További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.
Forrás: AKI
Legkorábban 2025-ben lehet elérhető a két allergén anyagoktól mentes almafajta a boltokban
Fruitveb: Egy öt éves kutatási projekt eredményeként az Osnabrücki Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Berlini Charité Orvostudományi Egyetem két olyan almafajtát állított elő, amelyek nem tartalmaznak allergén anyagokat. A programot a ZIN (Züchtungsinitiative Niederelbe) nemesítő cég irányításával végezték.
Összesen 700 különböző ZIN fajtajelöltet mértek be Münchenben az alma leggyakrabban problémákat okozó allergénjére, a Mal d 1-re, majd az alkalmasnak mutatkozó, leszűkített csoport gyümölcseiből először 30, később 100 grammot kóstoltattak egy allergiásokból álló tesztcsoporttal. Kiderül, hogy a ZIN fajták kevesebb és enyhébb reakciót váltottak ki, mint a hivatalosan hipoallergénnek minősített ’Santana’ fajta. A két új fajta, a ZIN 168 és a ZIN 186 egyaránt vörös héjú, nagy méretű, kemény, roppanós gyümölcshúsú fajta, a ZIN 186-nál az édesebb ízek hangsúlyosabbak.
Mi okozza az almaallergiát?
Az almában az allergén anyagoknak jelenleg négy családját ismerjük, ezek közül kettő kevésbé jelentős. Az almára allergiás emberek többségénél Észak- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában a Mal d 1 allergén vált ki reakciót, mert ez igen hasonló szerkezetű a nyír pollenjében található allergénhez (Bet v 1). Ez egyben azt is jelenti, hogy nyírre allergiás emberek alma fogyasztása közben is tapasztalhatnak kellemetlenségeket. A másik allergén a Mal d 3, ez az őszibarack Pru p 3 nevű fehérjéjére hasonlít, és szintén képes úgynevezett keresztallergiás reakciót kiváltani, ami azt jelenti, hogy viszketni kezd a száj, bedagad az ajak, elkezdhet folyni a szem, az orr, rosszabb esetben pedig súlyosabb allergiás reakció, köhögés, rekedtség, fulladásérzés is felléphet.
Mi az a keresztallergia?
Ez még az allergológusok számára is kicsit rejtélyes jelenség, oka nem pontosan tisztázott, de általában arról van szó, hogy egyes fehérjék (allergiás reakciót kiváltó anyagok, allergének) egymáshoz nagyon hasonló aminosavsorrendje megzavarja az immunrendszert, és már ismert anyagként azonosít egy hasonló molekulát. Rendszerint akkor fordul elő, ha az immunrendszer igen gyakran találkozik egy adott allergénnel, ezért a hasonló anyagokra is hevesen reagál. Például Észak-Európában igen elterjedt a nyírfa, gyakori kiváltó oka a szénanáthának. A nyírfa allergénje nagyon hasonlít az alma Mal d 1 allergénjére, viszont ez csak a gyümölcs húsában található, ráadásul hőérzékeny molekula. Ez az oka annak, hogy az almát megfőzve, vagy pasztörizált almalevet fogyasztva ez az allergiás reakció nem jön létre. A nyírfában található allergén egyébként nem csak az alma, hanem a zeller, a szilva, a kivi, a mogyoró, a sárgarépa és még számos növény allergiát kiváltó fehérjéjére is hasonlít. (Sok a látszólag indokolatlan keresztallergiás párosítás, pedig csak arról van szó, hogy az allergén fehérje aminosavsorrendje hasonló. Ilyen szokatlan párosok például a répa és a fekete üröm, vagy a háziporatka és a garnélarák.)
A másik allergén, a Mal d 3 viszont főleg az alma héjában található, ráadásul hőstabil. Ezért főleg dél-európaiaknál (akik gyakran voltak kitéve az őszibarack Pru p 3 nevű allergénjének) mindenképpen bekövetkezik az allergiás reakció, akárhogy főzik-hevítik is az almát.
Érdekesség, hogy fordított irányban a keresztallergia nem működik. Ennek oka, hogy a nyírfa pollenjét belélegezzük, ezért a tüdőn át jut a szervezetbe, ahol nem bomlik le, hanem a véráramon keresztül aktivizálja az immunrendszert, „felkészíti” az alma allergénnel történő találkozásra. Fordított esetre viszont nincs példa, mert az elfogyasztott almát az emésztőszervrendszer lebontja, így a fehérje nem képes beindítani a keresztreakciót.
Forrás: Fruitveb
Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről
Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.
A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.
Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.
A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.
A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.
Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.
A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak.
Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.