Már a XX. század közepén ösztönözték arra a hazai mezőgazdaságban dolgozókat, hogy szovjet mintára ők maguk is végezzék el a növények beporzását a méhek mellett, ezzel maximalizálva a terméshozamot. Amíg a múlt században ez csupán lehetőség volt, egyes országokban egyre szükségessebbé válik manapság – közölte a Napi.hu

A beporzást végző rovarok egyre nagyobb pusztulásáról hallhatunk világszerte. Globális problémákat okozhat az élelmiszer-ellátásban (Kép: Pixabay)

Globálisan csökken ugyanis a beporzó rovarok, köztük a házi- és vadméhek száma. A világ egyes vidékein emberi munkásokkal végzik a beporzást napjainkban, máshol (például az USA-ban) gépekkel próbálnak „besegíteni” a bogaraknak. Egyelőre leginkább a nagyobb hozam elérése motiválja az eljárást.

A globális élelmiszer-termelés mintegy 76 százaléka függ a növények beporzásától. A megfelelő beporzás pedig terméshozamot is növelheti. Ez a tény már a XX. század közepén is ismert volt. Ezt bizonyítja a Viharsarok népe című újság 1953-ban megjelent cikke, amelyben szó szerint ez áll:

„Kövessük a szovjet példát! Gyűjtsünk több takarmányt a közös jószágnak! Ogyessza-területen szabállyá vált az idegen beporzású mezőgazdasági növények mesterséges pótbeporzása. Ezzel a módszerrel lényegesen növelni lehet a rozs, a kukorica, a napraforgó és a lucerna terméshozamát. Idén a tavalyinál másfélszerte nagyobb területen végeznek mesterséges pótbeporzást. Jelenleg serényen készülnek a napraforgó és a kukorica pótbeporzására.”

A virágok mesterséges beporzását korábban a terméshozam maximalizálása indokolta. Napjainkban azonban más okok is közrejátszhatnak a terjedésében – mert bizony terjed az eljárás. Manapság a beporzást végző rovarok egyre nagyobb pusztulásáról hallhatunk világszerte. A bogarak pusztulása pedig a beporzás elmaradásával, így a termés visszaesésével fenyegethet. Részben az ilyen esetek miatt egyre több ország – például Izrael, Kína vagy az USA – próbálkozik mesterséges beporzással.

Kínában azonban egy harmadik ok is közrejátszik, ami miatt drónokat használnak a beporzáshoz, például Hszincsiang tartományban, Korla város gazdálkodói. Ha gépek dolgoznak a méhek helyett, kisebb az esélye a növénybetegségek tovább terjedésének. Emellett sokkal hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartják ezt a módszert, mint az ország más területein alkalmazott kézi eljárást. Az en.people.cn cikke szerint egy drónpilóta öt hagyományos eszközökkel dolgozó munkást vált ki, ráadásul sokkal olcsóbb. A drónokat gyártó cég ennél is tovább megy: szerintük a repülő szerkezeteik munkája 80-szor hatékonyabbak a kézi munkaerőnél.

Azonban nem kell Kelet-Ázsiáig mennünk, ha példát akarunk találni a gépi megoldásokra. Az izraeli Edete cég is hasonló technológiát fejleszt – igaz, ők nem repülő drónokkal végeztetik el a munkát, hanem munkagépek húzzák a készülékeiket. A cég technológiáját többek között az USA-ban, Kaliforniában is használják például pisztácia-ültetvényeken. Ebben az esetben mintegy 24 százalékos terméshozam-növekedésről szóltak a hírek a közelmúltban.

Itthon bíznak a méhekben

Magyarországon nem elterjedt a mesterséges beporzás. A Napi.hu által megkérdezett gazdálkodók egyike sem találkozott még ezzel az eljárással. Az agrár-szakemberek bíznak a méhek munkájában, és egyelőre nem tartják drasztikusnak a hazai méhpusztulást sem.

Kónya István őstermelő. Nyugat-Borsodban gazdálkodik, többek között méhészkedik mintegy 25 éve. Korábban 55 méhcsaládot tartott, a termelt méz eladásából pedig jó bevételei származtak. Mára 15 családra csökkentette állományát, mivel kevesebb ideje jut rájuk. Manapság leginkább erdőgazdaként tevékenykedik, valamint gyümölcsfáit gondozza.

A Napi.hu-nak elmondta, hogy húsz éven át vándorolt a méhéivel a hazai virágzást követve. Ezen idő alatt egyszer sem fordult elő, hogy a gazdák megkeresték volna, hogy hozzájuk vigye a méhéit, mert be kell porozni a növényeiket. Sőt, pont ellenkezőleg: egy-egy virágosabb területért a méhészek harcoltak, hogy ott pakolhassák le a kaptárjaikat.

Szerintem Magyarországon különösebben nem kérdés a gazdaságok számára, hogy hogyan lesznek beporozva a növényeik. Sok a méhész és a méhe, az ország pedig kicsi. Ott merülhet fel ilyen probléma, ahol ez fordítva van: kevesebb a méhészet, de nagy az ország, mint például az USA-ban – vélekedett nemes egyszerűséggel a fennálló állapotról az őstermelő a portálunknak.

Nem ő azonban az egyetlen, aki hasonlóan látja a helyzetet. Kánya Krisztián a családjában a harmadik generációt képviseli azok között, akik az agráriumban gazdálkodnak. Ő és édesapja 140 hektáron foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Újcsanáloson. Termesztenek többek között napraforgót, búzát, szójababot, édesburgonyát és homoktövist is. A földjeik határában gyakran látni kaptárokat a nyári szezonban.

„Tavasszal a virágzások előtt 3-4 méhész is megkeres, hogy lepakolhatja-e hozzánk a méhéit a szezonra. Részemről semmi akadálya. Bár, ha nem jönnének sem hiszem, hogy problémánk származna belőle, hiszen sok a méhészet a környéken és nem mindenki vándorol a bogarakkal. Egyénként, ha egy méhésznek már igent mondtam, más nem fog idejönni, hiszen egymás elől szednék el a virágport és a nektárt a méheik” – nyilatkozta az fiatal gazda a Napi.hu-nak.

Forrás: Napi.hu