Mezőgazdaság
Helyzetkép a kertészetekben a viharkár után
Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról.
2022. január 30-án hatalmas, megközelítőleg 120 km/órás szélvihar pusztított több megye területén, óriási károkat okozva. A vihar másnapján Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt kérdeztük a viharról és annak következményeiről. Korábbi cikkünk itt érhető el Zana Viktorral.

Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Március végén az Agrárminisztérium közel 1600 termelőnek biztosított viharkár-kompenzációt közel öt milliárd forint értékben. Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt ismét megkérdeztük az ügy részleteiről és az idei év aktualitásairól.
Kérlek foglald össze, mit történt a viharkár utáni napokban és hetekben!
A viharkár után azonnal mentettük a menthetőt. Nehézkesen, de másnap tudtunk új fóliákat vásárolni, amit azonnal felhúztunk a vázszerkezetekre. Sietnünk kellett, mert kelt a retek, de szerencsére, a sérült fóliákban csak 30% fagyott ki, a többi megúszta a hideg, fagyos éjszakákat.

A 120 km/órás szélvihar utáni napokban fagyott az országban. A retek 30%-a kifagyott Kiskunfélegyházán. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Miután utolértük magunkat, értesítettük a helyi falugazdászt, aki mindenben segített. Számlákkal, fényképekkel kellett igazolnunk azt a tényt, hogy mi zöldségféléket termelünk. Kis utánajárással, a könyvelőnk segítségével, az összes kért hivatalos papírt csatoltuk. Miután összegyűjtötte az Agrárminisztérium az összes termelő kárigényét, mindenki bizakodott, hogy pozitív döntés születik.
Ezután arra kértek bennünket, hogy mindenki tételesen feltüntetve, egyénileg készítse el a kárigényét. Például: több helyen szétszakadt a fóliasátor, volt fagykárunk is, emellett több tárolóépületben is károk keletkeztek. Ezután következett a munka legnehezebb része: meg kellett becsüljük a növényi kultúráinkban, egy négyzetméterre vetítve, a keletkezett kár nagyságát. Mivel nem vagyunk biztosítási szakemberek, ezért ez elsőre nem ment könnyen. Végezetül, úgy határoztunk, hogy ezer forint/ négyzetméter kárt jelentünk be. Az összes termelő egyénileg elvégezte ezt a munkát. A hatóság csak akkor ellenőrzött személyesen, ha az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. Erre Kiskunfélegyháza környékén tudtommal nem került sor. Miután az összes kérelem megérkezett, az Agrárminisztérium úgy határozott, hogy 1000 forint/négyzetméterben maximalizálja a kárigényt. Ez volt a maximális összeg, amit megkaphattak a termelők. Minden termelő az igényelt kárigényének a 80%-át kapta meg. A számításaim szerint a teljes káromnak a 80%-át fedezte a kárenyhítés, aminek nagyon örülök, mert ebből az összegből pótoltuk az új fóliákat. Kárenyhítésben azok is részesültek, akik biztosítással nem rendelkeztek. Érdemes mindenkinek gondolnia erre is, mert ha valami baj történik, akkor van lehetőség a kártérítésre.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
A kertészeti ágazatban minden évnek megvan a maga nehézsége. Az idei év sem indult jól, de bizakodó vagyok. Látni kell azt, hogy a kertészetekben sokat kell költeni az inputanyagokra, amelyek az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek. A 12×60-as méretű fólia ára, most majdnem eléri a 300 ezer forintot. Ugyanezt a fóliát, tavaly 130 ezer forintért, 2020-ban 100 ezer forint alatt lehetett megvásárolni. A műtrágyáknál még drasztikusabb a helyzet. Műtrágyát szinte nem lehet kapni a boltokban. Az ipari gáz árának drasztikus emelkedése miatt a műanyagok előállítása is az egekbe szökött. Egy 25 kilogrammos pétisó ára most körülbelül 10 ezer forint. Tavalyelőtt ősszel ugyanez a termék körülbelül 2300 forintba került. Tavaly megközelítőleg 3200 forintba került. Majdnem négyszeres áremelkedés történt a szemünk láttára. A műanyagzsák, amibe kiszerelik a műtrágyát, a teljes értéknek megközelítőleg a 10%-át teszi ki (1500 forint/egy darab műanyagzsák). Mivel a piac napról napra változik, egyik kereskedő sem mer biztosat mondani nekünk, termelőknek. A kis zsákos műtrágyák gyakorlatilag eltűntek a piacról. Big-bag zsákos kiszerelést lehetne beszerezni, de ez a kertészetekben nehezen kezelhető. Aki foglalkozik palántaneveléssel, annak a kora tavaszi időszakban valahogy fűtenie kell a fóliasátrát, vagy az üvegházát. Mi szénnel fűtünk, a hőmérséklettől függően három-négy hétig üzemeltetjük a kályhánkat. Ennek a költsége is magasabb, mert a szén ára is emelkedett. Ezalatt az időszak alatt 1,5 – 2 millió forintot tüzeltünk el. 100 kilogramm szén ára most körülbelül 6500 forintba kerül. Tavaly megközelítőleg az ára megközelítőleg 5000 forint volt, amelyet még az energiaadó is terhel.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
Úgy vélem, hogy az inputanyagok emelkedő költségei, idővel megjelennek a zöldségfélék áraiban is, mivel ránk, termelőkre is, egyre nagyobb kiadás nehezedik. Az import termékek lassan kiszorulnak a piacról, mert egyre több hazai termelő jelenik meg a zöldségfélékkel a piacokon. A kertészeti ágazat is csak akkor maradhat talpon, ha mindenki, a legújabb technológiák alkalmazásával, törekszik az innovációra. A generációváltás a kertészeti ágazatot is erősen érinti: a zöldség azonban egy olyan alapvető élelmiszer, amely hazánk élelmiszerstratégiájának a szerves része. A hazai termelők adják meg azt a garanciát, hogy önerőből képes ellátni hazánk önmagát – zárta beszámolóját Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


