A tájfajta ősgabonák kiállták az idő próbáját és a jövőben is kulcsszerepet kaphatnak. Kutatóintézetünk többéves munkájának eredményeként a napokban kerülnek kiskereskedelmi forgalomba azok a hazai ökológiai termesztésből származó tönke és alakor tájfajta ősgabona lisztek, amelyek izgalmas sokszínűséget hoznak a gasztronómiába. A magas beltartalmi értékű, egészséges, különleges ízvilágú lisztek elsőként hazai kézműves pékségek kemencéiben bizonyítottak. – közölte a Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Az ÖMKi ősgabona lisztjei január 17-től lesznek megvásárolhatóak országosan a Lidl áruházaiban. (Kép: ÖMKi)

Ábra: ÖMKi

Az ökológiai gazdálkodásban jelentős szerepet kap a biológiai sokféleség megőrzése, ezért is törekednek a kutatók arra, hogy a termesztésből kiszorított tájfajták és ősi gabonák visszakerüljenek a köztudatba. Ez indította el kutatóintézetünk fejlesztéseit, ám ennél sokkal több kellett ahhoz, hogy tervünk valóra váljon, és a modern konyha igényeit kiszolgáló tönke és alakor bio lisztek a hazai vásárlók asztalára kerülhessenek.

Az ősgabonák kulcsszerephez juthatnak a jövőben

Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a tönke és az alakor ősbúza fajok kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetétele, emészthetősége, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalma kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A tönke és alakor olyannyira egyedi gabonafélének számítanak, hogy fogyasztásukat javasolják különféle allergiák (de természetesen nem búza allergiánál, vagy pl. cöliákiánál!), magas koleszterinszint esetén és cukorbetegek diétájába. Ezek a gabonák a mezőgazdasági termelés során ellenállóbbak a betegségekkel szemben, előnyük az alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük. Jól bírják az extenzívebb körülményeket is, ezért a biogazdálkodásba jól beilleszthetőek.

Miért hívjuk őket ősgabonának?

Baloldalon alakorbúza, jobboldalon tönkebúza látható (Kép: ÖMKi)

Az ősgabonák, más néven pelyvás gabonák közül a legismertebb a tönköly, a tönke és az alakor pedig a közelmúltban kezdték el élni reneszánszukat. Az ősbúzák nem a ma ismert kenyérbúza ősi fajtái, hanem teljesen külön gabonafajok. Az alakor például az az egyszemű búza, amit az ember először körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt vont be a termesztésbe. Bár Közép-Ázsia egyes területein a mai napig termesztik, Európában a kenyérbúza megjelenésével, majd a vegyiparra alapú gazdálkodás terjedésével ezek a gabonafajok szinte teljesen eltűntek a mezőgazdaságból. Kiváló tulajdonságaik révén – akár ökológiai, akár konvencionális termelésben – ezek az ősi búzák visszahozhatják a hiányzó sokszínűséget a kenyérkultúrába, kiegészíthetik a tömegtermelést és javíthatják a pékáruk minőségét.

Kiskereskedelmi forgalomban a tönke és az alakor bio lisztek

A kenyérbúza fajtatesztjeink mellett -, több mint hat éve foglalkozunk ősgabonákkal, azon belül is génbankokból származó tönke és alakor tájfajták hazai tesztelésével. Hitvallásunk szerint a kiváló biobúza megtermelésén túl az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, azaz az őrlés és a feldolgozás is hazai vállalkozásoknál valósuljon meg, valamint a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar vásárlóközönség és a gasztronómia.  

„A szűken vett kutatási területünkön léptünk túl, amikor azt a célt tűztük ki, hogy a termékpálya-fejlesztés részeként, a szántóföldi kísérleteinkben legjobban szereplő, on-farm partnereink által termesztett ősgabonák lisztjei országosan elérhetővé váljanak a vásárlók számára. Örömmel jelenthetjük be, hogy a terv megvalósult.” – nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

Január harmadik hetében a Lidl áruházláncában, országosan lesznek megvásárolhatóak fél kilós kiszerelésben az ÖMKi partneri hálózatából származó bio tönke és alakor lisztek. Az elérhető mennyiség egyelőre limitált, de ha az első kereskedelmi kísérlet beválik, a jövőben nagyobb mennyiséget kínálunk majd a fogyasztóknak. Az egyik termőhelyen, a Fejér megyei Csoroszlya Farmon hagyományos eljárással, malomkövön őrölt liszteket, – a kiskereskedelmi forgalomba kerülésük előtt, – hazai kézműves pékségek is tesztelték.

Náluk már bizonyítottak az új alapanyagok, recept ötleteikkel mi is elkészíthetjük az ősgabona finomságokat. A receptek sokféle sütési lehetőségről árulkodnak: keksz, muffin, linzer, palacsinta, gyümölcskenyér variációkat kínálnak a tudatosan étkezőknek. A receptgyűjtemény itt érhető el.

Legyen egészséges a mindennapi kenyerünk!

Kovászos kenyerek ősgabona liszt hozzáadásával, illetve kovászos formakenyerek 100% tönke és alakor lisztből (Kép: ÖMKi)

A régi idők kenyereként is emlegetett kovászos kenyér újra reneszánszát éli, amelyben nagy szerepe van a kézműves pékségeknek. Megjelenésükkel párhuzamosan az otthon kísérletezők száma is egyre gyarapszik. Ormós Gabriella, a Kovászlabor szakmai közösség alapítója már korábban kipróbálta az ÖMKi tönke és alakor bio lisztjeit. A vele készített videóban megnézhetjük, hogyan lesz belül könnyű, laza, kívül pedig ropogós az ősgabonákból készült kenyér.

Az ősgabona lisztjei január 17-től lesznek megvásárolhatóak országosan a Lidl áruházaiban, egyelőre csak korlátozott mennyiségben, ami azt jelenti, hogy kb. 10 csomag kerül be áruházanként. 

Forrás: ÖMKi

Szőlőfeldolgozó üzemet épít a Balaton Agrár Zrt. Ordacsehiben, a cég a márciusban kezdődő, mintegy egymilliárd forintos beruházáshoz 464 millió forint támogatást nyert az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére meghirdetett pályázaton – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a somogyi településen pénteken.

Szőlőfeldolgozó üzemet épít a Balaton Agrár Zrt. Ordacsehiben (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Feldman Zsolt a támogatói okirat átadásán azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel olyan feldolgozókapacitás jön létre, amellyel a 3461 hektáros Balatonboglári borvidék szőlőtermelői nagyobb hozzáadott érték előállításával nagyobb jövedelemhez juthatnak.Utalt rá: a szőlő- és bortermelésnek történelmi hagyománya van a Dél-Balatonon, a térség az ágazat fontos helyszíne, amit az is bizonyít, hogy több itt dolgozó borász kapta már meg az év bortermelője címet.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium programban az élelmiszeripari szereplőknek megítélt források “jó helyre mennek”, a kapacitásnövelést, az alapanyagtermelés biztonságát szolgáló beruházások esélyt nyújtanak a magyar agrárium hazai és nemzetközi erősödésére. A magyar kormány úgy látja, hogy a helyi erőforrásokat felhasználó értékteremtésben kulcsfontosságú szereppel bír a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar és borászat – emelte ki. Feldman Zsolt kitért arra, hogy Somogy 3. számú választókörzetében több mint 3100 pályázó mintegy 30 milliárd forint támogatást nyert el a vidékfejlesztési programból az elmúlt években, ebből 18,5 milliárdot beruházásra fordítottak, és ez komoly segítséget jelentett a térség gazdaságának.

Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője a szőlőfeldolgozó szükségességét azzal indokolta, hogy a boglári azon kevés magyarországi borvidékek egyike, ahonnan “a megtermelt érték jelentős része, 80 százaléka szőlőként távozik”. Az üzemnek köszönhetően azonban a Dél-Balatonon élő és a Balatonboglári borvidéken érdekelt szőlősgazdák új lehetőségekhez jutnak – tette hozzá.

Tavaszi József, a beruházó részvénytársaság elnök-vezérigazgatója azt mondta: az építkezés két évet vesz igénybe, annak eredményeként képessé válnak bor vagy hűtött, szűrt must előállításra, amelyet nagyobb távolságokra, akár külföldre is szállíthatnak értékesítésre. Utalt arra, hogy a 30 állandó és jelenleg 60 alkalmi munkavállalót foglalkoztató, szőlőtermeléssel és egyebek mellett vetőmagelőállítással is foglalkozó vállalat 200 hektár saját szőlőültetvénye mellett 100 hektár integrált területet kezel, ahonnan egy szüreti időszakban 300-350 kamionnyi szőlőt szednek le és szállítanak el. Tavaszi József az MTI kérdésére elmondta, a hat évtizedes múltra visszatekintő Balaton Agrár Zrt. tavaly és 2020-ban is mintegy másfél milliárd forint árbevételt és mintegy 100 millió forint nyereséget ért el.

Forrás: Agrárminisztérium