Mezőgazdaság
Időszerű a vetésfehérítő bogarak és lárváik elleni védekezés
Biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen.
ÖMKi: A kalászos gabonák termesztése során nem sok olyan állati károsító van, amelyek ellen valamilyen jellegű védekezés a biotermesztés keretein belül indokolt lehet. A vírusvektor levéltetvek ellen agrotechnikai módszerekkel (pl. megfelelő vetésidő) hatékonyan lehet küzdeni. A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvája, a csócsárló ellen a vetésváltás, mint a biotermesztésben kötelezően előírt technológiai elem már önmagában kellő hatékonyságú védelmet biztosít. Egyedül a vetésfehérítő bogarak és lárváik azok, amelyek időnként olyan hatalmas egyedszámban jelennek meg a kalászosok levelein, amely már súlyos kártételt is előidézhet és amelyek ellen a védekezés igencsak indokolt lehet.

Biotermesztés során viszonylag kevés lehetőségünk van az agrotechnikai védekezésre vetésfehérítő bogarak és lárváik ellen. (Kép: ÖMKi)
Amit a kártevőkről tudni kell
A vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) viszonylag kis testű, 3-4 mm-es, jól repülő levélbogarak, amelyeknek évente csak egy nemzedékük fejlődik és imágó alakban telelnek át a mezőgazdasági táblákat övező gyom szegély és erdősávok talajának felső rétegében. Oligofág fajok, azaz kizárólag fűféléken tudnak táplálkozni. E tekintetben is válogatósak, mivel a szőrözöttebb levelű fajokat kerülik, ugyanakkor a zsenge és édes levélzetű állományokat, mint pl. a tavaszi zab és a tavaszi árpa rendkívül kedvelik. Ha ilyen kultúrákat találnak, akkor a környék összes vetésfehérítője ott gyűlik össze, ott is táplálkozik és a többi gabonafélét szinte alig károsítják.
A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Magyarország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. 2011-ben azért jött létre, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás magyarországi fejlődését és szélesebb körű alkalmazását. (Ábra: ÖMKi)
A vetésfehérítő bogarak között hazánkban a leggyakoribb a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus). Gyakorta előfordul még a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) is. Ez utóbbi érdekes módon sok, a konvencionális termesztésben alkalmazott inszekticid hatóanyaggal szemben megnövekedett ellenálló képességgel rendelkezik. E bogarak nevében megjelenő gabonafélék neve nem az általuk leginkább preferált gabonára utal, hanem csak arra, hogy a faj tudományos leírása során arról a tápnövényről gyűjtötték be.
A vetésfehérítő bogarak a telelésből akkor jönnek elő, amikor a levegő hőmérséklete már tartósan meghaladja a +10–12 oC – os hőmérsékletet. Ez általában még olyan időszakban történik, amikor tél végén – tavasz elején igencsak hektikus a hőmérséklet változása, így az imágók előjövetele a telelő helyekről meglehetősen hosszú folyamat. A kirajzást követően a bogarak az érési táplálkozás céljából megindulnak a kalászos vetések irányába. Betelepedésük jellege nagymértékben függ az időjárástól. Ha a nappali hőmérséklet 18–20 oC körüli, vagy azt meghaladja, akkor ezek a bogarak nagyon szívesen repülnek akár nagyobb, több száz méteres távolságokra is. Ha hűvös, szeles a tavasz, akkor a kirajzott imágók csak igen rövid távolságokra repülnek, így a betelepedés sok esetben a tábla szélekről indulva frontvonal szerű lesz. Ugyanakkor elég egy-két olyan meleg nap, amikor a bogarak szívesen repülnek nagy távolságokra ahhoz, hogy a fokozatos betelepülés helyett az imágók egyszerre a teljes táblát kolonizálhassák. Éppen ezért az esetleges kémiai védekezések során igen jó eséllyel a szegély kezelés nem elegendő a betelepedett imágók visszaszorítására. A betelepedés és az érési táplálkozás 7–14 napig is eltarthat. Utána a párosodás következik, amely igen sok esetben tömeges, azaz az imágók túlnyomó hányada egyszerre párosodik. A párosodás után pár napon belül megindul a peterakás. Ez meglehetősen sokáig, akár két hétig is eltarthat. A levelek színére, azaz jól látható helyre lerakott peték eleinte citromsárgák, de az egy hétig tartó embrionális fejlődés során színük fokozatosan sötétedik, míg elérik a lárvakelés előtti fekete színt. Míg az imágók táplálkozása során a levéllemez teljes vastagságában átrágásra kerül, addig a lárvák rágása – hámozgatása csak a levéllemez felső epidermiszét és a parenchima sejtek állományát pusztítja el. A levél fonákán levő epidermisz többé–kevésbé sértetlen marad, amelynek fehér színe miatt kapták ezek a kártevők a népi nevüket. Mivel mind az imágók, mind pedig a lárvák is kártevők, így gazdasági szempontból is érdemesebb – főképp nagy egyedszám esetén – már a betelepült imágók ellen védekezni.
Forrás: ÖMKi
Mezőgazdaság
JELENTKEZZ: Újra indul a földmérési és térinformatikai képzés Szegeden
Újra indítják Szegeden a földmérési és térinformatikai munkaterületekre középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök betöltésére alkalmas szakemberek képzést – tájékoztatta az Agro Jager Svéda Gergely, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum mb. igazgatója.

Újra indul a földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzés Szegeden!
Munkaterület rövid ismertetése:
A földmérés, térinformatika és földügy területén szükséges kompetenciákkal rendelkezik és alkalmas középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására. Ezeken a területeken alkalmas középszintű vezetői feladatok ellátására, vagy vállalkozóként önálló munkavégzésre illetve annak megszervezésére. A szakképesítéssel rendelkező képes: együttműködni a munkahelyi vezetővel, közreműködni a vállalati feladatok elvégzésében, irányítani a rábízott dolgozók munkáját.

Terepi gyakorlaton a földmérő hallgatók a diákok körében csak CSK-nak nevezett csemetekertben. Fotó: Agro Jager archív
Jellemzően betölthető munkakörök / végezhető tevékenységek:
- Birtokrendező földmérő
- Fotogrammetriai szakember
- Föld-/területhasznosítási szakember
- Földmérő
- Földrendező
- Geográfus
- Kataszteri földmérő
- Kutató térképész-földmérő
- Mezőgazdasági földmérő
- Térinformatikus
- Térképész
- Vízgazdálkodási földmérő
Képzés időtartama:
2 év Felvételi eljárás: Felvételi vizsga nincs. A jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány megléte és az egészségügyi alkalmasság igazolása. Jelentkezni az iskolánk honlapján található jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével lehet.
A jelentkezési laphoz az alábbi dokumentumokat:
- születési anyakönyvi kivonat másolata
- érettségi bizonyítvány másolata
- nyilatkozat szakképesítésről
- középiskola befejező évfolyamának bizonyítvány másolata
- orvosi alkalmassági igazolás.
Jelentkezési határidő: 2026. augusztus 31. Értesítés a felvételről legkésőbb: 2026. augusztus 31.
Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
Tartalmak 1999-től
Oktatott tárgyak: I. évfolyam
- munkavállalói ismeretek
- általános alapozás
- szakmai alapozás
- geodézia
- térképismeret
- topográfia
- CAD-ismeretek
- digitális térkép ismeretek

Ritka pillanatok egyike, amikor órán is készülhetett egy fénykép. Fotó: Agro Jager archív
Oktatott tárgyak II. évfolyam:
- munkavállalói idegen nyelv
- digitális térképek szerkesztése
- fotogrammetria
- távérzékelés
- ingatlan-nyilvántartási ismeretek
- térinformatikai műveletek
- mérnökgeodézia
- földmérési adatgyűjtés közigazgatási
- jogi ismeretek térinformatika

A Kiss Ferenc Erdészeti Technikum, jelenlegi nevén Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum az Agrárminisztérium alá tartozó Alföldi Agrárszakképzési Centrum által fenntartott szegedi gimnázium.
Konzultációk rendje: Az első évfolyamon (1/13.) 10 a második évfolyamon (2/14.) 10 alkalommal lesznek konzultációs hetek. Egy konzultációs héten hétfőn-kedden-szerdán 9-9 óra időtartamban kerülnek megtartásra a gyakorlati foglalkozások. A konzultációkon –mivel azokon főként a gyakorlati feladatok készségszintű elsajátítása történik– a részvétel kötelező. Ekkor lesznek a beszámolók és számonkérések is. Az elméleti órák is havonként egy héten lesznek. Ezek az órák délutáni időpontban, online felületen lesznek megtartva.
Kollégiumi elhelyezés: Igény esetén a konzultációk idejére a Szegedi Városi Kollégiumok Ady Endre Tagintézményében szállást tudunk biztosítani térítés ellenében. A képzés díja: A képzés ingyenes abban az esetben, ha a 2019. évi LXXX. törvény 3. § -ban foglaltaknak megfelel a képzésben részt vevő személy, azaz még nem rendelkezik két szakmával és egy szakképesítéssel. Erről a jelentkezéskor nyilatkozni kell.
Egyéb fontos információk:
- A képzésben résztvevőkkel felnőttképzési szerződést köt az iskola.
- Az első tanév után 105 óra egybefüggő nyári gyakorlatot kell teljesíteni iskolánk szervezésében vagy a képzésben részt vevő személy lakhelyéhez közeli duális partnernél.
Ennek teljesítése a következő évfolyamba lépés feltétele. További kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!
Elérhetőség:
- https://kissf-szeged.edu.hu/
- Filó Bernát műszaki vezető: filo.bernat@gmail.com
Szeged, 2026. augusztus 23.
Svéda Gergely
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb uniós forrás segíti a tavalyi aszály által sújtott gazdálkodókat
Az Európai Bizottság – Magyarország kezdeményezését is figyelembe véve – jóváhagyta, hogy a 2025. évi rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók uniós krízistámogatásban részesülhessenek.
Az Európai Bizottság – Magyarország kezdeményezését is figyelembe véve – jóváhagyta, hogy a 2025. évi rendkívüli aszály által sújtott gazdálkodók uniós krízistámogatásban részesülhessenek. A mezőgazdasági válságtartalékból hazánk számára 10,8 millió euró támogatás áll rendelkezésre, amelyet az elmúlt évi aszály miatt jelentős veszteségeket elszenvedő kukoricatermelők megsegítésére fordítanak.

Fotó: AÉM
Mezőgazdaság
Izrael Állam nagykövete a MATE-n
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tett látogatást Őexc. Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tett látogatást Őexc. Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, akit Dr. Gyuricza Csaba rektor fogadott Gödöllőn. A találkozó középpontjában a magyar–izraeli kutatási és felsőoktatási kapcsolatok fejlesztése, valamint a jövőbeni együttműködési lehetőségek álltak.

Fotó: MATE
Kiemelt téma volt a vízgazdálkodás, az öntözésfejlesztés, a fenntarthatóság és az agrárinnováció, amelyek területén a MATE jelentős szakmai tapasztalattal és kutatási infrastruktúrával rendelkezik. A megbeszélés megerősítette, hogy a MATE nyitott új nemzetközi partnerségek kialakítására, és kész aktív szerepet vállalni a közös tudományos és innovációs kezdeményezések előmozdításában.
Forrás: MATE




