Mezőgazdaság
Hipoallergén almafajtákat állítottak elő Németországban
Legkorábban 2025-ben lehet elérhető a két allergén anyagoktól mentes almafajta a boltokban
Fruitveb: Egy öt éves kutatási projekt eredményeként az Osnabrücki Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Berlini Charité Orvostudományi Egyetem két olyan almafajtát állított elő, amelyek nem tartalmaznak allergén anyagokat. A programot a ZIN (Züchtungsinitiative Niederelbe) nemesítő cég irányításával végezték.

Legkorábban 2025-ben lehet elérhető a két allergén anyagoktól mentes almafajta a boltokban. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)
Összesen 700 különböző ZIN fajtajelöltet mértek be Münchenben az alma leggyakrabban problémákat okozó allergénjére, a Mal d 1-re, majd az alkalmasnak mutatkozó, leszűkített csoport gyümölcseiből először 30, később 100 grammot kóstoltattak egy allergiásokból álló tesztcsoporttal. Kiderül, hogy a ZIN fajták kevesebb és enyhébb reakciót váltottak ki, mint a hivatalosan hipoallergénnek minősített ’Santana’ fajta. A két új fajta, a ZIN 168 és a ZIN 186 egyaránt vörös héjú, nagy méretű, kemény, roppanós gyümölcshúsú fajta, a ZIN 186-nál az édesebb ízek hangsúlyosabbak.
Mi okozza az almaallergiát?
Az almában az allergén anyagoknak jelenleg négy családját ismerjük, ezek közül kettő kevésbé jelentős. Az almára allergiás emberek többségénél Észak- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában a Mal d 1 allergén vált ki reakciót, mert ez igen hasonló szerkezetű a nyír pollenjében található allergénhez (Bet v 1). Ez egyben azt is jelenti, hogy nyírre allergiás emberek alma fogyasztása közben is tapasztalhatnak kellemetlenségeket. A másik allergén a Mal d 3, ez az őszibarack Pru p 3 nevű fehérjéjére hasonlít, és szintén képes úgynevezett keresztallergiás reakciót kiváltani, ami azt jelenti, hogy viszketni kezd a száj, bedagad az ajak, elkezdhet folyni a szem, az orr, rosszabb esetben pedig súlyosabb allergiás reakció, köhögés, rekedtség, fulladásérzés is felléphet.
Mi az a keresztallergia?
Ez még az allergológusok számára is kicsit rejtélyes jelenség, oka nem pontosan tisztázott, de általában arról van szó, hogy egyes fehérjék (allergiás reakciót kiváltó anyagok, allergének) egymáshoz nagyon hasonló aminosavsorrendje megzavarja az immunrendszert, és már ismert anyagként azonosít egy hasonló molekulát. Rendszerint akkor fordul elő, ha az immunrendszer igen gyakran találkozik egy adott allergénnel, ezért a hasonló anyagokra is hevesen reagál. Például Észak-Európában igen elterjedt a nyírfa, gyakori kiváltó oka a szénanáthának. A nyírfa allergénje nagyon hasonlít az alma Mal d 1 allergénjére, viszont ez csak a gyümölcs húsában található, ráadásul hőérzékeny molekula. Ez az oka annak, hogy az almát megfőzve, vagy pasztörizált almalevet fogyasztva ez az allergiás reakció nem jön létre. A nyírfában található allergén egyébként nem csak az alma, hanem a zeller, a szilva, a kivi, a mogyoró, a sárgarépa és még számos növény allergiát kiváltó fehérjéjére is hasonlít. (Sok a látszólag indokolatlan keresztallergiás párosítás, pedig csak arról van szó, hogy az allergén fehérje aminosavsorrendje hasonló. Ilyen szokatlan párosok például a répa és a fekete üröm, vagy a háziporatka és a garnélarák.)
A másik allergén, a Mal d 3 viszont főleg az alma héjában található, ráadásul hőstabil. Ezért főleg dél-európaiaknál (akik gyakran voltak kitéve az őszibarack Pru p 3 nevű allergénjének) mindenképpen bekövetkezik az allergiás reakció, akárhogy főzik-hevítik is az almát.
Érdekesség, hogy fordított irányban a keresztallergia nem működik. Ennek oka, hogy a nyírfa pollenjét belélegezzük, ezért a tüdőn át jut a szervezetbe, ahol nem bomlik le, hanem a véráramon keresztül aktivizálja az immunrendszert, „felkészíti” az alma allergénnel történő találkozásra. Fordított esetre viszont nincs példa, mert az elfogyasztott almát az emésztőszervrendszer lebontja, így a fehérje nem képes beindítani a keresztreakciót.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le vietnámi nyomozók egy összehangolt akcióban.
Vietnám legnagyobb városában 500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le nyomozók egy összehangolt akcióban, amelyet három napon át tartó, hajnali megfigyelések után rendeltek el. A bűnbanda vendéglátóhelyek számára fogott be cicusokat.

Fotó: Rendőrség
A 102 millió lelkes délkelet-ázsiai országban a hiedelem szerint a macska, illetve ahogy előszeretettel nevezik, a kis tigris húsának fogyasztása szerencsét hoz, és erősíti az immunrendszert. Ez a fő ok arra, hogy jelenleg is sok vendéglő étlapján szerepel, de arra is, hogy a Vietnámi Szocialista Köztársaság törvényhozói figyelmen kívül hagyják az állatvédő szervezetek tiltakozását. A szabályozás alapján a vendéglátóhelyek csak olyan vágóhídról vehetnek feldolgozásra előkészített cicát, amelyek számlákkal igazolják, az állatokat engedéllyel rendelkező tenyészetektől vásárolták. Mivel azonban a babonás emberek többsége az olyan kifőzdéket keresi, ahol a kis tigrises pholeves olcsó, a feketepiac virágzik.

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrök hiába záratnak be olyan kifőzdéket, amelyek nem tudják igazolni a mélyhűtőjükben lévő macskahús eredetét, a helyükön újak nyílnak. A közelmúltban azonban olyan sok bejelentés érkezett a rendőrségre eltűnt, illetve feltételezhetően ellopott macskákról, hogy Ho Si Minh-város kapitányságán külön nyomozócsoport alakult, és három hajnalon át tartó megfigyeléseket követően egy parkolóban lecsaptak egy bűnbandára. Kilenc személyt vettek őrizetbe, a lefoglalt furgonokban pedig 400 élő és 80 fagyasztott cirmost találtak. Előbbiek ketrecekben, utóbbiak hűtőládákban voltak. Más helyszíneken további száz élő macskára leltek, melyek mind ehhez a bűnözői körhöz köthetők.
A rendőrség közleményéből kiderült, a banda három évvel ezelőtt specializálódott házi macskákra. Ho Si Minh-város területén és annak vonzáskörzetében járták a lakónegyedeket, ahol hajnalban csalis csapdákkal fogták be a vadászórára induló cicusokat. Az ügy további érintettjeiről és a hálózat teljes tevékenységéről még nem tájékoztatták a közvéleményt; elsődleges céljuk a lakosság megnyugtatása volt. A Humane World for Animals állatvédő szervezet arról számolt be, hogy az 500, rendőrség által lefoglalt és gondjaikra bízott macskából 40 már visszakerült a gazdájához. A többit menhelyeken helyezték el, és keresik tulajdonosaikat.

Fotó: Rendőrség
Ez a számunkra rendhagyó hír a vietnámi rendőrség javaslata miatt is emlékezetesnek mondható. A hatóság ugyanis azt kéri a macskatulajdonosoktól, hogy éjjelre vagy zárják el házi kedvenceiket, vagy gondoskodjanak róla, hogy ne tudjanak kiosonni az utcára, és szereljenek fel biztonsági kamerákat!
Forrás: SZ. Z. J. – Rendőrség
FOTÓ: HO SI MINH-VÁROS RENDŐRSÉGE
Mezőgazdaság
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
A fokozott tűzkockázatot mérlegelve új tilalmat rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével.
A tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás okozta fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 25-től az ország egész területén tűzgyújtási tilalmat rendel el.

A kánikula és az elhúzódó csapadékhiány következtében mostanra az ország egész területén kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken. Az extrém száraz biomassza miatt gyors tűzterjedés alakul ki, már kisebb szél esetén is, ezért megnő a keletkező tüzek intenzitása, amik akár 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé is fejlődhetnek.
Az elkövetkező időszakban sem várható elegendő mennyiségű csapadék. A helyenként esetlegesen előforduló kis mértékű esőzés nem jelent változást a fokozott tűzkockázatban. A kis mennyiségű eső ugyanis az erdőkben le sem ér a felszínre, nyílt területen pedig a szél és napsütés néhány óra alatt felszárítja. A helyenként erősödő szél ráadásul tovább növeli a biomassza kiszáradását és a keletkező tüzek terjedési sebességét.
Mindezek figyelembevételével a hatóság június 25-től tűzgyújtási tilalmat rendel el Magyarország teljes területén.
A tűzgyújtási tilalom ideje alatt tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani!
Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni. Kifejezetten javasolt azonban a gáz égőfej vagy az elektromos grill használata. A fa- vagy faszén tüzeléskor ugyanis az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Házisertés ASP: minden minta negatív
A Nébih laboratóriuma nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta.
Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH
Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.
A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.
A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.
A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.
Forrás: NÉBIH


