Mezőgazdaság
Kora tavaszi helyzetkép a kertészetekben
Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő osztotta meg a tapasztalatait a viharkárok utáni
2022. január 30-án óriási szélvihar okozott több mint másfél milliárd forintos kárt hazánk területén. Lapunk az elsők között tudósított arról, hogy a kertészek milyen károkat szenvedtek el. Most visszatértünk Zana Viktor gazdálkodóhoz Kiskunfélegyházára, hogy a szélvihar utáni fagyos éjszakákat hogyan vészelték át?

A szélvihar után azonnal pótolni kellett a sérült fóliasátrakat a fagy miatt. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Nálunk, itt Kiskunfélegyházán, a szél óriási károkat okozott – vágott bele Zana Viktor. Január 30-án megközelítőleg 120 km/h szél tombolt a tanyánk körül. Két nappal később újabb hatalmas szélvihar csapott le, ami a méréseink szerint, szerencsére, csak 70 km/h nagyságú volt. A legutolsó vihar szerencsére már nagyobb károkat nem tudott okozni. Az eltelt időszakban a helyi falugazdásznak fényképekkel, és számlákkal igazoltuk a károkat, és a felmerülő költségeinket. Döntés egyelőre még nincs. Folyik a beérkező információk ellenőrzése, és elemzése. A kárunk megközelítőleg 4-5 millió forint. Sajnos a retek egy része ki is fagyott..
Aznap több nagy fóliasátor retket kellett megmentenünk, mert a kis növényeink már kelésnek indultak. Muszáj volt még aznap újra befóliázni a sérült sátrakat, mert a fagy veszélyeztette az addig befektetett munkánkat.
Eközben kiderült, hogy fóliát szerezni sem lesz egyszerű feladat, mert idén abból is hiány van! Végül Szegedről, és Budapestről sikerült fóliát vennünk, ami hasonlóan minden más input anyaghoz, nagyon megdrágult. Például a 12 x 52 (méter) méretű fóliát még 2020-ban 120-130 ezer forintért kaptuk, most elkérnek érte 250 ezer forintot és ma már egy fólia élettartama megközelítőleg kettő év, utána újból cserélni kell…
Miután beszereztük a fóliát, szerencsére tudtunk munkaerőt is szerezni. Egész nap ástunk, mert 50-60 centiméter mélyen kell a fóliát leásni a talajba, behajtogatni, hogy stabil maradjon. Meg kell feszíteni a túloldalon és visszalapátolni a földet. A munkaerő kérdése is egyre bonyolultabb, mert egyre nehezebb jó munkásokat találni. A segédmunka ma már minimum 1200 forintról indul óránként, de aki jó munkaerő, azok megkereshetik, akár az 1500 forintot is óránként. Általában nyolc órát szoktunk dolgozni, amelyben három jó, erős szünetet is tartunk.
Hatalmas problémánk – folytatja -, hogy a műtrágya árak drasztikusan emelkednek. 2021-ben 25 kilogramm pétisó megközelítőleg 2800 forintba került., a mostani ára körülbelül 9 000 forint. Közel háromszoros növekedést kellett elszenvednünk.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
Az uborkánál úgynevezett paplanos technológiával, és kész recepttúra alapján dolgozunk, muszáj megvásárolnunk a műtrágyát. Sajnos nincs más alternatíva. Ha a kellő időben nem érkezik meg a vízoldékony tápanyag, akkor nem lesznek egészséges növényeink, és termésünk sem lesz. Aki szabadföldi növényeket termel, szervestrágyát vissza tud pótolni, de hosszú távon az sem kielégítő megoldás. A növényvédő-szerek esetében évről évre csökken a felhasználható szerek mennyisége, de nem engedélyeznek a termelés számára új, vagy alternatív szereket és egyszerűen nem lehet a hozamokat tartani. Olyan vegyszereket vonnak vissza, amelyeknek a hatásfoka sokkal jobb volt, mint a mostaniaknak. Gyakorlatilag ellehetetlenítik a termelést. Mivel élelmiszert állítunk elő, és a felvásárlóinkon keresztül a termékeink a nagy magyarországi multikhoz kerülnek, minden feltételnek kifogástalanul meg kell felelnünk. Ha nem így lesz, kiesnünk a versenyből.
A termelési nehézségeink mellett az értékesítés sem egyszerű feladat. A retek esetében a felvásárlók idén 50 forintot ajánlanak egy csomóért! Ez körülbelül az önköltségi ár körül alakul. 70 forint csomonként az az ár, amiért egy kertész meg tudja termelni a retket. Megdöbbentő számomra az – tette hozzá, hogy Németországból olcsóbban hozzák be a retket. Ott vélhetően túltermelés lehet, és szabadulva a retektől a többletet exportálják. Ezzel a német dömpingárral sok esetben nem tudunk versenyezni.
A kígyó uborkánál is hasonló a helyzet – folytatja. Görögországból most 350 forint kilogrammos áron hozzák be, a prémium uborka úgy 500 forint. Mi, termelők, itthon 800-900 forintért szeretnénk adni. Ez kiváló magyar, jó minőségű, és finom uborka, garantáltan az engedélyezett vegyszerek felhasználásával termelve. Azért, hogy prémium termékeket tudjunk előállítani, a legapróbb részletre is odafigyelünk. A felvásárlók különböző küllemi hibák esetén azonnal árat csökkentenének, de nálunk ilyen nem fordulhat elő, ezért inkább kevesebbet termelünk, de azt a legjobb minőségben szedjük le!

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
Mi, magyar termelők, magyar kertészek azt szeretnénk kérni a fogyasztóktól, inkább magyar terméket vásároljanak a boltokban és a piacokon. Szánjanak rá időt, hogy megkeressék az áruk eredetét. Nemzetgazdasági szinten is pozitív hatású lehet ez a tudatos döntés. A termőföldtől az asztalig stratégia részét mi biztos, hogy minden előírást teljesítünk. Megbízható vetőmagokból, ellenőrzött termeléssel és piacrajutással egészséges zöldségeket fogyaszthatnak a helyi fogyasztók, amit magyar termelők állítanak elő. Úgy gondolom, mondja Zana Viktor, hogy, ha a saját gyerekeinknek, szüleinknek is szívesen adjuk, tesszük az asztalra ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, talán ez lehet a legjobb garancia a vevőknek is.
Az elmúlt időszakban az input anyagok drasztikus árnövekedése miatt, talán megoldás lenne az ÁFA csökkentése egyes termékek esetében, de mindenképpen szükség van az ágazat számára egy külön használható, felépített ágazati támogatásra, piacvédelemre és a gazdák hathatós érdekképviseletére – összegezte tapasztalatait Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH




















