Keressen minket

Mezőgazdaság

Dinamikusan bővül a hazai ökogazdálkodás

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Figyelő: Hazánkban is egyre többen vágnak bele az ökológiai gazdálkodásba. Az így művelt területek mérete az elmúlt öt évben a duplájára nőtt. Arról, hogy pontosan mit is takar ez a fajta földművelés, és milyen jövő előtt áll, Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. 

(Ábra: figyelo.hu)

A mezőgazdasági termelés egyik sajátos, a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesítő formájaként írja le az ökológiai gazdálkodást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az európai közösségi joganyag alapján. A definiálásban a Nébih külön kiemeli a külső források korlátozását, így például a géntechnológiával módosított szervezetek alkalmazásának a tilalmát. Az agrárium e különleges ágának a vizsgálatára specializálódtak – az országban egyedüliként – a budapesti székhelyű, 2011 nyarán létrejött Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi) szakemberei, köztük agrár- és kertészmérnökök, biológusok, állatorvosok. A magán-kutató-hely megalapítását az Esterházy családhoz köthető Pancivis Alapítvány adománya tette lehetővé, szakmai segítséget pedig a nemzetközileg elismert svájci kutatóintézet-társuk, a FiBL nyújtott a ma már több mint harminc munkatársat foglalkoztató magyar tudományos műhely munkájának az elindításához.

Az agrárágazaton belül nálunk fut a legtöbb európai uniós kutatási projekt Magyarországon. Széles körben tevékenykedünk, igyekszünk az ökogazdálkodáson belül lefedni a növénytermesztéstől az állattenyésztésig terjedő vertikumot. Emellett szántóföldi, kertészeti, méhészeti szaktanácsadást is nyújtunk” – adott betekintést a munkájukba az ÖMKi ügyvezetője. Drexler Dóra lapunknak részletesen beszélt a közérdeklődésre leginkább számot tartó kutatásaikról, köztük az úgynevezett On-farm hálózatukról. Ennek lényege, hogy a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, tulajdonképpen az ő aktív részvételükkel, a termőföldjeiken folynak az üzemi kísérletek. Az egyik ilyen a tíz éve tartó őszibúzafajta-teszt, amely mostanra – a széles körű szakmai kooperációnak köszönhetően – nemcsak nagy-, hanem kisparcellás formában is zajlik. Ez elsősorban azt segíti elő, hogy az ökogazdálkodók megtalálják a körzetükben leginkább alkalmas fajtákat, és ezeket termesszék.

Az On-farm rendszer, ez a fajta gyakorlati kutatás azért rendkívüli, mert a programban részt vevő gazdálkodók maguk is javaslatokat tesznek, technológiákat fejlesztenek, így később magabiztosabban képesek beépíteni ezeket a mindennapi munkájukba – hangsúlyozta a tájépítészmérnöki és növényorvosi végzettségű szakember.

Az őszi mellett tönkölybúzával ugyancsak foglalkoznak a kísérleteik keretében, de fejlesztettek már szőlősorközben olyan vetőmagkeveréket is, amely a biodiverzitást fokozva hat a talajerózió ellen. Tanulmányoztak továbbá paradicsomokat – ennek folyamán a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból kikérték a zöldség régi tájfajtáit, s azt vizsgálták, hogy a mai környezeti viszonyok között ezek hogyan termeszthetők az ökológiai gazdálkodás elvei szerint. Az így „újjászületett” paradicsompalánták ma már szintén kereskedelmi forgalomba kerültek, és háztáji kiskertekben ültethetők.

Egyik legutóbbi vizsgálatuk az ős-, azaz az ember által elsőként termesztésbe vont gabonákra terjedt ki. Ilyen például a tönke és az alakor – más néven a két- és az egyszemű búza. „Ezek a beltartalmi értéküket és az alkalmazkodóképességüket tekintve egyaránt nagyon érdekes növények, amelyek újrafelfedezése, újbóli elterjedése most zajlik. A kutatásaink arra vonatkoztak, hogy mely ősgabona-tájfajtákat érdemes termeszteni, s mire ajánlott használni őket” – avatott be a szakmai ismeretekbe Drexler Dóra.

Hazai viszonyok

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben több mint a duplájára nőtt, így ma már háromszázezer hektáron – a hazai termőföldek mintegy hat százalékán – folytatnak ilyen típusú gazdálkodást összesen több mint ötezren. Ezzel még globális viszonylatban sincs szégyenkeznivalónk. A bővülési dinamika rangsorolása alapján ugyanis Magyarország a világranglista tizedik helyén áll, míg a biogyümölcs-ültetvények nyolcezer hektáros területét figyelembe véve globálisan a tizenkettedik pozíciót foglalja el. A gyarapodás pedig folytatódni látszik. Az ügyvezető a tavaly ismét megnyitott ökopályázatok eredményeképpen arra számít, hogy újabb legalább százezer hektárral nő majd az ilyen birtokok összmérete.

Arra is rávilágított, hogy az Európai Unióban töretlenül növekszik a biotermékek piaca; az elmúlt öt évben körülbelül harmincszázalékos volt a bővülés. Magyarországon is látható egyfajta expanzió, a kívánatos pedig az lenne, ha az erősödő keresletet minél nagyobb arányban itthoni árukkal elégítenék ki. A hazai bioalapanyagokat illetően viszont az az általános tapasztalat – magyarázta –, hogy ezek java részét feldolgozatlanul, nyersanyagként exportálják. A termékpályák fejlesztésével az ÖMKinek ezért fontos célja annak elősegítése is, hogy a bioélelmiszerek minél nagyobb mennyiségben idehaza hasznosuljanak, ha pedig külföldre kerülnek, feldolgozott formában hagyják el az országot.

Szabályozás

Hazánkban szigorú jogszabályok vonatkoznak arra, hogy mely áru viselheti az ökotermék címet, sőt az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan fenntartható művelési rendszer, amelyhez ellenőrzési és tanúsítási szisztéma is tartozik. Például a növénytermesztésben nagyrészt a tápanyag-utánpótlástól és a növényvédelemtől függ a minősítés: egy biotermék előállításakor nem alkalmazható szintetikus, kémiai növényvédő szer, műtrágyahasználat helyett pedig szervestápanyag-utánpótlást kell folytatni. Az állattenyésztésben többek között fontos szempont az állat mozgásigényének megfelelő méretű tartási hely és a szabad térbe való kijutás lehetőségének a biztosítása, továbbá nem engedélyezett az antibiotikumok prevenciós – azaz betegségmegelőzési célú – használata sem.

Ha a termelő minden szempontnak megfelel, megkaphatja a tanúsítványt, és ökológiainak – vagy köznapi nyelven biónak – nevezheti a termékét; ennek uniós logója egy zöld alapon fehér csillagokból kirakott levél. Tojás esetében ezenkívül a nullás kód jelöli azt, hogy ökológiai gazdálkodásból származik.

A különböző vegyi eszközök tilalmából is fakadóan az ökogazdálkodás egy igencsak tudásigényes termelési módszer. Már az évekre előre megállapított vetésterv, a vetésforgó összeállítása vagy éppen a növényvédelem megtervezése is komoly szakmai felkészültséget igényel – hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, aki ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az ökoterületek dinamikus bővülésével egy időben a megfelelő szaktudást is biztosítani tudják a gazdálkodóknak. Ebben ugyancsak közreműködik a kutatóintézet. Magyarországon egyébként – mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk – a leginkább elérhető bioáruk között a tejtermékek, így a különféle tejek, tejfölök, kefirek, joghurtok, valamint a snackek, köztük például müzlik, kölesgolyók találhatók meg. De a kör folyamatosan bővül, így egyre gyakrabban lehet találkozni a boltok polcain biolekvárokkal és -tésztaféleségekkel, valamint ökológiai gyümölcsökkel is – sorolta a szakember.

Forrás: Figyelő

Mezőgazdaság

Október közepén indul az agrártámogatások előlegfizetése

Print Friendly, PDF & Email

Hamarosan megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az agrártámogatások uniós feltételeinek változása és a piaci nehézségek közepette felértékelődik minden pénzügyi segítség, így az előlegfizetés feltételeinek megteremtése után október 16-án idén is megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: Agrárminisztérium Facebook oldala

A tárcavezető kifejtette, a Közös Agrárpolitika uniós reformja számos változást hozott az idei évben, az új előírásoknak történő megfelelés a gazdálkodók részéről alkalmazkodást és adminisztrációs feladatokat jelentett. Az érintettek idén tavasszal nyújthatták be első alkalommal az új rendszerben, az új szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó igényeiket. A számos változásra való tekintettel elismerés és köszönet illeti a gazdákat, az őket segítő kamarai falugazdászokat, a szaktanácsadókat és a folyamatban közreműködőket – hangsúlyozta Nagy István.

Az agrárkormányzat tisztában van az előlegfizetés magyar agrárium finanszírozási gyakorlatában kialakult jelentőségére, hiszen hosszú évek óta segíti az őszi munkák elvégzését. Az idei esztendőben különösen fontos minden olyan eszköz, ami a piaci problémák, magas költségszintek miatti likviditási problémák enyhítéséhez hozzájárulhat. Az előleg- és  részfizetésekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak – közölte a miniszter.

Nagy István tájékoztatása szerint az előlegfizetésben az alaptámogatás mellett a kis- és közepes gazdaságok célzott támogatását biztosító új támogatási formán, az újraelosztó támogatáson is megindulnak az utalások. Az érintettek a következő jogcímeken számíthatnak előlegfizetésre: alaptámogatás, újraelosztó támogatás, termeléshez kötött támogatások (tejhasznú tehén, hízott bika, anyajuh, intenzív gyümölcs, extenzív gyümölcs), valamint az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást érintő vidékfejlesztési támogatások.

 

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aktuális és gyakori kérdésekre ad választ az eGN új, módosított kitöltési útmutatója

Print Friendly, PDF & Email

A Nébih frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nébih a gazdálkodók igényeit figyelembe véve a leggyakoribb kérdések alapján frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját, valamint bővítette a gyakran ismételt kérdések (GYIK) gyűjteményét is. A jelenlegi módosításokkal a hivatal többek között az őszi vetésű főnövény rögzítésével és a tápanyag gazdálkodási terv beküldésével kapcsolatos hasznos információkat foglalta össze.

Fotó: Nébih

A Nébih több olyan kérdést is kapott a gazdálkodóktól, melyek egy-egy azonos téma köré csoportosíthatóak. A hivatal ezek alapján ‒ a naplóvezetés egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ‒ módosította az eGN kitöltési útmutatóját, és bővítette a gyakran ismételt kérdések gyűjteményét is.

Az évszakra való tekintettel kifejezetten időszerű az őszi vetésű növények kapcsán az a kérdés, hogy melyik évhez kell felvezetni azokat. A Nébih struktúrája szerint, jóllehet a támogatási év igazodik a naptári évhez, ugyanakkor az őszi vetésű kultúrák esetében a kincstári támogatást a termelők valójában az előző évben elvetett növényekre kapják. Ezt figyelembe véve az őszi vetésű kultúrákat mindig a következő évi ‒ jelen esetben a 2024-es ‒ gazdálkodási évre kell rögzíteni.

A tápanyaggazdálkodási terv vezetésének gyakoriságára vonatkozóan is több kérdés érkezett a Nébih-hez, melyek alapján az útmutató ‒ a módosításnak köszönhetően ‒ még pontosabb válaszokat tud nyújtani.

Több esetben kértek tájékoztatást a napló vezetésére kötelezett halála esetén felmerülő teendőkről is. A GYIK bővítésével a gyűjtemény most már ennek megválaszolására is kitér. Eszerint az örökösnek az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást elvégeznie, ugyanakkor a saját naplójában tovább kell vezetnie az örökhagyó azon területeit, amelyek az örököshöz kerültek.

Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) módosított kitöltési útmutatója és a bővített GYIK gyűjtemény elérhető a Nébih portál eGN aloldalán.
Kérdés esetén az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos határidő közeledik a 2023. évi egységes kérelem tekintetében!

Print Friendly, PDF & Email

Fontos szabályokra hívrta fel a figyelmet az MVH

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet alapján:

„20. § (1) Az egységes kérelem kijavítására, valamint az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonására – a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása kivételével – a tárgyév szeptember 29-ig van lehetőség.
(2) Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén az igénylés kijavítása, részleges vagy teljes visszavonása tárgyév december 20-ig lehetséges.”

A fénykép illusztráció: Pixabay

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a határidők lejártakor a szerkesztés alatt álló adatváltozás elektronikus bizonylatok hivatalból törlésre kerülnek! Ennek megfelelően kérjük az érintetteket, hogy ennek tudatában, még a határidőket megelőzően nyújtsák be vagy töröljék a szerkesztés alatt álló adatváltozás bizonylatokat.

2023. szeptember 29-t követően az alábbi adatok kijavítására, visszavonására már nem lesz lehetőség:

  • Nem lehet visszavonni a teljes egységes kérelmet, kivéve akkor, ha a kérelem kizárólag termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatással érintett.
    Kizárólag ezen támogatások esetén az egységes kérelem 2023. december 20-ig visszavonható.
  • Nem lehet visszavonni teljes jogcímet, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
    Kizárólag ezen támogatások esetén a jogcímek, és esetlegesen vele együtt a teljes egységes kérelem 2023. december 20-ig visszavonható.
  • Nem lehet visszavonni teljes blokkot, táblát, állategyedet, erdőrészletet, méhcsaládot, törzsállományt, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
    Kizárólag ezen támogatások esetén az állategyedek 2023. december 20-ig visszavonhatóak.
  • Nem lehet visszavonni egy táblán, állategyeden, erdőrészleten lévő jogcím igénylést, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
    Kizárólag ezen támogatások esetén az állategyedről a jogcímek 2023. december 20-ig visszavonhatóak.
  • Nem lehet megváltoztatni a főnövény hasznosítási kódját, csökkenteni a tábla területét, nem lehet kijavítani a tábla rajz elhelyezkedését, nem lehet a főnövény esetén megadott egyéb adatokon változtatni (öntözés, termesztő berendezés, termesztés célja stb.). Kivétel: Főnövény vetési és betakarítási/beforgatási időpontját.
  • Táblán lévő nem termelő tájképi elem (NPLFA) kijelölése sem lehetséges a határidő után (kivéve ökológiai jelentőségű másodvetés ld. lent).
  • Fiatal gazda jogcím igénylésekor nincs lehetőség a nyilatkozatok módosítására, valamint jogi személyek esetében a korábban megadott elsődleges és nem elődleges ügyfelek módosítására, törlésére.
  • Állatlétszám alapú támogatások esetén nincs lehetőség a támogatási igényre irányuló nyilatkozatok módosítására, kizárólag a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatási igények vonatkozásában.
    Kizárólag ezen támogatások esetén a támogatási igényre irányuló nyilatkozatok 2023. december 20-ig módosíthatóak.

Milyen adatot lehet megadni 2023. szeptember 29-t követően is:

  • Főnövény vetési és betakarítási/beforgatási időpontját
  • Október 1-ig lehet megvalósítani a Feltételesség HMKÁ8, illetve AÖP gyakorlat3 keretében elszámolni kívánt ökológiai jelentőségű másodvetéseket. Az október 1-ig megvalósított ökológiai jelentőségű másodvetések 2023. október 16-ig jelenthetőek be!
    Október 1 és 16 között be lehet jelenteni tervezési dátummal nem rendelkező, ám október 1-ig megvalósított ökológiai jelentőségű másodvetést, de ezen esetekben kötelező megadni a tényleges vetés dátumát is. Október 16-ig ki lehet javítani az addig megadott másodvetéshez kapcsolódó adatokat.
    2023. október 17-ét követően kizárólag a már megvalósított másodvetésekhez lehet a beforgatás dátumát megadni, egyéb adat már nem módosítható!
  • Október 31-ig lehet megvalósítani a hagyományos másodvetéseket, illetve zöldtrágyázás céljából vetett másodvetéseket. A hagyományos és zöldtrágyázás céljából vetett másodvetések elvetése 2023. november 15-ig jelenthetők be! 2023. november 16-át követően kizárólag a már megvalósított másodvetésekhez lehet a beforgatás dátumát megadni, egyéb adat már nem módosítható!
    November 15-ig ki lehet javítani az addig megadott másodvetéshez kapcsolódó adatokat, kivéve, ha a hagyományos másodvetésen valamilyen termeléshez kötött területalapú jogcím igénylés is volt.
    Az ilyen jogcímmel is érintett másodvetések esetén szeptember 29-t követően, amennyiben a másodvetés esetén a tényleges vetési időpont is bejelentésre került, a másodvetés tekintetében kizárólag a másodvetés betakarítási/beforgatási dátuma jelenthető be!
  • Megvalósított hagyományos másodvetés esetén, amennyiben a másodvetésre termeléshez kötött területalapú jogcímek egyike is igénylésre került, a tényleges vetéssel egyidejűleg kérjük adja meg a szükséges vetőmag számla adatokat. Adatmegadásra azonban már csak azon hasznosítások esetén van lehetőség, melyek tekintetében Ön másodvetést jelentett be.
  • Agrotechnikai műveletek:
    AÖP tekintetében 2023. december 31-ig végezhetőek el. Ezen agrotechnikai műveletek 2024. január 15-ig jelenthetők be, ezt követően ilyen agrotechnikai művelet már nem jelenthető be!
    VP AKG 2021 intézkedés keretében elszámolni kívánt agrotechnikai műveletek egész évben bejelenthetőek a tevékenység elvégzését követő 15 napon belül.
  • Dokumentum csatolás kizárólag a Feltételesség, Kölcsönös Megfeleltetés, a termeléshez kötött területalapú jogcímek követelményeinek ellenőrzésre (pl.: honamadatok, szaporító anyag igazolása stb.), illetve a VP Baromfi állatjólét intézkedés esetén kerül figyelembe vételre.
    ​​​​​​​VP Baromfi állatjólét intézkedés esetén a dokumentum csatolás határideje október 30-a!!

Figyelem! Kérjük, hogy amennyiben egy másodvetést, agrotechnikai műveletet már nem kíván megvalósítani, azt egy adatváltozás bizonylaton törölje és nyújtsa be ezen változást tartalmazó adatváltozás bizonylatot, ezzel is gyorsítva a kérelmek feldolgozását!!

VP Baromfi állatjólét intézkedésadatszolgáltatás 2023. október 1-30 között

A VP3-14.1.4-22 kódszámú VP Baromfi állatjólét támogatás kapcsán a 2022.10.16-tól 2023.10.15-ig tartó kötelezettségvállalási időszak alatt vezetett 5. számú melléklet, valamint a keletkezett dokumentumok benyújtására az Egységes kérelemadatváltozás bejelentés felületén lesz lehetőség. A felület használatára vonatkozóan külön kitöltés útmutató kerül kiadásra, erre vonatkozóan kérjük figyeljék a Kincstár honlapját!

Október 30-át követően VP Baromfi állatjólét támogatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást is tartalmazó be nem adott adatváltozás bizonylatok törlésre kerülnek!

Forrás: MVH

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.