A mögöttünk álló bő egy hétben gyakran volt csapadékos idő az ország egyes részein. A múlt hét közepén a Dunántúlon és a középső országrészben hullott nagyobb mennyiség (15-45 mm), majd péntektől vasárnapig főként a déli, délnyugati országrészben esett 5-25 mm, a hét első napjaiban a déli, délkeleti országrészben mérhettünk 5-10 mm-t, szerdán pedig a Bükk hegység tágabb környezetében hullott számottevő csapadék. Így az elmúlt 10 napban az ország déli, délnyugati kétharmadán a sokéves átlagnál több, a Dunántúl nagy részén számottevően több eső esett (1. ábra). A 10 napos csapadékösszeg a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közének déli felén 20-80 mm között, a Tiszántúl nagy részén és az északi országrészben pedig 5-20 mm között alakult (2. ábra). A Bodrogközben és a Nyírségben azonban többfelé 1 mm sem esett, arrafelé szeptember utolsó hetében volt utoljára eső, így meglehetősen szárazak a talajok, míg máshol sáros talajfelszínekkel találkozhatunk. Azokon a területeken, ahol 20 mm fölötti mennyiség esett a középső talajréteg is átnedvesedett, így a Dunántúlon és a Kiskunság nagy részén 70% fölött alakul a felső fél méteres talajréteg növények számára hasznosítható víztartalma, míg az Alföld északi és keleti tájain ennél jelentősen szárazabb talajok a jellemzőek (3. ábra).
A hőmérséklet a hétvége óta eltelt időszakban 3-4 fokkal hűvösebben alakult az ilyenkor szokásosnál (4. ábra). Szombat óta többször többfelé előfordultak talajmenti fagyok, melyek megcsípték a kerti veteményt (5. ábra), de néhol a két méteres magasságban is fagypont alá hűlt a levegő (6. ábra). A maximum értékek a csapadékos tájakon kevéssel 10 fok fölött, a naposabb területeken 15-17 fok között alakultak, majd a szerdán átvonult hidegfront hatására mindenütt több fokkal visszaesett a hőmérséklet.

A napraforgó betakarítása véget ért, és a kukorica betakarításával is jól haladnak, bár itt még sok az aratásra váró tábla (7. ábra). Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán, de zömében átlag alatti értékek várhatók mindkét növény esetén, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce fejlődéséhez, a szeptemberi szárazságban vetett állományok egységesedéséhez igen jól jött az elmúlt hetek csapadékos időjárása, így a legtöbb helyen jól fejlett, 4-6 leveles táblák a jellemzőek (8. ábra), fejletlenebb állományok a szárazabb északkeleti országrészben találhatók. Az őszi árpa többfelé már kisorolt (9. ábra), az őszi búza vetése is folyamatban van. A kalászosok kezdeti fejlődéséhez az ország nagy részén kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember végére, október elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Az erdős területek azonban már elkezdtek veszíteni zöld tömegükből, míg a szántóföldeken a szeptember eleji-közepi mélypont után ismét növekedés indult meg a repce fejlődésével. Az anomália térképen a szeptember második felében beköszöntött nedvesebb időjárásból adódóan jelentősen csökkent az előző időszakhoz képest az ilyenkor szokásosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező területek nagysága, a negatív anomália leginkább a Jászság és a Hortobágy térségében volt megfigyelhető. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben továbbra is pozitív eltérés mutatkozik.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1500 és 1650 foknap között alakulnak, és az utóbbi egy hétben már nem növekedtek számottevően. Az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. A sokéves átlaghoz képest a szezon végén 20-60 foknapos elmaradás figyelhető meg az ország jelentős részén.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Kecskemét és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (10. és 11. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 260-280 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 150-170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 150 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

Az előttünk álló egy hétben jellemzően anticiklon alakítja időjárásunkat, az időjárási frontok csak súrolják térségünket. Száraz időre lehet számítani számottevő csapadék nélkül, de éjszakánként megjelennek a pára- és ködfoltok, melyek az erre érzékeny helyeken csak nehezen oszlanak fel. A hét első felében még sáros talajok lassan száradni, szikkadni fognak. Éjszakánként továbbra is hideg lesz, a derült, szélcsendes, fagyzugos területeken 0 és -3 fok közé hűl a levegő, míg máshol 0 és +5 fok között alakulnak a minimumok. Délutánonként viszont már péntektől országszerte 10 fok fölé melegszik a levegő, és a legmelegebb órákban 12-17 fokig emelkedik a hőmérséklet. A jövő hét közepén további néhány fokos melegedésre van kilátás, ami már a minimum értékekben is megjelenik majd.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. október 14.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. október 13-án (mm)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. október 13-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. október 13-án (%)

4. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. október 13-án (Celsius fok)

5. ábra
Deres tök Miskolc térségében 2021. október 9-én (fotó: Kovács Attila)

6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. október 9-én (Celsius fok)

7. ábra
Betakarításra váró kukorica Miskolc térségében 2021. október 13-án (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Fejlett repce állomány 2021. október 10-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Már kisorolt árpa Miskolc térségében 2021. október 10-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)