonosi kör, a hortobágyi gazdák nagy arányú erdőtelepítése már a dámszarvasnak is kedvezne.
Hortobágy mindig is a víziszárnyas hazája volt, amit az itteni gazdák, vadgazdák megbecsültek. Itt a Hortobágyi Földtulajdonosok Vadásztársaságánál Magyarország és Közép-Európa legszínvonalasabb récenevelését szervezik meg évről évre, amely számokban azt jelenti, hogy 8000 tőkés récét nevelnek vízen. Az elő és utónevelést, már a hortobágyi előnevelőben és a szabad vízen, a társaság hivatásos vadászai vezénylik le.
2022-ben a Fishing and Hunting filmet forgatott a nevelt tőkés réce vadászatról, melyet 60 alkalommal a világ számos országába tettek adásba.
A vadászatok, így abszolút egyedülálló módon, vízre kihelyezett standokon történnek – pontosan úgy, ahogy a régi vadászirodalomban olvashatunk. Persze emögött egy feszes, precíz vadgazdálkodás áll.
Nem kell semmit kitalálni. Nem várjuk el, hogy a társaság gondját a hivatásos vadász egyedül oldja meg. A 10 fős vadásztársasági tagság gazdálkodását, pontos feladatok, utasítások, feszes munkarend képezi az alapját, hogy napról napra, hétről hétre a társaságunk működőképes maradjon.
A társaság központi irodája mellett két, európai mércével számítva is igen színvonalas vendégház, várja a vadászvendégeket. (www.soviragvendeghaz.hu – www.sthubertvendeghaz.hu). Az udvaron konferenciaterem, szabadtéri vendéglátás, saját hűtőház és minden létesítmény rendelkezésre áll, amely feltétele a magas színvonalú munkához. A vadászterület központi területén Magyarország legújabb lőtere , ahol a skeet és trappályák mellett golyós pályákat és maroklőfegyvereket is lehet használni s amely versenypályákként különféle megmérettetések helyszíneit is adja. A lőtér honlapját ITT érheti el!
Szolgálati terepjáró, szolgálati fegyverek, felszerelések, munkaruha. Egy nagy tapasztalatú, vármegyeszerte elismert hivatásos vadász kolléga és további munkatársak várják Hortobágyon, azokat a hivatásos vadászokat, akik szeretnének a Világörökség részén, egy olyan pozícióban dolgozni, amely világszerte is párját ritkítja.
Jelentkezni Varga Ferenc elnöknél:
Telefon: +36309853251
E-mail: ludzrt@t-online.hu
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség