Keressen minket

Mezőgazdaság

Időszerű a vetésfehérítő bogarak és lárváik elleni védekezés

Biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen.

Közzétéve:

ÖMKi: A kalászos gabonák termesztése során nem sok olyan állati károsító van, amelyek ellen valamilyen jellegű védekezés a biotermesztés keretein belül indokolt lehet. A vírusvektor levéltetvek ellen agrotechnikai módszerekkel (pl. megfelelő vetésidő) hatékonyan lehet küzdeni. A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvája, a csócsárló ellen a vetésváltás, mint a biotermesztésben kötelezően előírt technológiai elem már önmagában kellő hatékonyságú védelmet biztosít. Egyedül a vetésfehérítő bogarak és lárváik azok, amelyek időnként olyan hatalmas egyedszámban jelennek meg a kalászosok levelein, amely már súlyos kártételt is előidézhet és amelyek ellen a védekezés igencsak indokolt lehet. 

Biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen. (Kép: ÖMKi)

Amit a kártevőkről tudni kell 

A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) viszonylag kis testű, 3-4 mm-es, jól repülő levélbogarak, amelyeknek évente csak egy nemzedékük fejlődik és imágó alakban telelnek át a mezőgazdasági táblákat övező gyom szegély és erdősávok talajának felső rétegében. Oligofág fajok, azaz kizárólag fűféléken tudnak táplálkozni. E tekintetben is válogatósak, mivel a szőrözöttebb levelű fajokat kerülik, ugyanakkor a zsenge és édes levélzetű állományokat, mint pl. a tavaszi zab és a tavaszi árpa rendkívül kedvelik. Ha ilyen kultúrákat találnak, akkor a környék összes vetésfehérítője ott gyűlik össze, ott is táplálkozik és a többi gabonafélét szinte alig károsítják. 

A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be. 

Időszerű a vetésfehérítő bogarak és lárváik elleni védekezés

A kalászos gabonák termesztése során nem sok olyan állati károsító van, amelyek ellen valamilyen jellegű védekezés a biotermesztés keretein belül indokolt lehet. A vírusvektor levéltetvek ellen agrotechnikai módszerekkel (pl. megfelelő vetésidő) hatékonyan lehet küzdeni. A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvája, a csócsárló ellen a vetésváltás, mint a biotermesztésben kötelezően előírt technológiai elem már önmagában kellő hatékonyságú védelmet biztosít. Egyedül a vetésfehérítő bogarak és lárváik azok, amelyek időnként olyan hatalmas egyedszámban jelennek meg a kalászosok levelein, amely már súlyos kártételt is előidézhet és amelyek ellen a védekezés igencsak indokolt lehet. 

Súlyos lombpusztulás a vetésfehérítő bogarak lárvái által (Kép: ÖMKi)

 

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. 2011-ben azért jött létre, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás magyarországi fejlődését és szélesebb körű alkalmazását. (Ábra: ÖMKi)

Amit a kártevőkről tudni kell A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) viszonylag kis testű, 3-4 mm-es, jól repülő levélbogarak, amelyeknek évente csak egy nemzedékük fejlődik és imágó alakban telelnek át a mezőgazdasági táblákat övező gyom szegély és erdősávok talajának felső rétegében. Oligofág fajok, azaz kizárólag fűféléken tudnak táplálkozni. E tekintetben is válogatósak, mivel a szőrözöttebb levelű fajokat kerülik, ugyanakkor a zsenge és édes levélzetű állományokat, mint pl. a tavaszi zab és a tavaszi árpa rendkívül kedvelik. Ha ilyen kultúrákat találnak, akkor a környék összes vetésfehérítője ott gyűlik össze, ott is táplálkozik és a többi gabonafélét szinte alig károsítják. 

A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be. 

Veresnyakú árpabogár imágója. (Kép: ÖMKi)

A vetésfehérítő bogarak a telelésből akkor jönnek elő, amikor a levegő hőmérséklete már tartósan meghaladja a +10–12 oC – os hőmérsékletet. Ez általában még olyan időszakban történik, amikor tél végén – tavasz elején igencsak hektikus a hőmérséklet változása, így az imágók előjövetele a telelő helyekről meglehetősen hosszú folyamat. A kirajzást követően a bogarak az érési táplálkozás céljából megindulnak a kalászos vetések irányába. Betelepedésük jellege nagymértékben függ az időjárástól.  Ha a nappali hőmérséklet 18–20 oC körüli, vagy azt meghaladja, akkor ezek a bogarak nagyon szívesen repülnek akár nagyobb, több száz méteres távolságokra is. Ha hűvös, szeles a tavasz, akkor a kirajzott imágók csak igen rövid távolságokra repülnek, így a betelepedés sok esetben a tábla szélekről indulva frontvonal szerű lesz. Ugyanakkor elég egy-két olyan meleg nap, amikor a bogarak szívesen repülnek nagy távolságokra ahhoz, hogy a fokozatos betelepülés helyett az imágók egyszerre a teljes táblát kolonizálhassák. Éppen ezért az esetleges kémiai védekezések során igen jó eséllyel a szegély kezelés nem elegendő a betelepedett imágók visszaszorítására. A betelepedés és az érési táplálkozás 7–14 napig is eltarthat. Utána a párosodás következik, amely igen sok esetben tömeges, azaz az imágók túlnyomó hányada egyszerre párosodik. A párosodás után pár napon belül megindul a peterakás. Ez meglehetősen sokáig, akár két hétig is eltarthat. A levelek színére, azaz jól látható helyre lerakott peték eleinte citromsárgák, de az egy hétig tartó embrionális fejlődés során színük fokozatosan sötétedik, míg elérik a lárvakelés előtti fekete színt. Míg az imágók táplálkozása során a levéllemez teljes vastagságában átrágásra kerül, addig a lárvák rágása – hámozgatása csak a levéllemez felső epidermiszét és a parenchima sejtek állományát pusztítja el. A levél fonákán levő epidermisz többé–kevésbé sértetlen marad, amelynek fehér színe miatt kapták ezek a kártevők a népi nevüket. Mivel mind az imágók, mind pedig a lárvák is kártevők, így gazdasági szempontból is érdemesebb – főképp nagy egyedszám esetén – már a betelepült imágók ellen védekezni.

Védekezési lehetőségek A vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen a biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre. Főképp a nagyon veszélyeztetett tavaszi árpa és zab esetében ugyanakkor igencsak előnyös a minél korábbi vetés elvégzése, illetve annak kerülése, hogy szélesebb (15–20 km-es) körben a miénk legyen az egyetlen tavaszi kalászos, amelyet a kártevők megtalálhatnak. Egy heterogén, sokféle gabonafélével bevetett nagyobb terület a vetésfehérítő bogarak számára táplálékválasztási kísérletként is működik és a telelésből kirajzás után a bogarak a számukra leginkább tetsző kalászos táblán fognak csoportosulni.Ha ez éppen egy ízletes, kis levélfelülettel rendelkező tavaszi kalászos, akkor az imágók károsítása akár meg is semmisítheti az elvetett kultúrát. A genetikai védelem meglehetősen korlátozott és e tekintetben alig van releváns és elérhető információ a gazdálkodók számára. Ami biztos, hogy a szőrösebb levelű őszi búza fajtákat ezek a kártevők lehetőség szerint kerülik. Van néhány őszi búza fajta, mint pl. a Capo, amely évről évre rendszeresen és erősen szenved ezektől a kártevőktől. A genetikai védelemre a védekezés során nem igazán lehet építeni. Jelen időszakban, amikor már az elvetett, kikelt és fejlődésben levő állományok vannak veszélyben, már túlságosan sok lehetőségük nincs a biotermesztőknek, mint a kémiai növényvédelem, vagy valamekkora károsítás elviselése. A jelenlegi, április közepe–vége körüli időszakban a károsítók döntően még a párosodás időszakában vannak. Ha szélsőséges mértékű a vetésfehérítő bogarak betelepedése után a kártevők egyedszáma, vagy ha rendkívül értékes állomány (pl. vetőmag, speciális céltermesztésre elvetett fajta) védelme a cél, akkor érdemes lehet szükséghelyzeti engedélyt kérni a Laser használatára. Ez az inszekticid használható biotermesztés során is. Ugyanakkor, mivel kalászosokban nincs engedélyezve, ezért csak a NÉBIH által kiadott szükséghelyzeti engedély birtokában használható fel. A védekezésre optimális időpont a bogarak párosodásának időszaka. Ha korábban kezelünk, akkor a később betelepülő egyedek egy része nem fog találkozni a készítménnyel, így túl fogja élni a beavatkozást. Későbbi kezelés esetén az imágókat el lehet ugyan pusztítani, de ha már történt peterakás, akkor azokból a petékből már nyugodtan kikelhetnek a kártevők lárvái. Mire azok megjelennek, a kezelésünk már elveszítette hatékonyságát, így a károsításnak szabad útja lesz. Hasonló a helyzet a kártevők lárváinak esetében is. A kaolin hatóanyagú, az agyagásvány őrlemény higroszkópos tulajdonságain alapuló Surround WP készítmény alkalmas a vetésfehérítő bogarak lárváinak hatékony gyérítésére, de jelenleg nincs engedélyezve a kalászosokban ezen károsítók elleni használatra. Így felhasználása ugyanúgy, mint az imágók elleni védekezés esetében, szükséghelyzeti engedélyhez kötött. Felhasználható a Laser is, ugyan ilyen feltételek mellett. A védekezés során – amennyiben az még lehetséges – lehetőleg részesítsük előnyben az imágók elleni védekezést. Ezzel egyrészről megspórolható az általuk okozott levélveszteség jelentős része és a lárva kártétel szinte teljes mértéke. A lárvák elleni védekezésnél célszerű tisztában lenni azzal is, hogy a peterakás nem egyszerre történik, így a lárvakelés akár szélsőséges mértékben is elhúzódhat az időjárás függvényében. Ezáltal egy védekezéssel a fiatal, L1–L2 stádiumú lárvák csak viszonylag kis hányada érhető el egy alkalommal a felhasznált inszekticiddel. Gondot okozhat a csapadék is, mivel a Surround WP könnyedén lemosódik, illetve nagyon páratelt közegben hatékonysága jelentősen csökkenhet. Meg kell említeni, hogy vetésfehérítő bogaraknak is számos természetes ellensége van. A petéket, lárvákat és bábokat több hártyás szárnyú faj parazitálja. A leggyakoribb lárvaparazitoid (Necremus leucarthos) a lárvák közel 47%-át fertőzi. Több entomopatogén gomba élősködhet a lárvákon és imágókon. A közönséges tolvajpoloska, aranyszemű fátyolka, darázsalakú farkaslégy, fekete héjalégy és a közönséges karolópók a vetésfehérítő bogár ragadozója. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy mekkora táblákat alakítanak ki és a táblák szélén milyen jellegű állandó növényzet van, illetve az hogyan van kaszálva.  Bármilyen módon kerülünk is kapcsolatba a vetésfehérítő bogarakkal, mindenképpen gondos, az érintett táblák teljes területét átfogó, többszöri állomány felmérés, szemlézés alapján döntsünk csak egy esetleges kémiai védekezés mellett. Ne feledjük, hogy ez még a biotermesztés feltételrendszerében is egy végső megoldás! 

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

JELENTKEZZ: Újra indul a földmérési és térinformatikai képzés Szegeden

Published

on

Kattintson a képre és tájékozódjon közvetlenül az iskola honlapjáról!

Újra indítják Szegeden a földmérési és térinformatikai munkaterületekre középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök betöltésére alkalmas szakemberek képzést – tájékoztatta az Agro Jager Svéda Gergely, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum mb. igazgatója.

Újra indul a földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzés Szegeden!

Munkaterület rövid ismertetése:

A földmérés, térinformatika és földügy területén szükséges kompetenciákkal rendelkezik és alkalmas középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására. Ezeken a területeken alkalmas középszintű vezetői feladatok ellátására, vagy vállalkozóként önálló munkavégzésre illetve annak megszervezésére. A szakképesítéssel rendelkező képes: együttműködni a munkahelyi vezetővel, közreműködni a vállalati feladatok elvégzésében, irányítani a rábízott dolgozók munkáját.

Terepi gyakorlaton a földmérő hallgatók a diákok körében csak CSK-nak nevezett csemetekertben. Fotó: Agro Jager archív

Jellemzően betölthető munkakörök / végezhető tevékenységek:

  •  Birtokrendező földmérő
  •  Fotogrammetriai szakember
  •  Föld-/területhasznosítási szakember
  •  Földmérő
  •  Földrendező
  •  Geográfus
  •  Kataszteri földmérő
  •  Kutató térképész-földmérő
  •  Mezőgazdasági földmérő
  •  Térinformatikus
  •  Térképész
  •  Vízgazdálkodási földmérő

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Képzés időtartama:

2 év Felvételi eljárás: Felvételi vizsga nincs. A jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány megléte és az egészségügyi alkalmasság igazolása. Jelentkezni az iskolánk honlapján található jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével lehet.

A jelentkezési laphoz az alábbi dokumentumokat:

  • születési anyakönyvi kivonat másolata
  • érettségi bizonyítvány másolata
  • nyilatkozat szakképesítésről
  • középiskola befejező évfolyamának bizonyítvány másolata
  • orvosi alkalmassági igazolás.

Jelentkezési határidő: 2026. augusztus 31. Értesítés a felvételről legkésőbb: 2026. augusztus 31.

Agro Jager News

Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től

Oktatott tárgyak: I. évfolyam

  • munkavállalói ismeretek
  • általános alapozás
  • szakmai alapozás
  • geodézia
  • térképismeret
  • topográfia
  • CAD-ismeretek
  • digitális térkép ismeretek

Ritka pillanatok egyike, amikor órán is készülhetett egy fénykép. Fotó: Agro Jager archív

Oktatott tárgyak II. évfolyam:

  • munkavállalói idegen nyelv
  • digitális térképek szerkesztése
  • fotogrammetria
  • távérzékelés
  • ingatlan-nyilvántartási ismeretek
  • térinformatikai műveletek
  • mérnökgeodézia
  • földmérési adatgyűjtés közigazgatási
  • jogi ismeretek térinformatika

A Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, jelenlegi nevén Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum az Agrárminisztérium alá tartozó Alföldi Agrárszakképzési Centrum által fenntartott szegedi gimnázium.

Konzultációk rendje: Az első évfolyamon (1/13.) 10 a második évfolyamon (2/14.) 10 alkalommal lesznek konzultációs hetek. Egy konzultációs héten hétfőn-kedden-szerdán 9-9 óra időtartamban kerülnek megtartásra a gyakorlati foglalkozások. A konzultációkon –mivel azokon főként a gyakorlati feladatok készségszintű elsajátítása történik– a részvétel kötelező. Ekkor lesznek a beszámolók és számonkérések is. Az elméleti órák is havonként egy héten lesznek. Ezek az órák délutáni időpontban, online felületen lesznek megtartva.

Kollégiumi elhelyezés: Igény esetén a konzultációk idejére a Szegedi Városi Kollégiumok Ady Endre Tagintézményében szállást tudunk biztosítani térítés ellenében. A képzés díja: A képzés ingyenes abban az esetben, ha a 2019. évi LXXX. törvény 3. § -ban foglaltaknak megfelel a képzésben részt vevő személy, azaz még nem rendelkezik két szakmával és egy szakképesítéssel. Erről a jelentkezéskor nyilatkozni kell.

Egyéb fontos információk:

  •  A képzésben résztvevőkkel felnőttképzési szerződést köt az iskola.
  •  Az első tanév után 105 óra egybefüggő nyári gyakorlatot kell teljesíteni iskolánk szervezésében vagy a képzésben részt vevő személy lakhelyéhez közeli duális partnernél.

Ennek teljesítése a következő évfolyamba lépés feltétele. További kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!

Elérhetőség:

  • https://kissf-szeged.edu.hu/
  • Filó Bernát műszaki vezető: filo.bernat@gmail.com

 

Szeged, 2026. augusztus 23.

Svéda Gergely

 

Kattintson a képre és tájékozódjon közvetlenül az iskola honlapjáról!

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb uniós forrás segíti a tavalyi aszály által sújtott gazdálkodókat

Az Európai Bizottság – Magyarország kezdeményezését is figyelembe véve – jóváhagyta, hogy a 2025. évi rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók uniós krízistámogatásban részesülhessenek.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Bizottság – Magyarország kezdeményezését is figyelembe véve – jóváhagyta, hogy a 2025. évi rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók uniós krízistámogatásban részesülhessenek. A mezőgazdasági válságtartalékból hazánk számára 10,8 millió euró támogatás áll rendelkezésre, amelyet az elmúlt évi aszály miatt jelentős veszteségeket elszenvedő kukoricatermelők megsegítésére fordítanak.

Fotó: AÉM

A támogatási kérelmeket 2026. július 22. és augusztus 5. között lehet benyújtani, a támogatások kifizetése pedig legkésőbb 2026. szeptember 30-ig megtörténik – jelentette be az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium.

A szaktárca közlése szerint a 2025-ös nyár rendkívüli aszálya országszerte súlyos károkat okozott, különösen Magyarország középső és délkeleti térségeiben. A mezőgazdasági termelők több mint 550 ezer hektárnyi területre jelentettek be aszálykárt. A június és augusztus közötti tartós hőség és csapadékhiány jelentős hő- és vízstresszt idézett elő számos növénykultúrában, a legnagyobb terméskiesést pedig a kukoricatermesztés szenvedte el.

Az uniós krízistámogatás célja, hogy enyhítse a termelők veszteségeit, valamint hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés folyamatosságának és stabilitásának megőrzéséhez.

A most biztosított uniós forrás a 2025. kárenyhítési évre már kifizetett mintegy 46,5 milliárd forint kárenyhítő juttatáson felül – melyből 37,4 milliárd forint az aszálykárt szenvedett gazdálkodókhoz került – nyújt további segítséget az érintett gazdálkodóknak, tovább mérsékelve a rendkívüli aszály okozta veszteségeket. A szaktárca továbbra is minden rendelkezésére álló hazai és uniós eszközzel azon dolgozik, hogy az aszály okozta károk mérséklésével segítse a gazdálkodók megélhetését és a mezőgazdasági termelés biztonságát.

Forrás: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Izrael Állam nagykövete a MATE-n

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tett látogatást Őexc. Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete.

Published

on

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tett látogatást Őexc. Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, akit Dr. Gyuricza Csaba rektor fogadott Gödöllőn. A találkozó középpontjában a magyar–izraeli kutatási és felsőoktatási kapcsolatok fejlesztése, valamint a jövőbeni együttműködési lehetőségek álltak.

Fotó: MATE

Kiemelt téma volt a vízgazdálkodás, az öntözésfejlesztés, a fenntarthatóság és az agrárinnováció, amelyek területén a MATE jelentős szakmai tapasztalattal és kutatási infrastruktúrával rendelkezik. A megbeszélés megerősítette, hogy a MATE nyitott új nemzetközi partnerségek kialakítására, és kész aktív szerepet vállalni a közös tudományos és innovációs kezdeményezések előmozdításában.

Forrás: MATE

Tovább olvasom