Mezőgazdaság
Tovább aktívak a Lyme-kórt hordozó kullancsok
A klímaváltozás miatt akár téli hónapokban is találkozhatunk a kullancsokkal.
A hosszabb aktivitás mellett, az enyhébb teleknek köszönhetően messzebbre is terjedhetnek – közölte a National Geographic.
A klímaváltozás miatt a kullancsok is aktívabbak lettek a hidegebb hónapokban is (Kép: Pixabay)
Az Összehasonlító és Integratív Biológiai Társaság éves gyűlésén mutatták be azt az új kutatási eredményt, amelyben a kullancsok és a Lyme-kórt okozó Borrelia-baktérium különleges kapcsolatának eddig ismeretlen tényezője tárult fel, a Science beszámolója szerint.
Sok, a Lyme-kórtól tartó kiránduló inkább a téli időszakra halasztja a túráit, mivel az a közvélekedés, hogy a kullancsok télen nem aktívak. Egy kutatócsoport azonban arra jutott, hogy a Lyme-kór fő vektorai, a feketelábú kullancsok (Ixodes scapularis) és rokonaik a hidegben is aktívak maradnak, amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken. A klímaváltozás miatt változékonyabbá vált időjárás elősegítheti a kullancsok aktívabbá válását a téli időszakban, és így nagyobb annak is az esélye, hogy a kullancs emberrel találkozzon, s továbbadja a Borrelia-baktériumait.
Az USA területén évente közel félmillióan betegszenek meg Lyme-kórban (ennyiről van tudomása az egészségügyi hatóságnak, de a valóság ennél jóval nagyobb szám lehet, hisz enyhe tünetekkel nem biztos, hogy orvoshoz fordulnak), amelynek súlyos, hosszan tartó szövődményei lehetnek. Nagyjából 1,6 millió amerikai szenved valamilyen ideg-, szív-, vagy ízületi panasztól, amely a Lyme-kór következtében alakult ki, és a legjobb esetben is éveken át tart.
A Lyme-kórt terjesztő kullancsok kb. 3 évtizede Kanadába is átterjedtek, ahol korábban szintén azt hitték, hogy a hideg téli idő ezt nem teszi lehetővé. Egy, a Dalhousie Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport 3 év őszi időszakai alatt 600, vadonban befogott feketelábú kullancsot vizsgált meg úgy, hogy azokat egy fedett edénybe helyezte, amelynek az alján avar volt. Ezután az állatokat visszarakták a természetes környezetükbe egész télre, majd tél végén, 4 hónappal később ellenőrizték őket.
A Borreliát hordozó kullancsok 79 százaléka túlélte a telet – az akár -20 Celsius-fokig süllyedő zord hideget – míg a baktériumtól mentes állatoknak csupán a fele volt képes erre. Ez azt jelenti, hogy valamilyen módon a fertőzöttség hatalmas előnyt jelent a kullancs számára a téli túlélésben. A nagyobb túlélés tavasszal megnövekedő Lyme-esetszámokat is jelent.
Néhány kullancsot közelebbről is megvizsgáltak. Az derült ki, hogy változó hőmérsékleti viszonyok közt a fertőzött egyedek átlag hetente 4 alkalommal váltak aktívvá, míg a baktériumot nem hordozók 1-2 alkalommal, hasonlóan az azonos hőmérsékleten élőkhöz. Vagyis a klímaváltozás miatt változékonyabbá váló téli időjárás e módon is kedvez a kullancsoknak, téli körülmények közt is képesek vérszívásra alkalmas alanyt keresni és sikeresen átadni neki a baktériumaikat.
Bár a kutatás az amerikai kullancsokra vonatkozik, az egyre enyhébb telek a hazai kullancsoknak is kedveznek, és ma már itthon is lehet télen kullancsot összeszedni. Emellett a körülmények egyre kedvezőbbek azoknak a kullancsfajoknak, amelyek eddig csak tőlünk délre éltek meg, s így a bennük hordozott kórokozók is nagyobb eséllyel vetik meg lábukat hazánkban.
Forrás: National Geographic
Mezőgazdaság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több, mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.
AGRÁRMINISZTÉRIUM
Kiemelt cikk
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.
Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?
Forrás: Debreceni Egyetem GTK
Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.
Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!
A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!
A kérdőív elérhetősége:
http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu
Köszönettel:
Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet
Mezőgazdaság
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én.
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.
Balról Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára érkezik a II. Miskolci Agrárjogi Fórumra. Fotó: Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.
A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.
„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.
A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.
Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
Vadászokra támadt
782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése
Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Ragadozóvadászok találkoztak Somogytúron
JOG: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosítása
