Mezőgazdaság
Helyzetkép a kertészetekben a viharkár után
Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról.
2022. január 30-án hatalmas, megközelítőleg 120 km/órás szélvihar pusztított több megye területén, óriási károkat okozva. A vihar másnapján Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt kérdeztük a viharról és annak következményeiről. Korábbi cikkünk itt érhető el Zana Viktorral.

Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Március végén az Agrárminisztérium közel 1600 termelőnek biztosított viharkár-kompenzációt közel öt milliárd forint értékben. Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt ismét megkérdeztük az ügy részleteiről és az idei év aktualitásairól.
Kérlek foglald össze, mit történt a viharkár utáni napokban és hetekben!
A viharkár után azonnal mentettük a menthetőt. Nehézkesen, de másnap tudtunk új fóliákat vásárolni, amit azonnal felhúztunk a vázszerkezetekre. Sietnünk kellett, mert kelt a retek, de szerencsére, a sérült fóliákban csak 30% fagyott ki, a többi megúszta a hideg, fagyos éjszakákat.

A 120 km/órás szélvihar utáni napokban fagyott az országban. A retek 30%-a kifagyott Kiskunfélegyházán. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Miután utolértük magunkat, értesítettük a helyi falugazdászt, aki mindenben segített. Számlákkal, fényképekkel kellett igazolnunk azt a tényt, hogy mi zöldségféléket termelünk. Kis utánajárással, a könyvelőnk segítségével, az összes kért hivatalos papírt csatoltuk. Miután összegyűjtötte az Agrárminisztérium az összes termelő kárigényét, mindenki bizakodott, hogy pozitív döntés születik.
Ezután arra kértek bennünket, hogy mindenki tételesen feltüntetve, egyénileg készítse el a kárigényét. Például: több helyen szétszakadt a fóliasátor, volt fagykárunk is, emellett több tárolóépületben is károk keletkeztek. Ezután következett a munka legnehezebb része: meg kellett becsüljük a növényi kultúráinkban, egy négyzetméterre vetítve, a keletkezett kár nagyságát. Mivel nem vagyunk biztosítási szakemberek, ezért ez elsőre nem ment könnyen. Végezetül, úgy határoztunk, hogy ezer forint/ négyzetméter kárt jelentünk be. Az összes termelő egyénileg elvégezte ezt a munkát. A hatóság csak akkor ellenőrzött személyesen, ha az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. Erre Kiskunfélegyháza környékén tudtommal nem került sor. Miután az összes kérelem megérkezett, az Agrárminisztérium úgy határozott, hogy 1000 forint/négyzetméterben maximalizálja a kárigényt. Ez volt a maximális összeg, amit megkaphattak a termelők. Minden termelő az igényelt kárigényének a 80%-át kapta meg. A számításaim szerint a teljes káromnak a 80%-át fedezte a kárenyhítés, aminek nagyon örülök, mert ebből az összegből pótoltuk az új fóliákat. Kárenyhítésben azok is részesültek, akik biztosítással nem rendelkeztek. Érdemes mindenkinek gondolnia erre is, mert ha valami baj történik, akkor van lehetőség a kártérítésre.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
A kertészeti ágazatban minden évnek megvan a maga nehézsége. Az idei év sem indult jól, de bizakodó vagyok. Látni kell azt, hogy a kertészetekben sokat kell költeni az inputanyagokra, amelyek az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek. A 12×60-as méretű fólia ára, most majdnem eléri a 300 ezer forintot. Ugyanezt a fóliát, tavaly 130 ezer forintért, 2020-ban 100 ezer forint alatt lehetett megvásárolni. A műtrágyáknál még drasztikusabb a helyzet. Műtrágyát szinte nem lehet kapni a boltokban. Az ipari gáz árának drasztikus emelkedése miatt a műanyagok előállítása is az egekbe szökött. Egy 25 kilogrammos pétisó ára most körülbelül 10 ezer forint. Tavalyelőtt ősszel ugyanez a termék körülbelül 2300 forintba került. Tavaly megközelítőleg 3200 forintba került. Majdnem négyszeres áremelkedés történt a szemünk láttára. A műanyagzsák, amibe kiszerelik a műtrágyát, a teljes értéknek megközelítőleg a 10%-át teszi ki (1500 forint/egy darab műanyagzsák). Mivel a piac napról napra változik, egyik kereskedő sem mer biztosat mondani nekünk, termelőknek. A kis zsákos műtrágyák gyakorlatilag eltűntek a piacról. Big-bag zsákos kiszerelést lehetne beszerezni, de ez a kertészetekben nehezen kezelhető. Aki foglalkozik palántaneveléssel, annak a kora tavaszi időszakban valahogy fűtenie kell a fóliasátrát, vagy az üvegházát. Mi szénnel fűtünk, a hőmérséklettől függően három-négy hétig üzemeltetjük a kályhánkat. Ennek a költsége is magasabb, mert a szén ára is emelkedett. Ezalatt az időszak alatt 1,5 – 2 millió forintot tüzeltünk el. 100 kilogramm szén ára most körülbelül 6500 forintba kerül. Tavaly megközelítőleg az ára megközelítőleg 5000 forint volt, amelyet még az energiaadó is terhel.

Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
Úgy vélem, hogy az inputanyagok emelkedő költségei, idővel megjelennek a zöldségfélék áraiban is, mivel ránk, termelőkre is, egyre nagyobb kiadás nehezedik. Az import termékek lassan kiszorulnak a piacról, mert egyre több hazai termelő jelenik meg a zöldségfélékkel a piacokon. A kertészeti ágazat is csak akkor maradhat talpon, ha mindenki, a legújabb technológiák alkalmazásával, törekszik az innovációra. A generációváltás a kertészeti ágazatot is erősen érinti: a zöldség azonban egy olyan alapvető élelmiszer, amely hazánk élelmiszerstratégiájának a szerves része. A hazai termelők adják meg azt a garanciát, hogy önerőből képes ellátni hazánk önmagát – zárta beszámolóját Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Február 1-től csatlakozhatnak a gazdálkodók a krízisbiztosítási rendszerhez
Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez
Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, ami a gazdálkodói öngondoskodást támogató, innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek – jelentette be Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy fontolják meg a rendszerhez való csatlakozást, hiszen az első évek tapasztalatai alapján érdemi segítséget tud nyújtani a benne részt vevők számára jövedelemingadozásuk mérséklésére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A hazai mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer négy évvel ezelőtt, az Európai Unióban elsőként került bevezetésre. Működési elve, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő – legyen állattartó, növénytermesztő vagy kertész – adott évi jövedelemmutatója rajta kívül álló okból 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik a megelőző három évre vonatkozó referenciajövedelem-mutatóhoz képest, a jövedelemkiesés legfeljebb 70 százalékának mértékéig krízisbiztosítási kompenzációt igényelhet. Ez a kockázatkezelési intézkedés nemcsak az időjárási kockázatok – így aszály, fagy vagy jégeső –, hanem olyan egyéb kockázatok mérséklésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek okozta bevételcsökkenés vagy a termelési költségek növekedése. A részt vevő gazdálkodók által a Krízisbiztosítási Alapba befizetett hozzájárulás összegét vidékfejlesztési források egészítik ki – ismertette az államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodóknak a rendszerhez való csatlakozásra 2025. február 1. és február 28. között van lehetősége. A csatlakozási kérelmet a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani elektronikusan. A gazdálkodók 3 éves időtartamra szereznek tagsági jogviszonyt a rendszerben, melynek fennállása alatt évente egy igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére.
A mezőgazdasági termelés megnövekedett kockázatai miatt minden gazdálkodónak megfelelő kockázatkezelési lépéseket érdemes tennie. A részvétel mérlegelése javasolt minden olyan gazdálkodónak, aki az Agrárminisztérium másik két kockázatkezelési intézkedése, az agrárkár-enyhítési rendszer és a díjtámogatott növénybiztosítások által lefedett kockázatok mellett más, nem klimatikus eredetű kockázatok hatásait is ki szeretné védeni. Ez a kockázatkezelési intézkedés az állattartók számára is könnyen hozzáférhető segítséget nyújt a jövedelemingadozás csökkentésére.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A legősibb fafaj lett az Év Gyógynövénye 2025-ben!
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idén a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) választotta az Év Gyógynövényének
A 2025. Év Fája a korai juhar – olvashattuk az OEE hírét számos fórumon. Most újabb döntés született: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idén a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) választotta az Év Gyógynövényének!
Számunkra kiemelt hír, hogy még egy fafaj szerepel az Év Fajai között. Mi több, egy minden értelemben egyedülálló dendrológiai kuriózum, egy élő kövület… Impozáns parkfaként és gyógyító növényként egyaránt ismerjük a „Ginkgót”. Itt a vele kapcsolatos érdekességekből idézünk fel egy csokorra valót.

Fotó: Pintér Beáta – Ipolyerdő Zrt.
Amint már írtuk, az egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezetek rendre megválasztják az aktuális Év Faját, különös figyelmet irányítva rájuk.
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Kelet-Ázsiában őshonos és szerte a világon, így Magyarországon is díszfaként ültetett növény. A világ legősibb fennmaradt fafaja, amelynek legyező alakú leveleit a Távol-keleten évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célra. A modern terápia a páfrányfenyőt elsősorban az agy vérellátásának zavarából eredő koncentrációképesség-csökkenés, a demencia, az Alzheimer-kór, a perifériás keringés problémái, a szédülés és a fülzúgás kezelésére javasolja.
További számos, idegvédő gyógyhatását részletezi a szakirodalom. Hatóanyagait kapszulák, tabletták és teák formájában kínálja fogyasztásra az egészségipar.

Fotó: Ipolyerdő Zrt.
Egyes leírások szerint, a levelének rovarölő hatása is van. Okos gyűjtők és könyvtárosok a ritka könyveiket ginkgo-levélből készült könyvjelzővel óvják meg a könyvmolyoktól. Belsőépítészek állítják, hogy a ginkgofa-burkolatú helyiségben sem szúnyog, sem svábbogár, sem poloska nem jelenik meg. Különlegességéhez méltó döntés, hogy idén ezt a fajt választották az Év Gyógynövényének!
A Ginkgo tehát olyan botanikai kuriózum, amelynek szerepe számos területen figyelemre méltó – a kultúrától az orvostudományig. Ez a fa nem csupán a múlt tanúja, hanem a jövő ígérete is: ellenállóképességével és időtállóságával inspirálja az embereket.
Különlegességeinek felidézését kezdjük az ősi mivoltával!
Kutatások szerint, a Ginkgo nemzetség képviselői – köztük a máig fennmaradt biloba faj is – már a perm időszakban, mintegy 270 millió évvel ezelőtt megjelentek.
Elképesztő, hogy ez még a földtörténet legnagyobb – a dinoszauruszok korát megelőző, az akkori élővilág nagy részét megsemmisítő – kihalási eseményét megelőző korszak volt!
Páfrányfenyőnk tehát változatlan alakban élte túl az utóbbi 300 millió évet, az annak a korábbi fajok többségét elsöprő, a növény- és állatvilágot időről-időre teljesen átalakító katasztrófáival együtt. Egyedüli hírnöke annak a fejlődési vonalnak, amelynek tagjai voltak az ősi cikászok és páfrányok. Levéllenyomatai néhány kőzetben olyan mennyiségben fordulnak elő, aminek alapján egykor létezhettek ginkgo-erdők is. Igazi élő kövület tehát, a földtörténeti középkor flórájának utolsó maradványa.
Felfedezésének és elterjesztésének története is teljesen egyedi:
A Ginkgo fennmaradt hírmondóira több mint egy évezrede, Kelet-Kínában bukkantak rá, itt talált menedékre az utolsó jégkorszak idején. A természetben veszélyeztetetté vált, megőrzésében a buddhista szerzetesek játszottak nagy szerepet. Eleinte, a levelei alakja miatt Ya Chiónak (kacsalábnak), majd a terméséről Yin Hsingnek (ezüst baracknak) is nevezték.
Matuzsálemi korú egyedeit máig komoly tisztelet övezi – egykor áldozati helyként használták, ereklyékkel díszítették őket.
Japánba, illetve Korea területére már sok-sok évszázada áttelepítették. Európában egy német orvos adta az első leírását 1690-ben, majd 1730 körül honosították meg Hollandiában. (Az első európai fát ma is láthatjuk: jelenleg 22 méter magas és négyméteres átmérővel büszkélkedhet.)
Magyarországon a Ginkgo a 19. század második felében, dísznövényként terjedt el, parkokban és kertekben. Legidősebb hazai példányaival az ELTE füvészkertjében találkozhatunk – ezeket 1848-ban ültették. Impozáns facsoportja díszlik a Margitszigeten is. Pósfai György Dendrománia című gyűjtése tíznél több olyan Ginkgót tart nyilván szerte az országban, melyek törzsének körmérete megközelíti, vagy meghaladja az öt métert.
Ma a nagyobb dísznövény-kertészetek számos törzsalakját termesztik és forgalmazzák nálunk, még bonsai-habitusú fácskát is nevelhetünk belőle.
Kuriózum alaktani és élettani értelemben is:
A Ginkgo tehát a tűlevelű fenyők elődje, egyetlen élő képviselője a páfrányok és a tűlevelűek közötti „átmeneti szakasznak”. Bár magyar nevében szerepel a „fenyő” szó, az igazi fenyőkkel ellentétben nincs gyantatermelése, nincsenek gyantajáratai.
Kérge szürkésbarna, rügyei hegyesek, zöldesvörösek. Levelei legyező alakúak, változatosan bemetszettek – innen a latin fajneve is (biloba – kétkaréjú) – a hosszúhajtásokon spirálosan, a rövidhajtásokon csomókban nőnek. Élénkzöldek, őszre aranysárgára váltanak át.
Törzse sudár, csúcsa elérheti a harmincméteres magasságot.
Kétlaki növény, azaz a hím- és nőivarú virágai más-más egyedeken vannak. Barkaszerű porzós virágai sárgák, csoportosan nyílnak a tavasz végén. Nővirágai zöldek, később fakadnak, a nyelükön párosával állnak.
Húsos köpenyű, gömbölyű termései ősszel sárgára érnek, majd a földre hullanak. Markáns tulajdonsága, hogy a rothadásnak induló termésburok macskaürülékhez hasonló szagú, kellemetlen bűzt áraszt. A kertészek ezért határozottan kerülik a nőivarú egyedek ültetését.
A porzós egyedek lombhullása korábban kezdődik, a korai kiválogatásuk mégsem könnyű.
Érdekesség, hogy a ginkgónak (nyitvatermő létére) csonthéjas magja van, a csíranövénye pedig két sziklevelű. A magas keményítőtartalmú ginkgó-mag Kínában és Japánban orvosság értékű csemegének számít: pirítva fogyasztják, tüdőbajt is gyógyítanak vele. A buddhisták húsételek helyettesítőjeként ették, afrodiziákumként is hatásosnak tartották.
A Ginkgo életereje igazán különleges:
Ősi fafaj, amely túlélt mindent – a földtörténeti katasztrófákat, a jégkorszakokat, elviseli az embert és egyelőre az aktuális klímaváltozást is. Meddig képes erre egy-egy példány?
Kutatók állítják, hogy a faj genomjából hiányzik a sejthalálért felelős gén, mely azt jelenti, hogy a Ginkgo tulajdonképpen szinte „örök életű”. Az idős egyedei is termelnek osztódó szöveteket, és ezek semmiben nem különböznek a vizsgált fiatal és sok évszázados fákban. Az öregedő fatestben lelassul az osztódás, de nem áll le – így a növekedés kvázi sosem fejeződik be.
A Föld legidősebb ginkgói is ezt mutatják. A legöregebb példány Európában lassan 300 éves, Japánban pedig regisztráltak 1200 éves egyedet, míg Kínában élnek 3000 évnél idősebb fák is.
A megújulásának egyik módja csaknem egyedi a növényvilágban. Ugyanis, amikor a fa elérkezettnek látja az időt, hogy utódaiban éljen tovább, a törzsén elkezd ún. „chi-chiket” fejleszteni. A szó emlőt jelent, amire megjelenésükben hasonlítanak a Ginkgo léggyökér-szerű képződményei. Rajtuk vegetatív rügyek találhatók, melyekből a növény képes megújulni.

Fotó: Ipolyerdő Zrt.
A törzsön ilyenkor lassan fejlődő dudorok keletkeznek. Ez azt jelzi, hogy a fa az életének utolsó szakaszába lépett, mert ez van beleprogramozva a génkészletébe.
A chi-chik a talaj felé kezdenek fejlődni, majd legyökereznek. Egy ideig együtt nőnek az anyafával annak részeiként, de ez nem tart örökké. Amint a belőlük kifejlődött utódok megerősödnek, az anyafa lassan elhal és átadja a helyét nekik…
A tudomány szerint, a Ginkgo rendkívül ellenálló a környezeti változásokkal és szennyezésekkel szemben. Az egyik legmegdöbbentőbb története, hogy több példánya túlélte a hirosimai atombombázást 1945-ben. Ezek a fák a robbanást követően is újrahajtottak, és ma is élnek, szimbolizálva a túlélés és a megújulás erejét.
E történet tovább növelte a Ginkgo iránt tanúsított tiszteletet és csodálatot világszerte.
A Ginkgo a művészetben:
A Ginkgo számos művészt megihletett az évszázadok során. Alkotások sora készült vele kapcsolatban a szobrászattól a festészeten és a porcelánművészeten át, a magas költészetig.
A német költőfejedelem, Goethe kedvenc fája volt, versében így örökítette meg:
Johann Wolfgang von Goethe: Ginkgo biloba
Napkeletről jött a fája,
és most itt kertemben él.
Sejtelemmel nézek rája,
titkot kérd e falevél.
Egyetlenegy teremtmény-e
mely megosztá önmagát?
Vagy egy választott pár lénye
lett eggyé e lombon át?
Verseimben leltem választ
erre, mélyet és nagyot.
Érezhetted bennük már azt:
egy s mégis kettős vagyok.
E keletről gondjaimra
bízott fának levele
a tanult főt okosítja,
titkát fejtvén vele.
Egyetlen élő levélkét
látunk kettéválva mi?
Vagy kettőt, mik eltökélték:
egynek fognak látszani?
E kérdésre, mit megoldott
elmém, választ így adok:
nem sejteti-e dalom, hogy
egy s mégis kettős vagyok.
Weöres Sándor fordítása
Köszönjük Dr. Hirka Anikó és Pintér Beáta erdőmérnök-kutatók anyaggyűjtéshez adott segítségét!
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Mezőgazdaság
Húsüzemet függesztett fel a Nébih azonnali hatállyal
Egy húsüzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették a szakemberek
Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat és engedély nélkül végzett tevékenységet tapasztaltak egy túrkevei húsüzemben tartott ellenőrzés során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hatósági ellenőrei. A feltárt jogsértések miatt több mint 9 tonna terméket kivontak a forgalomból, valamint az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették a szakemberek.

Fotó: NÉBIH
Egy túrkevei húsüzem ellenőrzésén több súlyos élelmiszerhigiéniai hiányosságot tártak fel a Nébih szakemberei. Az üzem helyiségei, és több, az élelmiszer előállításnál használt eszköz, berendezés, valamint a dolgozók munkaruhája is erősen szennyezett volt. Több területet rágcsálóürülék szennyezett. A falak és a mennyezet, valamint azok lemezburkolata több helyiségben sérült, illetve korrodált volt. Az üzemben előállított élelmiszerek tárolása több esetben alátét nélküli ládákban, a padozaton történt. Az egységben az eszközfertőtlenítők sem működtek, vagy nem rendelkeztek a megfelelő működés ellenőrzéséhez szükséges hőmérséklet kijelzővel.
Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.
A vizsgálat során a Nébih ellenőrei felfedeztek egy, az üzem alaprajzán nem szereplő helyiséget, benne egy gépkocsira szerelhető fagyasztókonténerrel. A tárolóban juhhúst és belsőségeket, darabolt szarvashúst, valamint – közvetlenül a padlóra helyezve – lebőrözött fagyott szarvastesteket találtak az ellenőrök. Az érlelő kamrákból jelentős mennyiségű szarvas szalámi is előkerült. Az üzem engedélye alapján sem juh-, sem vadfeldolgozást nem végezhettek volna az egységben. Az ellenőrök emellett azt is megállapították, hogy a működési engedélyéből korábban törölt zsírolvasztási tevékenységét is tovább végezte a vállalkozó.
A Nébih a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt az üzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. A hatóság továbbá 51 tétel, összesen több mint 9,6 tonna nem nyomonkövethető és illegálisan végzett tevékenységből származó, valamint lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert vont ki a forgalomból. Mindemellett megtiltotta azok forgalomba hozatalát és felhasználását.
Az üzem a nyomonkövetésről 2024. novembere óta semmilyen nyilvántartást nem vezetett. Emiatt a hatóság azonnali hatállyal elrendelte minden olyan, a létesítményben előállított, darabolt, feldolgozott élelmiszer forgalomból való visszahívását, amelynek még nem járt le a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági ideje.
Az eljárás, valamint a bírság kiszabása folyamatban van.
Az érintett vállalkozás adatai elérhetőek a jogsértés listán.
Forrás: NÉBIH