Június 1-jétől újra a normál rend szerint léphetik át az ukrán-magyar határt a kutya, macska, vagy vadászgörény kedvencükkel érkező tulajdonosok. A társállatok EU-ba történő behozatalához többek között mikrochipes jelölés és kedvező eredményű veszettség vérvizsgálat szükséges.

Fotó: Nébih

Figyelembe véve az ukrán-magyar határszakasz helyzetét, folyamatosan csökkenő „forgalmát” hazánkban is lehetővé vált, hogy – igazodva a többi EU-s tagállamhoz – újra a normál állategészségügyi szabályok szerint történjen a kedvtelésből tartott kutyák, macskák és vadászgörények beléptetése. Június 1-jétől a társállatok Magyarországra (így az EU-ba) történő behozatalának ismét feltétele lesz
–    a mikrochipes jelölés,
–    az EU által akkreditált laboratóriumban végzett, kedvező eredményű veszettség szerológiai titer vizsgálat, valamint
–    a vérvizsgálatot követő 3 hónapos várakozási idő.

A társállatok Ukrajnából történő behozatalának aktuális, részletes szabályai alábbi cikkünkben olvashatóak:
https://portal.nebih.gov.hu/-/magyarorszag-biztositja-hogy-az-ukrajnabol-menekulok-magukkal-hozhassak-tarsallataikat 
Forrás: Nébih

Grúz partnerével tárgyalt Tbilisziben Nagy István agrárminiszter. A két tárcavezető együttműködési nyilatkozatot írt alá a vetőmagtermesztés, a borászat és a méztermelés területén.

Fotó: Nagy István Facebook oldala

Nagy István agrárminiszter és Otar Shamugia, Georgia mezőgazdasági minisztere Tbilisziben folytatott megbeszélést. A felek egyetértettek abban, hogy óriási lehetőséget rejt a két ország közötti agráregyüttműködés, hiszen Georgia számára hazánk Európa kapujaként szolgálhat, míg Magyarország számára kelet felé nyithat utat a georgiai partnerség. A tárcavezetők együttműködési nyilatkozatot írtak alá, amely többek között előrevetíti a magyar nemesítésű vetőmagok georgiai termesztését, a közös munkát a szőlészet és borászat terén, valamint kétoldalú projektek indítását a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve a méztermelés kapcsán.

Forrás: AM

Jó ütemben folynak a tavaszi szántóföldi munkálatok, rövidesen végeznek a gazdák a vetéssel. A kedvező téli és tavaszi időjárásnak, valamint az utóbbi hetekben lehulló csapadéknak köszönhetően várhatóan az őszi vetésű növények jó termésátlagával számolhatnak a hazai gazdák.

Fotó: AM

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentése alapján a tavaszi árpa, a magborsó, a zab és a cukorrépa vetése már befejeződött, a napraforgó vetőmagból is kevés van már a zsákokban, míg a kukoricából a tervezett terület 97 %-át, burgonyából pedig a 93 %-át vetették már be.  A szója vetése is jelentősen előrehaladt az előző héthez képest és már elérte a 90%-os készültséget.

A teljes, 2,1 millió hektáros tavaszi vetésterület lényegében megfelel a korábbi évek nagyságrendjének, a vetésterületen belül azonban eltolódás tapasztalható: a korábbi évek átlagához képest a gazdálkodók által idénre tervezett napraforgó vetések 714 ezer hektáros területe nagyobb, a kukorica vetési szándékában jelzett 871 ezer hektárnyi vetésterülete pedig kevesebb az előző évekhez viszonyítva. A napraforgó kukoricával szembeni térnyerése mögött a piaci folyamatok és a tavalyi aszályos év miatti, átlagosnál alacsonyabb kukorica termésátlag áll. A kisebb kultúrák közül kiemelendő a szója 67,4 ezer hektár, a cukorrépa 13 ezer hektár és a burgonya közel 6700 hektáros területnagysága.

Az elvetett állományok állapota kielégítő, az ilyenkor szokásoshoz képest hűvösebb idő azonban egyes helyeken nyomot hagyott a vetéseken. A csapadékos időjárás miatt a gombás betegségek elleni védekezés jelenleg kiemelt fontosságú.

A téli és tavaszi időjárás az ősszel elvetett búzára, árpára és repcére nézve is kedvező. Ha a betakarításig hátralévő időszakban nem történik extrém időjárási körülmény, az őszi vetésű gabonáknál megfelelő termés várható.

Forrás: AM