Keressen minket

Mezőgazdaság

Az OMÉK-on is arattak a bio tájfajta paradicsomok

Print Friendly, PDF & Email

Bár a paradicsom szezonjának vége, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájfajta öko paradicsompalántái mégis újra reflektorfénybe kerültek: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) megkapták a „Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban” elismerést.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Bár a paradicsom szezonjának vége, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájfajta öko paradicsompalántái mégis újra reflektorfénybe kerültek: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) megkapták a „Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban” elismerést.

Tájfajta paradicsompalánták_Forrás_ ÖMKi (1)

Az öko tájfajta paradicsompalánták olyan hagyományos és tájjellegű hazai termékek között nyerték el a legjobbnak járó elismerést, amelyek a mezőgazdaságban leginkább szolgálják a fenntartható fejlődést (Kép:  Pelsőczy Csaba –  ÖMKi)

A díjra pályázott termékeknek és élelmiszereknek a fenntarthatósági szempontokon túl, egyéb szigorú követelményeknek is meg kellett felelniük. Szempont volt a termék dokumentálható történeti múltja, egy adott tájegységhez való kötődése, valamint az előállítási mód hagyományossága. A pályázati kiírás szerint a termékhez kötődő tudásnak speciális ismeretekre, innovatív megoldásokra kellett épülnie. Mindemellett csak forgalomban levő termékkel lehetett pályázni. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum célja a pályázat kiírásával elsősorban a hagyományos és tájjellegű termékek fogyasztói ismertségének növelése volt. A díjat szakmai zsűri ítélte oda a kategóriában leginnovatívabb magyar agrárfejlesztésnek.

Kéz a kézben a hagyomány és az innováció

A tájfajtákat a természet és gazdálkodó elődeink válogató, szelektáló munkája együttesen hozta létre, adott területen, hosszú idő alatt. Mára a tájfajták az üzemi termelés miatt nagyrészt kiszorultak a köztermesztésből. Éppen ezért háztáji nevelésükkel és fogyasztásukkal nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrár-örökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához. Ezért is szolgálják méltón a tájfajta paradicsompalánták a fenntartható gazdálkodást. Az öko minősítésük pedig garantálja, hogy a palántákat szintetikus növényvédőszerektől és műtrágyáktól mentesen nevelik fel, így ezzel a termesztési módszerrel hosszútávon járulnak hozzá egészségünk és környezetünk védelméhez.

Az ÖMKi öko tájfajta paradicsomai rendkívüli genetikai változatossággal és különleges gasztronómiai értékekkel bírnak, forma- és ízgazdagságuk leképezi Magyarország egyes vidékeinek adottságait, növénytermesztési és étkezési hagyományait, legyen szó a Ceglédi sárga, a Tolna megyei rongyos, a Faddi lila, a Gyöngyösi paprikaalakú, a Máriapócsi koktél vagy a Mátrafüredi ökörszív fajtáról.

Tájfajta paradicsomok_Forrás_ ÖMKi (1)

A különböző fajták sokszínű felhasználása és ízvilága mellett a magyar gasztronómia jeles képviselői is kiálltak. Az öko paradicsomok három éve, a Bocuse d’Or nyertes séfpárosa, Szulló Szabina és Széll Tamás konyhájában, tavalyelőtt pedig az ország egyik legnépszerűbb gasztrobloggere, Havas Dóra konyhájában bizonyítottak. A Lila Füge márka alapítója az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete lett. Tavaly az őrségi Pajta Bisztró séfje, Farkas Richárd negyven palánta örökbefogadásával vállalta az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete címet, hogy ezáltal is népszerűsítse e különleges fajtákat. Szintén ő jelölte nagykövetként az ÖMKi tájfajta öko paradicsompalánta projektjét a Highlights of Hungary díjra, aminek keretében a projekt idén februárban az 5. helyen került be Magyarország 55 legkiválóbb magyar kreatív teljesítménye közé.

„Óriási öröm átvenni az újabb elismerést, amely kutató és ismeretterjesztő munkánkat dicséri. A program dinamikus fejlődésen ment keresztül azóta, hogy kilenc éve kikértük a vetőmagokat a tápiószelei génbankból és elindítottuk a tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló, On-farm kutatásunkat biogazdák közreműködésével. A hazai gasztronómia elismeréséből, a szakmai díjakból és a fogyasztók pozitív visszajelzéseiből felbecsülhetetlen motivációt nyerünk a projekt folytatásához.” – nyilatkozta az OMÉK-on átvett újabb elismerés után Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője

2021-ben a növekvő fogyasztói érdeklődésre adott válaszként, 20 000 palántát szállított az ÖMKi a boltokba és további 1500 palántát értékesített saját webáruházában és átadópontjain keresztül. Idén először a legkisebbek kertjeibe is eljutottak a bio tájfajták: a kutatóintézet az Ovikert program keretében 30 óvodának ajánlott fel paradicsom palántákat, hogy a gyerekek is megtapasztalhassák, milyen finom és egészséges a saját kertben megtermelt, frissen szedett, biozöldség.

Az öko tájfajta paradicsompalánta program távlati célja azonban sokkal több, mint értékesítés és szemléletformálás. Az ÖMKi célja, hogy aktuális kutatásaival is maximálisan támogassa a biotermesztéssel foglalkozó gazdákat és a fenntartható mezőgazdaságot, ennek érdekében fejleszti például a körforgásos gazdálkodásból származó palántaföldeket.

Forrás: ÖMKi

Címkék:

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

1 nap

on

2026.06.13.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

Print Friendly, PDF & Email

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

4 nap

on

2026.06.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Print Friendly, PDF & Email

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

4 nap

on

2026.06.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1