Mezőgazdaság
Száraz időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal
A múlt hét közepe óta többször többfelé esett jelentősebb mennyiségű csapadék az országban, így ma reggelig az Alföld északkeleti részének kivételével mindenütt megáztak a talajok. A felszín közeli réteg kellő nedvességet kapott az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez illetve a már elvetett gabona csirázásához, keléséhez. Bár a hideg idő nem kedvez a kis növények fejlődésének, a folytatásban száraz időjárásra és lassú melegedésre van kilátás.
A múlt hét közepe óta többször többfelé esett jelentősebb mennyiségű csapadék az országban, így ma reggelig az Alföld északkeleti részének kivételével mindenütt megáztak a talajok. A felszín közeli réteg kellő nedvességet kapott az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez illetve a már elvetett gabona csirázásához, keléséhez. Bár a hideg idő nem kedvez a kis növények fejlődésének, a folytatásban száraz időjárásra és lassú melegedésre van kilátás – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Szeged-Kiskundorozsmán a gazdák már az őszi magágyelőkészítésen dolgoznak (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A mögöttünk álló bő egy hétben gyakran volt csapadékos idő az ország egyes részein. A múlt hét közepén a Dunántúlon és a középső országrészben hullott nagyobb mennyiség (15-45 mm), majd péntektől vasárnapig főként a déli, délnyugati országrészben esett 5-25 mm, a hét első napjaiban a déli, délkeleti országrészben mérhettünk 5-10 mm-t, szerdán pedig a Bükk hegység tágabb környezetében hullott számottevő csapadék. Így az elmúlt 10 napban az ország déli, délnyugati kétharmadán a sokéves átlagnál több, a Dunántúl nagy részén számottevően több eső esett (1. ábra). A 10 napos csapadékösszeg a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közének déli felén 20-80 mm között, a Tiszántúl nagy részén és az északi országrészben pedig 5-20 mm között alakult (2. ábra). A Bodrogközben és a Nyírségben azonban többfelé 1 mm sem esett, arrafelé szeptember utolsó hetében volt utoljára eső, így meglehetősen szárazak a talajok, míg máshol sáros talajfelszínekkel találkozhatunk. Azokon a területeken, ahol 20 mm fölötti mennyiség esett a középső talajréteg is átnedvesedett, így a Dunántúlon és a Kiskunság nagy részén 70% fölött alakul a felső fél méteres talajréteg növények számára hasznosítható víztartalma, míg az Alföld északi és keleti tájain ennél jelentősen szárazabb talajok a jellemzőek (3. ábra).
A hőmérséklet a hétvége óta eltelt időszakban 3-4 fokkal hűvösebben alakult az ilyenkor szokásosnál (4. ábra). Szombat óta többször többfelé előfordultak talajmenti fagyok, melyek megcsípték a kerti veteményt (5. ábra), de néhol a két méteres magasságban is fagypont alá hűlt a levegő (6. ábra). A maximum értékek a csapadékos tájakon kevéssel 10 fok fölött, a naposabb területeken 15-17 fok között alakultak, majd a szerdán átvonult hidegfront hatására mindenütt több fokkal visszaesett a hőmérséklet.
A napraforgó betakarítása véget ért, és a kukorica betakarításával is jól haladnak, bár itt még sok az aratásra váró tábla (7. ábra). Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán, de zömében átlag alatti értékek várhatók mindkét növény esetén, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce fejlődéséhez, a szeptemberi szárazságban vetett állományok egységesedéséhez igen jól jött az elmúlt hetek csapadékos időjárása, így a legtöbb helyen jól fejlett, 4-6 leveles táblák a jellemzőek (8. ábra), fejletlenebb állományok a szárazabb északkeleti országrészben találhatók. Az őszi árpa többfelé már kisorolt (9. ábra), az őszi búza vetése is folyamatban van. A kalászosok kezdeti fejlődéséhez az ország nagy részén kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember végére, október elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Az erdős területek azonban már elkezdtek veszíteni zöld tömegükből, míg a szántóföldeken a szeptember eleji-közepi mélypont után ismét növekedés indult meg a repce fejlődésével. Az anomália térképen a szeptember második felében beköszöntött nedvesebb időjárásból adódóan jelentősen csökkent az előző időszakhoz képest az ilyenkor szokásosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező területek nagysága, a negatív anomália leginkább a Jászság és a Hortobágy térségében volt megfigyelhető. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben továbbra is pozitív eltérés mutatkozik.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1500 és 1650 foknap között alakulnak, és az utóbbi egy hétben már nem növekedtek számottevően. Az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. A sokéves átlaghoz képest a szezon végén 20-60 foknapos elmaradás figyelhető meg az ország jelentős részén.
Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Kecskemét és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 260-280 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 150-170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 150 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!
Az előttünk álló egy hétben jellemzően anticiklon alakítja időjárásunkat, az időjárási frontok csak súrolják térségünket. Száraz időre lehet számítani számottevő csapadék nélkül, de éjszakánként megjelennek a pára- és ködfoltok, melyek az erre érzékeny helyeken csak nehezen oszlanak fel. A hét első felében még sáros talajok lassan száradni, szikkadni fognak. Éjszakánként továbbra is hideg lesz, a derült, szélcsendes, fagyzugos területeken 0 és -3 fok közé hűl a levegő, míg máshol 0 és +5 fok között alakulnak a minimumok. Délutánonként viszont már péntektől országszerte 10 fok fölé melegszik a levegő, és a legmelegebb órákban 12-17 fokig emelkedik a hőmérséklet. A jövő hét közepén további néhány fokos melegedésre van kilátás, ami már a minimum értékekben is megjelenik majd.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2021. október 14.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. október 13-án (mm)
2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. október 13-ig (mm)
3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. október 13-án (%)
4. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. október 13-án (Celsius fok)
5. ábra
Deres tök Miskolc térségében 2021. október 9-én (fotó: Kovács Attila)
6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. október 9-én (Celsius fok)
7. ábra
Betakarításra váró kukorica Miskolc térségében 2021. október 13-án (fotó: Kovács Attila)
8. ábra
Fejlett repce állomány 2021. október 10-én (fotó: Kovács Attila)
9. ábra
Már kisorolt árpa Miskolc térségében 2021. október 10-én (fotó: Kovács Attila)
10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)
11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)
Forrás: OMSZ
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak
A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.