Keressen minket

Mezőgazdaság

Az OMÉK-on is arattak a bio tájfajta paradicsomok

Bár a paradicsom szezonjának vége, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájfajta öko paradicsompalántái mégis újra reflektorfénybe kerültek: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) megkapták a „Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban” elismerést.

Közzétéve:

Bár a paradicsom szezonjának vége, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájfajta öko paradicsompalántái mégis újra reflektorfénybe kerültek: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) megkapták a „Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban” elismerést.

Tájfajta paradicsompalánták_Forrás_ ÖMKi (1)

Az öko tájfajta paradicsompalánták olyan hagyományos és tájjellegű hazai termékek között nyerték el a legjobbnak járó elismerést, amelyek a mezőgazdaságban leginkább szolgálják a fenntartható fejlődést (Kép:  Pelsőczy Csaba –  ÖMKi)

A díjra pályázott termékeknek és élelmiszereknek a fenntarthatósági szempontokon túl, egyéb szigorú követelményeknek is meg kellett felelniük. Szempont volt a termék dokumentálható történeti múltja, egy adott tájegységhez való kötődése, valamint az előállítási mód hagyományossága. A pályázati kiírás szerint a termékhez kötődő tudásnak speciális ismeretekre, innovatív megoldásokra kellett épülnie. Mindemellett csak forgalomban levő termékkel lehetett pályázni. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum célja a pályázat kiírásával elsősorban a hagyományos és tájjellegű termékek fogyasztói ismertségének növelése volt. A díjat szakmai zsűri ítélte oda a kategóriában leginnovatívabb magyar agrárfejlesztésnek.

Kéz a kézben a hagyomány és az innováció

A tájfajtákat a természet és gazdálkodó elődeink válogató, szelektáló munkája együttesen hozta létre, adott területen, hosszú idő alatt. Mára a tájfajták az üzemi termelés miatt nagyrészt kiszorultak a köztermesztésből. Éppen ezért háztáji nevelésükkel és fogyasztásukkal nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrár-örökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához. Ezért is szolgálják méltón a tájfajta paradicsompalánták a fenntartható gazdálkodást. Az öko minősítésük pedig garantálja, hogy a palántákat szintetikus növényvédőszerektől és műtrágyáktól mentesen nevelik fel, így ezzel a termesztési módszerrel hosszútávon járulnak hozzá egészségünk és környezetünk védelméhez.

Az ÖMKi öko tájfajta paradicsomai rendkívüli genetikai változatossággal és különleges gasztronómiai értékekkel bírnak, forma- és ízgazdagságuk leképezi Magyarország egyes vidékeinek adottságait, növénytermesztési és étkezési hagyományait, legyen szó a Ceglédi sárga, a Tolna megyei rongyos, a Faddi lila, a Gyöngyösi paprikaalakú, a Máriapócsi koktél vagy a Mátrafüredi ökörszív fajtáról.

Tájfajta paradicsomok_Forrás_ ÖMKi (1)

A különböző fajták sokszínű felhasználása és ízvilága mellett a magyar gasztronómia jeles képviselői is kiálltak. Az öko paradicsomok három éve, a Bocuse d’Or nyertes séfpárosa, Szulló Szabina és Széll Tamás konyhájában, tavalyelőtt pedig az ország egyik legnépszerűbb gasztrobloggere, Havas Dóra konyhájában bizonyítottak. A Lila Füge márka alapítója az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete lett. Tavaly az őrségi Pajta Bisztró séfje, Farkas Richárd negyven palánta örökbefogadásával vállalta az ÖMKi tájfajta paradicsomok nagykövete címet, hogy ezáltal is népszerűsítse e különleges fajtákat. Szintén ő jelölte nagykövetként az ÖMKi tájfajta öko paradicsompalánta projektjét a Highlights of Hungary díjra, aminek keretében a projekt idén februárban az 5. helyen került be Magyarország 55 legkiválóbb magyar kreatív teljesítménye közé.

„Óriási öröm átvenni az újabb elismerést, amely kutató és ismeretterjesztő munkánkat dicséri. A program dinamikus fejlődésen ment keresztül azóta, hogy kilenc éve kikértük a vetőmagokat a tápiószelei génbankból és elindítottuk a tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló, On-farm kutatásunkat biogazdák közreműködésével. A hazai gasztronómia elismeréséből, a szakmai díjakból és a fogyasztók pozitív visszajelzéseiből felbecsülhetetlen motivációt nyerünk a projekt folytatásához.” – nyilatkozta az OMÉK-on átvett újabb elismerés után Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője

2021-ben a növekvő fogyasztói érdeklődésre adott válaszként, 20 000 palántát szállított az ÖMKi a boltokba és további 1500 palántát értékesített saját webáruházában és átadópontjain keresztül. Idén először a legkisebbek kertjeibe is eljutottak a bio tájfajták: a kutatóintézet az Ovikert program keretében 30 óvodának ajánlott fel paradicsom palántákat, hogy a gyerekek is megtapasztalhassák, milyen finom és egészséges a saját kertben megtermelt, frissen szedett, biozöldség.

Az öko tájfajta paradicsompalánta program távlati célja azonban sokkal több, mint értékesítés és szemléletformálás. Az ÖMKi célja, hogy aktuális kutatásaival is maximálisan támogassa a biotermesztéssel foglalkozó gazdákat és a fenntartható mezőgazdaságot, ennek érdekében fejleszti például a körforgásos gazdálkodásból származó palántaföldeket.

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme

A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány

Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.

Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.

Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.

Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.

Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.

Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.

Gyökerek és lombok. Erdészportrék

A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.

A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.

Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH

A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.

A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.

A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.

A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára. 
•    Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
•    A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
•    A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
•    Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
•    Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
•    Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
•    Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
•    A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom

A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom