Mezőgazdaság
Drónpilótákat képez a Debreceni Egyetem
Fotó: Debreceni Egyetem
Napjaink technológiai korszakváltása, az informatikai fejlesztések, valamint a digitalizáció lehetővé tették a precíziós gazdálkodás bevezetését, amely fontos tényező lesz a jövő agráriumában. Az új trend a Debreceni Egyetem agrártudományi képzéseiben és kutatásaiban is meghatározó szerepet játszik, éppen ezért döntött az intézmény az új képzés beindítása mellett.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
– A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb mértékben támaszkodik az automatizált eszközök alkalmazására. Egyebek mellett olyan különleges szenzorokkal felszerelt drónokat fognak alkalmazni, amelyek valós idejű mérésekkel azonnali talajtérképezésre képesek adott táblán belül, felismerve a terület heterogenitását is, így meghatározhatóvá válik a beavatkozást igénylő területek elhelyezkedése. Ezen rendszerek bevezetése adja a lehetőséget arra, hogy a drónok ne csak szenzorokat hordozzanak, hanem aktív növénytermesztési munkákat is végezhessenek, mint a permetezés – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Harsányi Endre.
Fotó: Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese hozzátette, hogy a permetező drónok gyorsaságuk és precízségük miatt könnyen használhatók a kertészeti és szántóföldi növénytermésben is.
– Az új technológia alkalmazási és jogi környezete kidolgozás alatt van, az erre való felkészülésben kíván segítséget nyújtani a Debreceni Egyetem azzal, hogy a most indított kurzuson a résztvevők drónpilóta- és növényvédelmi képzésben is részesülnek. Az oktatás során nemcsak a precíziós mezőgazdasággal, hanem a precíziós növényvédőszer kijuttatással is megismerkednek a hallgatók – tette hozzá Harsányi Endre.
A Debreceni Egyetem agrárkara a precíziós mezőgazdaság valamennyi szegmensével foglalkozik, de tovább kívánja bővíteni ezen területen a képzéseit.
– Az intézmény agrárstratégiai céljaihoz igazítva indul a MÉK-en a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc szak 2023-ban, valamint a precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzés, és ebbe a folyamatba illeszkedik a most indított növényvédelmi drónpilóta-képzés is – sorolta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
Fotó: Debreceni Egyetem
A kari vezető hozzátette: a képzés célja, hogy a tartállyal terhelt drónok biztonságos kezelésén és hatékony alkalmazása mellett a hallgatók hasznos gyakorlati tudással gazdagodjanak, amellyel maximálisan kihasználhatják a terület- és költséghatékony drónnal végzett növényvédelem és növénytáplálás, stresszkezelés előnyeit.
– A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar a képzésen túl szakmai tanácsadással is áll a gazdálkodók rendelkezésére, amelynek keretében a termőterületre specifikusan alkalmazható hatóanyag- és technológiai ajánlásokat adnak szakembereink – ismertette Stündl László.Az érdeklődőknek a jelentkezéshez rendelkezniük kell érettségi bizonyítvánnyal, B- típusú jogosítvánnyal, A1-es, illetve A3-as drónpilóta-engedéllyel, továbbá egy 80 órás növényvédelmi képzéssel. Az utóbbi két feltétel teljesítéséhez szükséges képzés megszervezésében is segít a Debreceni Egyetem.
– A most indított speciális képzés 312 óra elméleti oktatást és 17 óra tényleges repülési gyakorlatot tartalmaz. Az elméleti órákat online tartjuk, segítve ezzel a távolabb élőket, és hogy minél többen csatlakozhassanak a képzéshez. A repüléseket pedig az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végzik majd a hallgatók DJI drónokkal – sorolta Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
Fotó: Debreceni Egyetem
A növényvédőszerek drónokkal való kijuttatásának jogszabálya kidolgozás alatt van, a drónok használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is ellenőrzi. Ezért is meghatározó, hogy a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet a NÉBIH regisztrált képzőintézménye.
– A drónokat jelenleg elsősorban a gyümölcsösökben használják, azonban aki növényvédőszert akar majd drónnal kijuttatni, annak minden esetben rendelkeznie kell ezzel a jogosítvánnyal. A módszer előnye egyebek mellett, hogy nincs taposási kár. A speciális fúvókákkal felszerelt eszközzel sokkal pontosabban és minimális elhordással lehet kijuttatni a hatóanyagokat. A kamerákkal, illetve szenzorokkal ellátott drónok a termőterületek, valamint a termés feltérképezését is segíthetik – hangsúlyozta az intézetvezető.
Kakuszi-Széles Adrienn szerint bár a drónok használata még nem elterjedt a hazai agráriumban, a mezőgazdaság jövőjét jelentik.
– A jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodók tudatosabb gazdálkodásra kényszerülnek, a növényvédőszerek és más input anyagok hatékony kijuttatása, felhasználása és hasznosulása kiemelten fontos számukra. Meghatározó lesz ezekhez kapcsolódóan az is, hogy képzett drónpilóták végezzék ezeket a növényvédelmi feladatokat – összegezte Kakuszi-Széles Adrienn.
A növényvédelmi drónpilóta-képzésben a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet partnere a Drone Agro Kft.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


