Keressen minket

Mezőgazdaság

Dinamikusan bővül a hazai ökogazdálkodás

Figyelő: Hazánkban is egyre többen vágnak bele az ökológiai gazdálkodásba. Az így művelt területek mérete az elmúlt öt évben a duplájára nőtt. Arról, hogy pontosan mit is takar ez a fajta földművelés, és milyen jövő előtt áll, Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. 

(Ábra: figyelo.hu)

A mezőgazdasági termelés egyik sajátos, a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesítő formájaként írja le az ökológiai gazdálkodást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az európai közösségi joganyag alapján. A definiálásban a Nébih külön kiemeli a külső források korlátozását, így például a géntechnológiával módosított szervezetek alkalmazásának a tilalmát. Az agrárium e különleges ágának a vizsgálatára specializálódtak – az országban egyedüliként – a budapesti székhelyű, 2011 nyarán létrejött Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi) szakemberei, köztük agrár- és kertészmérnökök, biológusok, állatorvosok. A magán-kutató-hely megalapítását az Esterházy családhoz köthető Pancivis Alapítvány adománya tette lehetővé, szakmai segítséget pedig a nemzetközileg elismert svájci kutatóintézet-társuk, a FiBL nyújtott a ma már több mint harminc munkatársat foglalkoztató magyar tudományos műhely munkájának az elindításához.

Az agrárágazaton belül nálunk fut a legtöbb európai uniós kutatási projekt Magyarországon. Széles körben tevékenykedünk, igyekszünk az ökogazdálkodáson belül lefedni a növénytermesztéstől az állattenyésztésig terjedő vertikumot. Emellett szántóföldi, kertészeti, méhészeti szaktanácsadást is nyújtunk” – adott betekintést a munkájukba az ÖMKi ügyvezetője. Drexler Dóra lapunknak részletesen beszélt a közérdeklődésre leginkább számot tartó kutatásaikról, köztük az úgynevezett On-farm hálózatukról. Ennek lényege, hogy a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, tulajdonképpen az ő aktív részvételükkel, a termőföldjeiken folynak az üzemi kísérletek. Az egyik ilyen a tíz éve tartó őszibúzafajta-teszt, amely mostanra – a széles körű szakmai kooperációnak köszönhetően – nemcsak nagy-, hanem kisparcellás formában is zajlik. Ez elsősorban azt segíti elő, hogy az ökogazdálkodók megtalálják a körzetükben leginkább alkalmas fajtákat, és ezeket termesszék.

Az On-farm rendszer, ez a fajta gyakorlati kutatás azért rendkívüli, mert a programban részt vevő gazdálkodók maguk is javaslatokat tesznek, technológiákat fejlesztenek, így később magabiztosabban képesek beépíteni ezeket a mindennapi munkájukba – hangsúlyozta a tájépítészmérnöki és növényorvosi végzettségű szakember.

Az őszi mellett tönkölybúzával ugyancsak foglalkoznak a kísérleteik keretében, de fejlesztettek már szőlősorközben olyan vetőmagkeveréket is, amely a biodiverzitást fokozva hat a talajerózió ellen. Tanulmányoztak továbbá paradicsomokat – ennek folyamán a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból kikérték a zöldség régi tájfajtáit, s azt vizsgálták, hogy a mai környezeti viszonyok között ezek hogyan termeszthetők az ökológiai gazdálkodás elvei szerint. Az így „újjászületett” paradicsompalánták ma már szintén kereskedelmi forgalomba kerültek, és háztáji kiskertekben ültethetők.

Egyik legutóbbi vizsgálatuk az ős-, azaz az ember által elsőként termesztésbe vont gabonákra terjedt ki. Ilyen például a tönke és az alakor – más néven a két- és az egyszemű búza. „Ezek a beltartalmi értéküket és az alkalmazkodóképességüket tekintve egyaránt nagyon érdekes növények, amelyek újrafelfedezése, újbóli elterjedése most zajlik. A kutatásaink arra vonatkoztak, hogy mely ősgabona-tájfajtákat érdemes termeszteni, s mire ajánlott használni őket” – avatott be a szakmai ismeretekbe Drexler Dóra.

Hazai viszonyok

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben több mint a duplájára nőtt, így ma már háromszázezer hektáron – a hazai termőföldek mintegy hat százalékán – folytatnak ilyen típusú gazdálkodást összesen több mint ötezren. Ezzel még globális viszonylatban sincs szégyenkeznivalónk. A bővülési dinamika rangsorolása alapján ugyanis Magyarország a világranglista tizedik helyén áll, míg a biogyümölcs-ültetvények nyolcezer hektáros területét figyelembe véve globálisan a tizenkettedik pozíciót foglalja el. A gyarapodás pedig folytatódni látszik. Az ügyvezető a tavaly ismét megnyitott ökopályázatok eredményeképpen arra számít, hogy újabb legalább százezer hektárral nő majd az ilyen birtokok összmérete.

Arra is rávilágított, hogy az Európai Unióban töretlenül növekszik a biotermékek piaca; az elmúlt öt évben körülbelül harmincszázalékos volt a bővülés. Magyarországon is látható egyfajta expanzió, a kívánatos pedig az lenne, ha az erősödő keresletet minél nagyobb arányban itthoni árukkal elégítenék ki. A hazai bioalapanyagokat illetően viszont az az általános tapasztalat – magyarázta –, hogy ezek java részét feldolgozatlanul, nyersanyagként exportálják. A termékpályák fejlesztésével az ÖMKinek ezért fontos célja annak elősegítése is, hogy a bioélelmiszerek minél nagyobb mennyiségben idehaza hasznosuljanak, ha pedig külföldre kerülnek, feldolgozott formában hagyják el az országot.

Szabályozás

Hazánkban szigorú jogszabályok vonatkoznak arra, hogy mely áru viselheti az ökotermék címet, sőt az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan fenntartható művelési rendszer, amelyhez ellenőrzési és tanúsítási szisztéma is tartozik. Például a növénytermesztésben nagyrészt a tápanyag-utánpótlástól és a növényvédelemtől függ a minősítés: egy biotermék előállításakor nem alkalmazható szintetikus, kémiai növényvédő szer, műtrágyahasználat helyett pedig szervestápanyag-utánpótlást kell folytatni. Az állattenyésztésben többek között fontos szempont az állat mozgásigényének megfelelő méretű tartási hely és a szabad térbe való kijutás lehetőségének a biztosítása, továbbá nem engedélyezett az antibiotikumok prevenciós – azaz betegségmegelőzési célú – használata sem.

Ha a termelő minden szempontnak megfelel, megkaphatja a tanúsítványt, és ökológiainak – vagy köznapi nyelven biónak – nevezheti a termékét; ennek uniós logója egy zöld alapon fehér csillagokból kirakott levél. Tojás esetében ezenkívül a nullás kód jelöli azt, hogy ökológiai gazdálkodásból származik.

A különböző vegyi eszközök tilalmából is fakadóan az ökogazdálkodás egy igencsak tudásigényes termelési módszer. Már az évekre előre megállapított vetésterv, a vetésforgó összeállítása vagy éppen a növényvédelem megtervezése is komoly szakmai felkészültséget igényel – hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, aki ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az ökoterületek dinamikus bővülésével egy időben a megfelelő szaktudást is biztosítani tudják a gazdálkodóknak. Ebben ugyancsak közreműködik a kutatóintézet. Magyarországon egyébként – mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk – a leginkább elérhető bioáruk között a tejtermékek, így a különféle tejek, tejfölök, kefirek, joghurtok, valamint a snackek, köztük például müzlik, kölesgolyók találhatók meg. De a kör folyamatosan bővül, így egyre gyakrabban lehet találkozni a boltok polcain biolekvárokkal és -tésztaféleségekkel, valamint ökológiai gyümölcsökkel is – sorolta a szakember.

Forrás: Figyelő

Mezőgazdaság

Debreceni agrárképzés a bankszektorban

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek

Lezárult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság közös, négy régió banki szakembereinek szóló gyakorlatorientált képzése. Az oktatói program célja az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése volt.

A Debreceni Egyetem agrárkarának oktatói az agrárfinanszírozás hatékonyságát oktatták banki szakembereknek. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet tölt be az agrárszakképzés és -felsőoktatás mellett az élethosszig tartó felnőtt képzésben is. A dinamikusan fejlődő agráriumban a szakembereknek szükségük van arra, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat, és ez igaz a mezőgazdasági ágazatokkal együttműködő bankszektorra is. A DE AKIT mintagazdaságainak és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Központjának képzésein a mezőgazdaság széles spektrumát érintő, a szakemberek számára hasznos és a gyakorlatban jól felhasználható tudást adhatunk át – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a képzés lezárása kapcsán Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az AKIT főigazgatója.

A DE MÉK és AKIT képzésén a tiszántúli és tiszamenti térség, valamint az észak-alföldi és az észak-kelet magyarországi régió 80 szakembere vett részt, akik az egyhónapos kurzuson a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar legújabb gyakorlatai tapasztalataival ismerkedhettek meg.

Hazánk második legnagyobb bankja az MKB Bank, amelynek agrár- és élelmiszeripari üzletágában mintegy 280 szakember dolgozik, akik hatékony munkavégzéséhez elengedhetetlen a mezőgazdaság működésének mélyreható ismerete. A Debreceni Egyetem egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra. A képzéseken a modern agrárium folyamatait komplexen, rendszerként működve figyelhették meg a szakembereink. A megszerzett tudás pedig nélkülözhetetlen az agrárfinanszírozás hatékonyságának fejlesztése érdekében – fejtette ki Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője.

Simon Attila, az MKB Bank Nyrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletág vezető agrárszakértője (Kép: DE)

Simon Attila kiemelte: a képzésben nagy hangsúlyt kapott az élelmiszeripari fejlesztések, szabályok, illetve előírások megismerése, mivel az ágazatba 2023-at követően 2–2,5-szer több támogatás érkezik, ez pedig jelenős terhet jelent a bankok számára.

Stündl László, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Kép: DE)

A DE stratégiai ága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A DE MÉK feladata pedig, hogy az alapkutatás és oktatás mellett a mezőgazdasági vállalkozások számára a gyakorlatba azonnal átültethető tudást biztosítson. Az agrárium gördülékeny és hatékony működéshez folyamatosan szükséges a finanszírozás és a megújult tudásanyag.

Kép: DE

A DE MÉK és AKIT a régió vállalkozásainak és a pénzügyi szektor szakembereinek képzésével nagyban segíti az ágazat fejlődését – tette hozzá Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A banki szakemberek a képzés során egyebek mellett megismerkedtek a precíziós gazdálkodás és a  termesztéstechnológia folyamataival, az állattartó telep működésével valamint az élelmiszeripari üzemek tervezésének és engedélyeztetésének összetett rendszerével.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált

Agrárminisztérium: Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Az orosz-ukrán háború miatt az élelmezésbiztonság kiemelt kérdéssé vált. (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 24-i ülésén vett részt, ahol az agrárminiszterek az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válsághelyzetről tárgyaltak. Miután Ukrajna a világ egyik legnagyobb exportőre, a háború következményei súlyos élelmezésbiztonsági problémákat okoznak, elsősorban a harmadik országokban. A kieső termelést pótolni kell, ezért az Európai Uniónak – mint a mezőgazdasági termékek nettó exportőrének – erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ehhez azonban elengedhetetlen az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményező intézkedések és kezdeményezések újragondolása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Feldman Zsolt a jelenlegi helyzetet elemezve az intézkedések újragondolásával kapcsolatba úgy fogalmazott: ez különösen igaz az elvárt zöld ambíciószintre és a Zöld Megállapodásban a mezőgazdaság számára meghatározott célokra, amelyek végrehajtása mértékadó szervezetek által készített tanulmányok szerint az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését vetítik előre. A jelenlegi válságos helyzetben nem kockáztathatjuk az élelmezésbiztonságot, ezért újra kell gondolni és az új helyzethez kell igazítani a gazdákkal szemben elvárt „zöld ambíciószintet” csakúgy, mint a Zöld Megállapodásban foglalt célokat – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte, hogy ugyanezt a megközelítést kellene követni a nemrégiben bejelentett uniós válságtámogatások kapcsán is. Ezek felhasználását olyan környezeti fenntarthatósági feltételekhez köti az Unió, amely sok nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitartó számára elérhetetlenné teszik ezeket a támogatásokat.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra.

Fruitveb: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.  

Magyar szakemberek reagáltak az alaptalan vádakra. A magyar zöldség, és gyümölcs jó minőségű és egészséges. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

Egyetlen írás sem említ meg egyetlen konkrét növényvédőszer-hatóanyagot, és nem közöl egyetlen konkrét mérési eredményt sem. Mindössze néhány példára alapozva von le olyan sommás és a teljes európai zöldség-gyümölcstermesztésre vonatkozó következtetést, miszerint „a zöldségek és gyümölcsök szennyezettek, mérgezők”. Ebben a formában a nevezett irományokat alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartjuk, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen így, a szezon kezdetére időzítve.

Ezekkel az írásokkal szemben a valóság az, hogy a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja. Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok.

Mindezek fényében nem tudjuk elfogadni az alaptalan, szakmaiatlan, túlzó és általánosító kijelentésekkel teli cikkeket. Azok félrevezetik a fogyasztót, és számottevő erkölcsi és anyagi károkat okoznak a tisztességes kertészek széles tömegének, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy – a káros időjárási hatások felszaporodása miatti növekvő termelési kockázatok, a munkaerőhiány és a termelési költségek jelentős növekedése ellenére – minőségi élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet

Tovább olvasom