A gazdaságátadási együttműködések támogatása fontos eleme annak a több pilléren nyugvó eszközrendszernek, amivel a szaktárca a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképességét és generációs megújulását kívánja biztosítani. Ennek érdekében megkezdődött a döntéshozatal a gazdaságátadást támogató felhívásról, már 594 pályázat támogatásáról született döntés – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságátadást támogató pályázat célja, hogy elősegítse a mezőgazdaság generációs megújulását, és biztosítsa a gazdaságok működésének folytonosságát. A Közös Agrárpolitika Stratégia keretében meghirdetett gazdaságátadási felhívásra eddig összesen 1729 támogatási kérelem érkezett. Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelmek elbírálása és a kifizetések a lehető leggyorsabb ütemben, gördülékenyen történjenek, elősegítve ezzel az érintett gazdálkodók számára a tervezhetőséget.

Nagy István kiemelte, hogy az agrár-generációváltás elősegítéséhez a jogszabályi háttéren túl a jelenlegi agrártámogatási ciklusban jelentős források járulnak hozzá. A gazdaságátadási együttműködéseket támogatására eredetileg 10 milliárd forintos, a gazdaságokat átvevők támogatására pedig 22 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, de a gazdálkodói igényeknek megfelelően többletforrást biztosít a kormány annak érdekében, hogy minden jogosult pályázó támogatható legyen. Az idei évben mind a gazdaságátadást, mind pedig az átvételt támogató felhívás újabb körös meghirdetése várható.

Az egész Európai Unióban aggasztó jelenség a mezőgazdasági termelők elöregedése. Komoly kihívást jelent, hogy hazánkban az egyéni gazdálkodók csaknem kétharmada 55 év feletti, közülük is több mint minden második már betöltötte a 65. életévét. A gazdasági társaságok irányítóinak fele szintén ebbe a korosztályba tartozik. Ezek az adatok indokolják, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordítson a gazdaságok zökkenőmentes átadásának jogi és pénzügyi feltételeire. Ezt szolgálja többek között az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, ami az Európai Unióban az elsők között született meg. Ez a szabályozás egyszerűbbé, rugalmasabbá és átláthatóbbá teszi a gazdaságátadás folyamatát.

A gazdaságátadási szerződés lehetővé teszi, hogy az átadó és az átvevő a saját élethelyzetéhez igazodva köthessen megállapodást. A törvény külön figyelmet fordít arra is, hogy a gazdaság értéke ne csak az eszközökben, hanem a felhalmozott tudásban és kapcsolatrendszerben is fennmaradjon, ezért az átadó és az átvevő akár öt évig együttműködhet a sikeres átmenet érdekében. A megfelelő jogszabályi háttér és a kiszámítható támogatási környezet képes választ adni a magyar agrárium generációs kihívásaira, és hozzájárul ahhoz, hogy az érintett agrárvállalkozások megújulva működhessenek tovább, biztosítva a termelés folyamatosságát – közölte a miniszter.

Forrás: AM

Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) alapján 2025-ben Magyarországon több mint 240 kockázatos termék miatt kellett intézkedni. A hazánkat érintő esetek főként zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és az abból készült termékekhez, valamint gabonához és pékáruhoz kapcsolódtak. Az esetek 82%-ában külföldi előállítású termék volt érintett.

Fotó: NÉBIH

A tavalyi évben a több mint 5000 RASFF ügyből hazánkat összesen 249 érintette, melyek jelentős része (211) élelmiszerekhez kapcsolódott. Takarmánnyal (22), valamint élelmiszerrel érintkező anyagokkal (16) összefüggésben jóval csekélyebb számban adódtak problémák.
A magyar hatóságoknak 36 esetben kellett zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatban intézkedniük. Baromfihúst és abból készült termékeket 32, gabonatermékeket és pékárukat 17 esetben vizsgáltak.

A magyar vonatkozású bejelentések csupán kis része szólt hazai gyártású vagy alapanyagú termékről (44). Ezen esetek mintegy 30%-ában a tagállamok baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt. Magyarország 30 ügyet jelentett az elmúlt évben a rendszeren keresztül, ezek többsége kockázatos élelmiszerhez kapcsolódott, egy eset pedig takarmányhoz.

A Nébih tevékenyen részt vesz az AAC rendszer működtetésében is, amely a nem megfelelőségekkel (például minőségi hiba, jelölési problémák) foglalkozik. Ezen a felületen a magyar hatóságokhoz 2025-ben 114 információkérő megkeresés érkezett, amelyek közül a legtöbb élelmiszerrel (66) és élő állatokkal (26), valamint élelmiszerrel érintkező anyagokkal (10) volt kapcsolatos. A legtöbb kérdés élő állatok szállítási, dokumentációs problémájához, valamint étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban érkezett, ez utóbbi elsősorban nem engedélyezett egészségügyi állítások feltüntetése miatt.

Idegen anyagok élelmiszerben, valamint takarmányban való jelenléte kapcsán minden évben adódnak problémák. Ezek az anyagok jellemzően a gyártás során kerülnek a termékbe (például műanyagdarabok, fémforgácsok), de előfordulnak a termék alapanyagának természetes, azonban nem fogyasztható részei is (például meggymag, zöldbab szár stb.).
Valamennyi idegen anyag fokozott élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent a fogyasztók számára. A tavalyi évben kiemelkedően magas volt ezen ügyek száma. A hazánkat is érintő esetek közül 26 valamilyen idegen anyag jelenlétével volt kapcsolatos, továbbá számos bejelentés szólt élelmiszerrel érintkezésbe kerülő, háztartási eszközökről történő leválásról vagy kioldódásról (például fémdarab leválása fokhagymaprésről vagy fémek kioldódása palacsintasütőből).

A RASFF rendszer tagjai több esetben jelentettek üvegdarabbal szennyezett élelmiszereket (például meggybefőtt, kukoricakonzerv, paradicsomszósz, joghurt); műanyag jelenlétét termékekben (például csokoládéban, fűszerben, macskaeledelben); fémeket (például szószban, sütőipari termékekben, panírozott sajtban, de még lójutalomfalatban is); emellett találtak gumikesztyűt sajtban, faszilánkot burgonya chipsben, halszálkára emlékeztető anyagot jégkrémben és egértetemet madársalátában.

Forrás: NÉBIH

5-10 évente illik egy-egy ilyen tókotrást elvégezni. Ilyenkor a tó közepétől a zsilipig húzódó, mélyebb, szinte csatornaszerű medret kotorják, mert az évek alatt a halak mozgása és a természetes folyamatok miatt a tófenék kisimul. Most, ezt az úgynevezett belső halágyat kotorjuk ki, és amint lehet, megkezdjük a mintegy 145 hektáros, fokozottan védett tó feltöltését – tájékoztatta az Agro Jager Newst Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. biharugrai haltermelési egységének főmérnöke.

Az Agropoint Kft. Biharugrán fokozottan védett területeket kezel. Belépés csak engedéllyel! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Már olvad, de még nincs itt a tavasz. Hol esik, hol ködöl az idő, s ahol víz alatt állnak a tavak, azért még vastag jég borít mindent. Csak egy-egy helyen, ahol léket vágtak a halászok, mutatja meg magát, hogy mennyire meghízott. Az őszön azokról a tavakról, amelyekről leszaladtak vizek, ott, amerre a szem ellát, mocsár várja az éhes madarat. Szürkegémek, nagy kócsagok állnak mereven, s néha, néha levágnak egy-egy kishalra. A halászkunyhó körül most nincs egy madár se. Emberek jönnek, mennek, pakolnak, és odabent minden bizonnyal jó meleg lehet, mert a kémény füstöl, s aki kint van, annak jó lesz majd odabent megmelegedni egy kicsit.

Az Agroépker Kft. víz-, és mélyépítésben profi gépészei kotorják a Zöldhalmi-tavat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A halágy jelentősége a lehalászáskor

Mikor késő ősszel megkezdjük a tavak lehalászását – vág bele Csaba Szilárd főmérnök, addigra a víz lehűl, és a vízzel a hal szépen lassan idegyűlik. A halászok innen indulnak, és húzzák ki a hálókat. Nagyon fontos a jó halágy, mert a tó lapos részein akkor nem marad kint hal, és a víz lehúzódásával ide tudjuk húzni. Fontos a vízmélység. Sokáig nem is tarthatjuk rajta, mert olyankor zsúfolt a víz, de a hideg idő miatt nem fogyasztanak annyi oxigént. Ahhoz azonban, hogy ne törjük a halat, muszáj a jól kialakított halágyat karbantartani.

Jelenleg a halágy kialakítása az elsődleges feladata az Agroépker Kft. kotróinak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Harc az idővel és az elemekkel

A másik nagyon fontos része ennek a munkának, hogy frissül a tó medre. Utoljára, itt, 2016-ban járt bent markoló, de akkor csak egy dolgozott, most három gép ereszkedett le. Szorít bennünket az idő. Ilyenkorra már a tó feltöltését indítani akartuk, de január elején megérkeztek a fagyok, majd havazott, és a nagy hideg miatt a gépek lánctalpai lefagytak. Lehetetlen volt mozogni a mederben. Úgy gondoltuk, hogy utána sikerül, de napok óta esik az eső. Ekkora tómederben elég pár milliméter csapadék, és itt a halágynál már jelentős mennyiség gyűlik össze.

Három műszakban, éjjel-nappal emelik át a vizet a halágyból, hogy a kotrók dolgozni tudjanak. A háttérben a halászok egyik kedves kisháza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Emiatt már egy hete, 168 órája, folyamatos üzemben, napi 24 órában egy átemelő szivattyúval dolgoznak, amely másodpercenként 600–700 liter vizet képes átemelni, amellyel sikerül valamelyest csökkenteni a vízszintet. Sajnos az iszap nem tudott kiszikkadni, ezért kifejezetten nehéz körülmények között kell dolgozniuk a gépészeknek, de az Agroépker Kft. mint kivitelező, még így is elvállalta a munkát. Valaki a parton meg is jegyzi: „Ezek biz’a nem ma kezdték!”

A csapadékos, hideg idő mellett a sár nehezíti a napi munkavégzést. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Természetközeli haltermelés: Ponty, mint 100 éve

Jelenleg a Szilas és a Csík még jég alatt áll. Ott, karnyújtásra kétnyaras pontyokat teleltetnek, s ahogy elérik a Zöldhalmi-tóban a vízmélységet, megkezdik a halászatot. Ám ahhoz egy hónapon keresztül éjjel-nappal érkeznie kell a víznek a Sebes-Körösről, ahol szintén folyamatosan mennie kell az átemelő szivattyúknak. A tórendszer másik kiemelt feladata, hogy mire megindul a költési időszak, addigra a nádasok víz alá kerüljenek, mert például itt, a Zöldhalmiban, gémtelepeket is őrzünk. Azt is hozzá kell tenni, hogy semmiféle kemikáliát, gyógyszert nem használunk, ami azt jelenti, hogy pontosan olyan halat termelünk, mint 100 éve.

Már-már kritikus körülmények között dolgoznak Biharugrán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az extenzív tavakra 300–500 kétnyaras halat helyeznek ki hektáronként, ritkábban népesítünk – meséli Csaba Szilárd főmérnök, és mi tudjuk: ha valaki azt mondja, hogy ez a hal pont olyan, mint amit gyerekkorában evett, akkor valójában teljesen igaza van. Ez a technológia rendkívül ízletes, finom, puha húsú pontyot ad, amit nagyon szívesen visznek az üzletek. A halfogyasztás, ha nem is robbanásszerűen, de évről évre nő, az értékesítés emelkedése pedig annak köszönhető, hogy a vásárló visszatér és keresi a biharugrai halat.

Nincs megállás: Papp Lajos, az Agropoint Kft. biharugrai gazdaságának biztonsági főnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A 2026-os idénykezdés kihívásai

Ahhoz azonban, hogy mindig legyen friss hal, itt, Biharugrán, szinte minden nap kint vannak az emberek a gáton, és egy-egy halászaton minimum 25 főnek kell együtt dolgoznia. A halászatnak is olyan trükkjei, fogásai vannak, amiket az öreg halászoktól lesnek el a fiatalabbak. Mindig van valami új, mindig van valami más, ahogyan ezt a 2026-os idénykezdetet sem fogjuk elfelejteni, mert ahhoz, hogy be tudjuk indítani az évet, megfeszített munkára és az összes szakemberre szükség van. Most rendkívül nehéz körülmények között dolgozunk, de megoldjuk ezeket a problémákat – tájékoztatta lapunkat Csaba Szilárd főmérnök.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató