Kiemelt cikk
Hivatásos vadászt keresnek Hortobágyra, a Világörökség részére
A Világörökség részére keres hivatásos vadászt a Hortobágyi Földtulajdonsi Vadásztársaság. Varga Ferenc elnök-vezérigazgatóval beszélgetett az Agro Jager News lapigazgatója.
Nem minden nap keresnek a Világörökség egyik helyszínére hivatásos vadászt. Hazánkban is mindössze alig pár név szerepel a listán. Az alapvetően a kulturális értékek megőrzésére indított program, az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére, kiegészült a természeti értékekre is és 1965-ban létrehozták a Világörökség Alapot, amely a világ legértékesebb és leglátványosabb természeti és történelmi helyszíneinek megóvását célozza. 1968-ban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) javaslata után, 1972-ben a stockholmi ENSZ közgyűlésen fogadták el. Hazánkban az első helyszín Hollókő lehetett, majd a Duna-part és Várnegyed követte. Hortobágy 1999-ben került fel az UNESCO, világörökség részét képező bázisába s ezzel Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy Hortobágyi pusztát, – ezt a világon is egyedülálló helyszínt,- megóvja, megőrzi és megvédi.

Varga Ferenc elnök-vezérigazgató irodájában, Hortobágyon Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Debrecent magam mögött hagyva, Magyarország legnagyobb vidéki városából nyugati irányba tartok. Hortobágyon, Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonsok Vadásztársaságának elnöke vár. A társaságot, a vadászterületet, benne az embereket, a tájat a féltve őrzött állat- és madárvilágot, a przewalski-vadlovakat, ha nem is ismerem név szerint, de tudom, hogyan készítik a slambucot s azt is, hogy errefelé – ma is – mindenkinek egy lehetősége van. Ha a becsületet eljátssza, ha a szavát nem tartja, maradása nem lehet ezen a tájon. A vadászatokra illik pontosan érkezni. Hortobágyon ez különösképpen igaz s ha nem is kések, de éppen delet üt az óra, mikor kopogok. Azt hittem elfelejtetted, hogy egy hete megbeszéltük – fogadnak. Olyan nincs Feri! Én se felejtek!
Hellyel és minden mással kínálnak. Beszélgetünk.
A vadászterület 5652 hektár, magában foglalja magát Hortobágy községet is. A társaság 1997-ben alakult, azóta megszakítás nélkül, folyamatosan, a terület vadászati hasznosítását ők látják el. Szinte minden oldalról közvetlenül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal határos és természetesen az illetékességi területén belül a természetvédelmi oltalom alatt álló vadászterületek miatt is – mondhatjuk – állandó kapcsolatban vannak. Kölcsönösség, amely az együttműködés alapját képezi. Az együttműködés, a kommunikáció közvetlen, amihez a nemzeti park és a vadásztársaság is hozzátesz. Nem kell itt sok dologra gondolni, de daruvonulás idején a kukoricatarlót, ameddig tehetjük, meghagyjuk. Nemcsak a társaság, hanem a Hortobágyon, a Hortobágy községben élő gazdák is törekszenek arra, ha lehet, már pedig lehet, akkor a gazdálkodási gyakorlatban, a növénytermesztésben úgy intézzük, hogy abban a vad, a vadon élő állatok is megtalálják a számításukat.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Erdő a terület 6%-át teszi ki, amiben döntően kocsányos tölgyet találunk, de némi akác, kőris és a nyárfák, füzek mellett persze a gyepek, az ősgyepek, a kaszálók dominálnak. Jelentős a legeltetéses állattartás. Ezzel számolni kell annak, aki erre a területre szegődik el – mondja Varga Ferenc elnök.
Nem baj, egyáltalán nem baj, ha valakinek nincs hivatásos vadász gyakorlata. Az is jöhet, aki most végzett, akinek meg sem száradt a tinta a technikus bizonyítványán, diplomáján. Majd minden megtanítunk, minden feladatra felkészítjük, de dolgozni kell. Egy szikár, keménykötésű, szigorú tekintetű ember lép az irodába. Jöhet. Neki nem kell kopogni se, ő az elnök legjobb embere. Gábor, a hivatásos vadász. Neki keresünk egy jó munkatársat, aki bírja, szereti is a munkát. Ismerem már. Amolyan igazi hortobágyi ember, aki nehezen barátkozik, de aki mellett kiáll, annak jóbarátja lehet. A vadásztársaságnál egyhuzamban 26 éve dolgozik.
Siet. 220 hektár erdőt telepítettek. Kerítések kellenek, oszlopokat pótolnak, háló, drót – ezek kellenek. Kétszer nem igen fog neki egy-egy munkának, amit viszont megcsinál, azt más is megnézheti.

Varga Ferenc elnök eligazítást tart. Mintegy 220 hektár erdőt telepítenek, minden részletre figyelni kell. Dr. Szilágyi Bay Péter
Őzre szinte nem vadásznak. Suta és gida hasznosítás nincs, mert míg 2017-ben 400-as állományt jelentettek, az 2021-re 150-es nagyságra zsugorodott. A „miértjét” keresik az Agrárminisztérium bevonásával is és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer- és Környezettudományi Kar gyakorló gazdaságaként, a kutatók kihívásnak tekintik, hogy megtalálják az okát. Mezei nyúl állományuk 2000-es, amelyből éves szinten 1000 kerül terítékre, illetőleg exportra. Hortobágy, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a mezei nyúl hazája és több alföldi vadásztársaság innen vitt vérfrissítés gyanánt nyulat, amely szakmai szemmel is jó döntésnek bizonyult, mert azok a társaságok, amelyek innen szállítottak, mára megerősítették állományaikat. Nem ritka a mezei nyulak 7-8 kg-os egyedi súlya.
Az ASP okozta probléma miatt a hortobágyi vaddisznó jóformán eltűnt, de a társaság és a tulajdonosi kör, a hortobágyi gazdák nagy arányú erdőtelepítése már a dámszarvasnak is kedvezne.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Hortobágy mindig is a víziszárnyas hazája volt, amit az itteni gazdák, vadgazdák megbecsültek. Itt a Hortobágyi Földtulajdonosok Vadásztársaságánál Magyarország és Közép-Európa legszínvonalasabb récenevelését szervezik meg évről évre, amely számokban azt jelenti, hogy 8000 tőkés récét nevelnek vízen. Az elő és utónevelést, már a hortobágyi előnevelőben és a szabad vízen, a társaság hivatásos vadászai vezénylik le.
2022-ben a Fishing and Hunting filmet forgatott a nevelt tőkés réce vadászatról, melyet 60 alkalommal a világ számos országába tettek adásba.
A vadászatok, így abszolút egyedülálló módon, vízre kihelyezett standokon történnek – pontosan úgy, ahogy a régi vadászirodalomban olvashatunk. Persze emögött egy feszes, precíz vadgazdálkodás áll.
Nem kell semmit kitalálni. Nem várjuk el, hogy a társaság gondját a hivatásos vadász egyedül oldja meg. A 10 fős vadásztársasági tagság gazdálkodását, pontos feladatok, utasítások, feszes munkarend képezi az alapját, hogy napról napra, hétről hétre a társaságunk működőképes maradjon.

Hortobágy, Sóvirág tér 21.
A társaság központi irodája mellett két, európai mércével számítva is igen színvonalas vendégház, várja a vadászvendégeket. (www.soviragvendeghaz.hu – www.sthubertvendeghaz.hu). Az udvaron konferenciaterem, szabadtéri vendéglátás, saját hűtőház és minden létesítmény rendelkezésre áll, amely feltétele a magas színvonalú munkához. A vadászterület központi területén Magyarország legújabb lőtere , ahol a skeet és trappályák mellett golyós pályákat és maroklőfegyvereket is lehet használni s amely versenypályákként különféle megmérettetések helyszíneit is adja. A lőtér honlapját ITT érheti el!

A Hortobágyi Földtulajdonsi Vadásztársaság 2021-től a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Gyakorló Gazdasága
Szolgálati terepjáró, szolgálati fegyverek, felszerelések, munkaruha. Egy nagy tapasztalatú, vármegyeszerte elismert hivatásos vadász kolléga és további munkatársak várják Hortobágyon, azokat a hivatásos vadászokat, akik szeretnének a Világörökség részén, egy olyan pozícióban dolgozni, amely világszerte is párját ritkítja.

Varga Ferenc a Hortobágyi Földtulajdonsi Vadásztársaság elnöke
Jelentkezni Varga Ferenc elnöknél:
Telefon: +36309853251
E-mail: ludzrt@t-online.hu
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.

Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.

Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.

A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.

Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.

Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.

Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.

Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.

Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete

Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.

Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.

Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.

Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.

Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!

Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.

Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.

A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.

2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131






































