2022. január 30-án hatalmas, megközelítőleg 120 km/órás szélvihar pusztított több megye területén, óriási károkat okozva. A vihar másnapján Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt kérdeztük a viharról és annak következményeiről. Korábbi cikkünk itt érhető el Zana Viktorral.

Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)

Március végén az Agrárminisztérium közel 1600 termelőnek biztosított viharkár-kompenzációt közel öt milliárd forint értékben. Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt ismét megkérdeztük az ügy részleteiről és az idei év aktualitásairól.

Kérlek foglald össze, mit történt a viharkár utáni napokban és hetekben!

A viharkár után azonnal mentettük a menthetőt. Nehézkesen, de másnap tudtunk új fóliákat vásárolni, amit azonnal felhúztunk a vázszerkezetekre. Sietnünk kellett, mert kelt a retek, de szerencsére, a sérült fóliákban csak 30% fagyott ki, a többi megúszta a hideg, fagyos éjszakákat.

A 120 km/órás szélvihar utáni napokban fagyott az országban. A retek 30%-a kifagyott Kiskunfélegyházán. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)

Miután utolértük magunkat, értesítettük a helyi falugazdászt, aki mindenben segített. Számlákkal, fényképekkel kellett igazolnunk azt a tényt, hogy mi zöldségféléket termelünk. Kis utánajárással, a könyvelőnk segítségével, az összes kért hivatalos papírt csatoltuk.  Miután összegyűjtötte az Agrárminisztérium az összes termelő kárigényét, mindenki bizakodott, hogy pozitív döntés születik.

Ezután arra kértek bennünket, hogy mindenki tételesen feltüntetve, egyénileg készítse el a kárigényét. Például: több helyen szétszakadt a fóliasátor, volt fagykárunk is, emellett több tárolóépületben is károk keletkeztek. Ezután következett a munka legnehezebb része: meg kellett becsüljük a növényi kultúráinkban, egy négyzetméterre vetítve, a keletkezett kár nagyságát. Mivel nem vagyunk biztosítási szakemberek, ezért ez elsőre nem ment könnyen. Végezetül, úgy határoztunk, hogy ezer forint/ négyzetméter kárt jelentünk be. Az összes termelő egyénileg elvégezte ezt a munkát. A hatóság csak akkor ellenőrzött személyesen, ha az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. Erre Kiskunfélegyháza környékén tudtommal nem került sor. Miután az összes kérelem megérkezett, az Agrárminisztérium úgy határozott, hogy 1000 forint/négyzetméterben maximalizálja a kárigényt. Ez volt a maximális összeg, amit megkaphattak a termelők. Minden termelő az igényelt kárigényének a 80%-át kapta meg. A számításaim szerint a teljes káromnak a 80%-át fedezte a kárenyhítés, aminek nagyon örülök, mert ebből az összegből pótoltuk az új fóliákat. Kárenyhítésben azok  is részesültek, akik biztosítással nem rendelkeztek. Érdemes mindenkinek gondolnia erre is, mert ha valami baj történik, akkor van lehetőség a kártérítésre.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News

A kertészeti ágazatban minden évnek megvan a maga nehézsége. Az idei év sem indult jól, de bizakodó vagyok. Látni kell azt, hogy a kertészetekben sokat kell költeni az inputanyagokra, amelyek az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek. A 12×60-as méretű fólia ára, most majdnem eléri a 300 ezer forintot. Ugyanezt a fóliát, tavaly 130 ezer forintért, 2020-ban 100 ezer forint alatt lehetett megvásárolni. A műtrágyáknál még drasztikusabb a helyzet. Műtrágyát szinte nem lehet kapni a boltokban. Az ipari gáz árának drasztikus emelkedése miatt a műanyagok előállítása is az egekbe szökött. Egy 25 kilogrammos pétisó ára most körülbelül 10 ezer forint. Tavalyelőtt ősszel ugyanez a termék körülbelül 2300 forintba került. Tavaly megközelítőleg 3200 forintba került. Majdnem négyszeres áremelkedés történt a szemünk láttára. A műanyagzsák, amibe kiszerelik a műtrágyát, a teljes értéknek megközelítőleg a 10%-át teszi ki (1500 forint/egy darab műanyagzsák). Mivel a piac napról napra változik, egyik kereskedő sem mer biztosat mondani nekünk, termelőknek. A kis zsákos műtrágyák gyakorlatilag eltűntek a piacról. Big-bag zsákos kiszerelést lehetne beszerezni, de ez a kertészetekben nehezen kezelhető. Aki foglalkozik palántaneveléssel, annak a kora tavaszi időszakban valahogy fűtenie kell a fóliasátrát, vagy az üvegházát. Mi szénnel fűtünk, a hőmérséklettől függően három-négy hétig üzemeltetjük a kályhánkat. Ennek a költsége is magasabb, mert a szén ára is emelkedett. Ezalatt az időszak alatt 1,5 – 2 millió forintot tüzeltünk el. 100 kilogramm szén ára most körülbelül 6500 forintba kerül. Tavaly megközelítőleg az ára  megközelítőleg 5000 forint volt, amelyet még az energiaadó is terhel.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News

Úgy vélem, hogy az inputanyagok emelkedő költségei, idővel megjelennek a zöldségfélék áraiban is, mivel ránk, termelőkre is, egyre nagyobb kiadás nehezedik. Az import termékek lassan kiszorulnak a piacról, mert egyre több hazai termelő jelenik meg a zöldségfélékkel a piacokon. A kertészeti ágazat is csak akkor maradhat talpon, ha mindenki, a legújabb technológiák alkalmazásával, törekszik az innovációra. A generációváltás a kertészeti ágazatot is erősen érinti: a zöldség azonban egy olyan alapvető élelmiszer, amely hazánk élelmiszerstratégiájának a szerves része. A hazai termelők adják meg azt a garanciát, hogy önerőből képes ellátni hazánk önmagát – zárta beszámolóját Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu