Keressen minket

Mezőgazdaság

Kora tavaszi helyzetkép a kertészetekben

Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő osztotta meg a tapasztalatait a viharkárok utáni

Közzétéve:

2022. január 30-án óriási szélvihar okozott több mint másfél milliárd forintos kárt hazánk területén. Lapunk az elsők között tudósított arról, hogy a kertészek milyen károkat szenvedtek el. Most visszatértünk Zana Viktor gazdálkodóhoz Kiskunfélegyházára, hogy a szélvihar utáni fagyos éjszakákat hogyan vészelték át?

A szélvihar után azonnal pótolni kellett a sérült fóliasátrakat a fagy miatt. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)

Nálunk, itt Kiskunfélegyházán, a szél óriási károkat okozott – vágott bele Zana Viktor. Január 30-án megközelítőleg 120 km/h szél tombolt a tanyánk körül. Két nappal később újabb hatalmas szélvihar csapott le, ami a méréseink szerint, szerencsére, csak 70 km/h nagyságú volt. A legutolsó vihar szerencsére már nagyobb károkat nem tudott okozni. Az eltelt időszakban a helyi falugazdásznak fényképekkel, és számlákkal igazoltuk a károkat, és a felmerülő költségeinket. Döntés egyelőre még nincs. Folyik a beérkező információk ellenőrzése, és elemzése. A kárunk megközelítőleg 4-5 millió forint. Sajnos a retek egy része ki is fagyott..

Aznap több nagy fóliasátor retket kellett megmentenünk, mert a kis növényeink már kelésnek indultak. Muszáj volt még aznap újra befóliázni a sérült sátrakat, mert a fagy veszélyeztette az addig befektetett munkánkat.

Eközben kiderült, hogy fóliát szerezni sem lesz egyszerű feladat, mert idén abból is hiány van! Végül Szegedről, és Budapestről sikerült  fóliát vennünk, ami hasonlóan minden más input anyaghoz, nagyon megdrágult. Például a 12 x 52 (méter) méretű fóliát még 2020-ban 120-130 ezer forintért kaptuk, most elkérnek érte 250 ezer forintot és ma már egy fólia élettartama megközelítőleg kettő év, utána újból cserélni kell…

Miután beszereztük a fóliát, szerencsére tudtunk munkaerőt is szerezni. Egész nap ástunk, mert 50-60 centiméter mélyen kell a fóliát leásni a talajba, behajtogatni, hogy stabil maradjon. Meg kell feszíteni a túloldalon és visszalapátolni a földet. A munkaerő kérdése is egyre bonyolultabb, mert egyre nehezebb jó munkásokat találni. A segédmunka ma már minimum 1200 forintról indul óránként, de aki jó munkaerő, azok megkereshetik, akár az 1500 forintot is óránként. Általában nyolc órát szoktunk dolgozni, amelyben három jó, erős szünetet is tartunk.

Hatalmas problémánk – folytatja -, hogy a műtrágya árak drasztikusan emelkednek. 2021-ben 25 kilogramm pétisó megközelítőleg 2800 forintba került., a mostani ára körülbelül 9 000 forint. Közel háromszoros növekedést kellett elszenvednünk.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News

Az uborkánál úgynevezett paplanos technológiával, és kész recepttúra alapján dolgozunk, muszáj megvásárolnunk a műtrágyát. Sajnos nincs más alternatíva. Ha a kellő időben nem érkezik meg a vízoldékony tápanyag, akkor nem lesznek egészséges növényeink, és termésünk sem lesz. Aki szabadföldi növényeket termel, szervestrágyát vissza tud pótolni, de hosszú távon az sem kielégítő megoldás. A növényvédő-szerek esetében évről évre csökken a felhasználható szerek mennyisége, de nem engedélyeznek a termelés számára új, vagy alternatív szereket és egyszerűen nem lehet a hozamokat tartani. Olyan vegyszereket vonnak vissza, amelyeknek a hatásfoka sokkal jobb volt, mint a mostaniaknak. Gyakorlatilag ellehetetlenítik a termelést. Mivel élelmiszert állítunk elő, és a felvásárlóinkon keresztül a termékeink a nagy magyarországi multikhoz kerülnek,  minden feltételnek kifogástalanul meg kell felelnünk. Ha nem így lesz, kiesnünk a versenyből.

A termelési nehézségeink mellett az értékesítés sem egyszerű feladat. A retek esetében a felvásárlók idén 50 forintot ajánlanak egy csomóért! Ez körülbelül az önköltségi ár körül alakul. 70 forint csomonként az az ár, amiért egy kertész meg tudja termelni a retket. Megdöbbentő számomra az – tette hozzá, hogy Németországból olcsóbban hozzák be a retket. Ott vélhetően túltermelés lehet, és szabadulva a retektől a többletet exportálják. Ezzel a német dömpingárral sok esetben nem tudunk versenyezni.

A kígyó uborkánál is hasonló a helyzet – folytatja. Görögországból most 350 forint kilogrammos áron hozzák be, a prémium uborka úgy 500 forint. Mi, termelők, itthon 800-900 forintért szeretnénk adni. Ez kiváló magyar, jó minőségű, és finom uborka, garantáltan az engedélyezett vegyszerek felhasználásával termelve. Azért, hogy prémium termékeket tudjunk előállítani, a legapróbb részletre is odafigyelünk. A felvásárlók különböző küllemi hibák esetén azonnal árat csökkentenének, de nálunk ilyen nem fordulhat elő, ezért inkább kevesebbet termelünk, de azt a legjobb minőségben szedjük le!

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News

Mi, magyar termelők, magyar kertészek azt szeretnénk kérni a fogyasztóktól, inkább magyar terméket vásároljanak a boltokban és a piacokon. Szánjanak rá időt, hogy megkeressék az áruk eredetét. Nemzetgazdasági szinten is pozitív hatású lehet ez a tudatos döntés. A termőföldtől az asztalig stratégia részét mi biztos, hogy minden előírást teljesítünk. Megbízható vetőmagokból, ellenőrzött termeléssel és piacrajutással egészséges zöldségeket fogyaszthatnak a helyi fogyasztók, amit magyar termelők állítanak elő. Úgy gondolom, mondja Zana Viktor, hogy, ha a saját gyerekeinknek, szüleinknek is szívesen adjuk, tesszük az asztalra ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, talán ez lehet a legjobb garancia a vevőknek is.

Az elmúlt időszakban az input anyagok drasztikus árnövekedése miatt, talán megoldás lenne az ÁFA csökkentése egyes termékek esetében, de mindenképpen szükség van az ágazat számára egy külön használható, felépített ágazati támogatásra, piacvédelemre és a gazdák hathatós érdekképviseletére – összegezte tapasztalatait Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Jelentős kifizetések 2024-ben is az agrár- és vidékfejlesztési programokban

Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok.

Published

on

Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.

Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a támogatási területek közül a legnagyobb kifizetett összeg a záruló Vidékfejlesztési Program agrárberuházási felhívásaihoz kapcsolódott, összesen 264 milliárd forintot meghaladóan. A legnagyobb mértékű forráslehívás állattartó telepek megújításához, élelmiszeripari üzemek fejlesztéséhez, precíziós gazdálkodáshoz és vízgazdálkodási projektekhez történt.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kifizetések második legnagyobb tétele olyan, a zöld fenntarthatóságot segítő mezőgazdasági programokhoz kapcsolódott, mint az agrár-környezetgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás támogatása vagy éppen a Natura 2000 gyepterületek utáni kompenzáció. 2024-ben ezek együttes összege több mint 214 milliárd forintot tett ki. 30 milliárd forint értékben jutottak forráshoz a vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei, elsősorban a vidéki önkormányzatok kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatva.

Az erdőgazdálkodók az erdészeti programoknak köszönhetően közel 28 milliárd forintot, míg az állattartók az egyes állatjóléti intézkedésekre 11,6 milliárd forintot igényeltek sikeresen. A vidéki közösségeket támogató LEADER programban pedig összesen 16,7 milliárd forint kifizetése történt meg. A fentiek mellett jelentős források jutottak tudásátadásra, együttműködésekre vagy éppen kockázatkezelési intézkedésekre – sorolta.

Magyarország kormánya stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, a legkisebb gazdálkodóktól egészen a nemzetközi piacokon is eredményes vállalkozásokig. Bizalmat jelez a pályázók részéről az, hogy a tavalyi felhívásokra többszörös volt a túljelentkezés. Idén is folyamatosan nyílnak meg a támogatási lehetőségek, amelyek segítségével az agrárvállalkozások eredményesen alkalmazkodhatnak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, ezzel pedig nő hazánk élelmiszerszuverenitása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Fotó: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Továbbra is magas a napraforgó ára

Az AKI közleményt adott ki:

Published

on

Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,9 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. Oroszországban 9 százalékkal (16,9 millió tonna), Ukrajnában 16 százalékkal (12,5 millió tonna) kisebb termést arattak. Az Európai Unióban 12 százalékkal 8,7 millió tonnára csökkent a kibocsátás. Argentínában 9 százalékkal nagyobb termést (4,1 millió tonna) várnak. A globális felhasználás 55,6 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 244,7 ezer forint/tonna (+77 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 210,6 ezer forint/tonna (+69 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők decemberben. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 215,5 ezer forint/tonna (+65 százalék) volt.

További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya is csökkent

AZ AKI közleményt adott ki:

Published

on

A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 3,5 százalékkal 12 741,0 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Azon belül a devizaalapú hitelek értéke 12,6 százalékkal 6223,3 milliárd forintra növekedett, miközben a forintalapúaké 3,9 százalékkal 6517,7 milliárd forintra csökkent. Nemzetgazdasági szinten továbbra is az éven túli hitelek képezték a hitelek több mint háromnegyedét. A teljes hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek értéke 15,4 százalékkal 3216,7 milliárd forintra emelkedett, a hosszú lejáratúaké változatlan maradt (9524,3 milliárd forint).

Fotó: AKI

A mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent. Az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 14,0 százalék volt.

A mezőgazdaság hitelállományának több mint felét a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 677,2 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 36,2 százalékos részesedése 383,6 milliárd forintnak felelt meg. Az élelmiszeripari vállalkozások hitelállományának szinte teljes egésze (715,8 milliárd forint) a társas vállalkozásokat finanszírozta. Az egyéni vállalkozások 5,3 milliárd forintos hitelállománya a társas vállalkozásokéhoz képest elenyésző volt.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya is csökkent 2024 harmadik negyedévében

További információk e témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom