Mezőgazdaság
Helyzetkép a kertészetekben a viharkár után
Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról.
2022. január 30-án hatalmas, megközelítőleg 120 km/órás szélvihar pusztított több megye területén, óriási károkat okozva. A vihar másnapján Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt kérdeztük a viharról és annak következményeiről. Korábbi cikkünk itt érhető el Zana Viktorral.

Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Március végén az Agrárminisztérium közel 1600 termelőnek biztosított viharkár-kompenzációt közel öt milliárd forint értékben. Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt ismét megkérdeztük az ügy részleteiről és az idei év aktualitásairól.
Kérlek foglald össze, mit történt a viharkár utáni napokban és hetekben!
A viharkár után azonnal mentettük a menthetőt. Nehézkesen, de másnap tudtunk új fóliákat vásárolni, amit azonnal felhúztunk a vázszerkezetekre. Sietnünk kellett, mert kelt a retek, de szerencsére, a sérült fóliákban csak 30% fagyott ki, a többi megúszta a hideg, fagyos éjszakákat.

A 120 km/órás szélvihar utáni napokban fagyott az országban. A retek 30%-a kifagyott Kiskunfélegyházán. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Miután utolértük magunkat, értesítettük a helyi falugazdászt, aki mindenben segített. Számlákkal, fényképekkel kellett igazolnunk azt a tényt, hogy mi zöldségféléket termelünk. Kis utánajárással, a könyvelőnk segítségével, az összes kért hivatalos papírt csatoltuk. Miután összegyűjtötte az Agrárminisztérium az összes termelő kárigényét, mindenki bizakodott, hogy pozitív döntés születik.
Ezután arra kértek bennünket, hogy mindenki tételesen feltüntetve, egyénileg készítse el a kárigényét. Például: több helyen szétszakadt a fóliasátor, volt fagykárunk is, emellett több tárolóépületben is károk keletkeztek. Ezután következett a munka legnehezebb része: meg kellett becsüljük a növényi kultúráinkban, egy négyzetméterre vetítve, a keletkezett kár nagyságát. Mivel nem vagyunk biztosítási szakemberek, ezért ez elsőre nem ment könnyen. Végezetül, úgy határoztunk, hogy ezer forint/ négyzetméter kárt jelentünk be. Az összes termelő egyénileg elvégezte ezt a munkát. A hatóság csak akkor ellenőrzött személyesen, ha az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. Erre Kiskunfélegyháza környékén tudtommal nem került sor. Miután az összes kérelem megérkezett, az Agrárminisztérium úgy határozott, hogy 1000 forint/négyzetméterben maximalizálja a kárigényt. Ez volt a maximális összeg, amit megkaphattak a termelők. Minden termelő az igényelt kárigényének a 80%-át kapta meg. A számításaim szerint a teljes káromnak a 80%-át fedezte a kárenyhítés, aminek nagyon örülök, mert ebből az összegből pótoltuk az új fóliákat. Kárenyhítésben azok is részesültek, akik biztosítással nem rendelkeztek. Érdemes mindenkinek gondolnia erre is, mert ha valami baj történik, akkor van lehetőség a kártérítésre.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
A kertészeti ágazatban minden évnek megvan a maga nehézsége. Az idei év sem indult jól, de bizakodó vagyok. Látni kell azt, hogy a kertészetekben sokat kell költeni az inputanyagokra, amelyek az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek. A 12×60-as méretű fólia ára, most majdnem eléri a 300 ezer forintot. Ugyanezt a fóliát, tavaly 130 ezer forintért, 2020-ban 100 ezer forint alatt lehetett megvásárolni. A műtrágyáknál még drasztikusabb a helyzet. Műtrágyát szinte nem lehet kapni a boltokban. Az ipari gáz árának drasztikus emelkedése miatt a műanyagok előállítása is az egekbe szökött. Egy 25 kilogrammos pétisó ára most körülbelül 10 ezer forint. Tavalyelőtt ősszel ugyanez a termék körülbelül 2300 forintba került. Tavaly megközelítőleg 3200 forintba került. Majdnem négyszeres áremelkedés történt a szemünk láttára. A műanyagzsák, amibe kiszerelik a műtrágyát, a teljes értéknek megközelítőleg a 10%-át teszi ki (1500 forint/egy darab műanyagzsák). Mivel a piac napról napra változik, egyik kereskedő sem mer biztosat mondani nekünk, termelőknek. A kis zsákos műtrágyák gyakorlatilag eltűntek a piacról. Big-bag zsákos kiszerelést lehetne beszerezni, de ez a kertészetekben nehezen kezelhető. Aki foglalkozik palántaneveléssel, annak a kora tavaszi időszakban valahogy fűtenie kell a fóliasátrát, vagy az üvegházát. Mi szénnel fűtünk, a hőmérséklettől függően három-négy hétig üzemeltetjük a kályhánkat. Ennek a költsége is magasabb, mert a szén ára is emelkedett. Ezalatt az időszak alatt 1,5 – 2 millió forintot tüzeltünk el. 100 kilogramm szén ára most körülbelül 6500 forintba kerül. Tavaly megközelítőleg az ára megközelítőleg 5000 forint volt, amelyet még az energiaadó is terhel.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
Úgy vélem, hogy az inputanyagok emelkedő költségei, idővel megjelennek a zöldségfélék áraiban is, mivel ránk, termelőkre is, egyre nagyobb kiadás nehezedik. Az import termékek lassan kiszorulnak a piacról, mert egyre több hazai termelő jelenik meg a zöldségfélékkel a piacokon. A kertészeti ágazat is csak akkor maradhat talpon, ha mindenki, a legújabb technológiák alkalmazásával, törekszik az innovációra. A generációváltás a kertészeti ágazatot is erősen érinti: a zöldség azonban egy olyan alapvető élelmiszer, amely hazánk élelmiszerstratégiájának a szerves része. A hazai termelők adják meg azt a garanciát, hogy önerőből képes ellátni hazánk önmagát – zárta beszámolóját Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


