Keressen minket

Mezőgazdaság

Kora tavaszi helyzetkép a kertészetekben

Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő osztotta meg a tapasztalatait a viharkárok utáni

Közzétéve:

2022. január 30-án óriási szélvihar okozott több mint másfél milliárd forintos kárt hazánk területén. Lapunk az elsők között tudósított arról, hogy a kertészek milyen károkat szenvedtek el. Most visszatértünk Zana Viktor gazdálkodóhoz Kiskunfélegyházára, hogy a szélvihar utáni fagyos éjszakákat hogyan vészelték át?

A szélvihar után azonnal pótolni kellett a sérült fóliasátrakat a fagy miatt. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)

Nálunk, itt Kiskunfélegyházán, a szél óriási károkat okozott – vágott bele Zana Viktor. Január 30-án megközelítőleg 120 km/h szél tombolt a tanyánk körül. Két nappal később újabb hatalmas szélvihar csapott le, ami a méréseink szerint, szerencsére, csak 70 km/h nagyságú volt. A legutolsó vihar szerencsére már nagyobb károkat nem tudott okozni. Az eltelt időszakban a helyi falugazdásznak fényképekkel, és számlákkal igazoltuk a károkat, és a felmerülő költségeinket. Döntés egyelőre még nincs. Folyik a beérkező információk ellenőrzése, és elemzése. A kárunk megközelítőleg 4-5 millió forint. Sajnos a retek egy része ki is fagyott..

Aznap több nagy fóliasátor retket kellett megmentenünk, mert a kis növényeink már kelésnek indultak. Muszáj volt még aznap újra befóliázni a sérült sátrakat, mert a fagy veszélyeztette az addig befektetett munkánkat.

Eközben kiderült, hogy fóliát szerezni sem lesz egyszerű feladat, mert idén abból is hiány van! Végül Szegedről, és Budapestről sikerült  fóliát vennünk, ami hasonlóan minden más input anyaghoz, nagyon megdrágult. Például a 12 x 52 (méter) méretű fóliát még 2020-ban 120-130 ezer forintért kaptuk, most elkérnek érte 250 ezer forintot és ma már egy fólia élettartama megközelítőleg kettő év, utána újból cserélni kell…

Miután beszereztük a fóliát, szerencsére tudtunk munkaerőt is szerezni. Egész nap ástunk, mert 50-60 centiméter mélyen kell a fóliát leásni a talajba, behajtogatni, hogy stabil maradjon. Meg kell feszíteni a túloldalon és visszalapátolni a földet. A munkaerő kérdése is egyre bonyolultabb, mert egyre nehezebb jó munkásokat találni. A segédmunka ma már minimum 1200 forintról indul óránként, de aki jó munkaerő, azok megkereshetik, akár az 1500 forintot is óránként. Általában nyolc órát szoktunk dolgozni, amelyben három jó, erős szünetet is tartunk.

Hatalmas problémánk – folytatja -, hogy a műtrágya árak drasztikusan emelkednek. 2021-ben 25 kilogramm pétisó megközelítőleg 2800 forintba került., a mostani ára körülbelül 9 000 forint. Közel háromszoros növekedést kellett elszenvednünk.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News

Az uborkánál úgynevezett paplanos technológiával, és kész recepttúra alapján dolgozunk, muszáj megvásárolnunk a műtrágyát. Sajnos nincs más alternatíva. Ha a kellő időben nem érkezik meg a vízoldékony tápanyag, akkor nem lesznek egészséges növényeink, és termésünk sem lesz. Aki szabadföldi növényeket termel, szervestrágyát vissza tud pótolni, de hosszú távon az sem kielégítő megoldás. A növényvédő-szerek esetében évről évre csökken a felhasználható szerek mennyisége, de nem engedélyeznek a termelés számára új, vagy alternatív szereket és egyszerűen nem lehet a hozamokat tartani. Olyan vegyszereket vonnak vissza, amelyeknek a hatásfoka sokkal jobb volt, mint a mostaniaknak. Gyakorlatilag ellehetetlenítik a termelést. Mivel élelmiszert állítunk elő, és a felvásárlóinkon keresztül a termékeink a nagy magyarországi multikhoz kerülnek,  minden feltételnek kifogástalanul meg kell felelnünk. Ha nem így lesz, kiesnünk a versenyből.

A termelési nehézségeink mellett az értékesítés sem egyszerű feladat. A retek esetében a felvásárlók idén 50 forintot ajánlanak egy csomóért! Ez körülbelül az önköltségi ár körül alakul. 70 forint csomonként az az ár, amiért egy kertész meg tudja termelni a retket. Megdöbbentő számomra az – tette hozzá, hogy Németországból olcsóbban hozzák be a retket. Ott vélhetően túltermelés lehet, és szabadulva a retektől a többletet exportálják. Ezzel a német dömpingárral sok esetben nem tudunk versenyezni.

A kígyó uborkánál is hasonló a helyzet – folytatja. Görögországból most 350 forint kilogrammos áron hozzák be, a prémium uborka úgy 500 forint. Mi, termelők, itthon 800-900 forintért szeretnénk adni. Ez kiváló magyar, jó minőségű, és finom uborka, garantáltan az engedélyezett vegyszerek felhasználásával termelve. Azért, hogy prémium termékeket tudjunk előállítani, a legapróbb részletre is odafigyelünk. A felvásárlók különböző küllemi hibák esetén azonnal árat csökkentenének, de nálunk ilyen nem fordulhat elő, ezért inkább kevesebbet termelünk, de azt a legjobb minőségben szedjük le!

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News

Mi, magyar termelők, magyar kertészek azt szeretnénk kérni a fogyasztóktól, inkább magyar terméket vásároljanak a boltokban és a piacokon. Szánjanak rá időt, hogy megkeressék az áruk eredetét. Nemzetgazdasági szinten is pozitív hatású lehet ez a tudatos döntés. A termőföldtől az asztalig stratégia részét mi biztos, hogy minden előírást teljesítünk. Megbízható vetőmagokból, ellenőrzött termeléssel és piacrajutással egészséges zöldségeket fogyaszthatnak a helyi fogyasztók, amit magyar termelők állítanak elő. Úgy gondolom, mondja Zana Viktor, hogy, ha a saját gyerekeinknek, szüleinknek is szívesen adjuk, tesszük az asztalra ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, talán ez lehet a legjobb garancia a vevőknek is.

Az elmúlt időszakban az input anyagok drasztikus árnövekedése miatt, talán megoldás lenne az ÁFA csökkentése egyes termékek esetében, de mindenképpen szükség van az ágazat számára egy külön használható, felépített ágazati támogatásra, piacvédelemre és a gazdák hathatós érdekképviseletére – összegezte tapasztalatait Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom