MET: 2021-ben szárazság volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. Jelen tanulmány az idei csapadékmérések mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, és a XX. század eleje óta tapasztalt száraz időszakokkal.

Egy kiszáradt csatorna Szeged határában 2022. július 15-én. (Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Aszályos területek jelenleg Közép- és Dél-Európában

Az 1. ábra az ERA5 reanalízisből készült 6 havi standardizált csapadékindex (SPI6) alapján mutatja, jelenleg Magyarország tágabb környezetében merre tapasztalható nagyobb aszály. Magyarország keleti felén kívül nagy területen komoly szárazság uralkodik Romániában, Moldovában, Ukrajnában, hazánktól délre a Balkán északi felén, Olaszországban és Franciaország délkeleti területén.

1. ábra: Aszályos területek Közép- és Dél-Európában 2022 júniusában (Forrás: European Drought Observatory -Met.hu) 

Csapadék eloszlása Magyarországon 2022 első felében

Az 1. ábrán is láthattuk, hogy komolyabb szárazsággal Magyarországnak inkább a keleti fele érintett. Ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat csapadékmérései is alátámasztják. A Dunától keletre általában a 200 mm-t sem érte el a féléves csapadék (2. ábra), az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 mm alatt maradt, ami az érintett területen szokásos érték kb. fele. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250–300 mm-t is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, ami az átlagos közelében van.

2. ábra: Csapadékösszeg Magyarországon 2022 első felében. (Ábra: MET) 

Csapadék eloszlása Magyarországon az elmúlt 12 hónapban

Már a tavalyi évet is általában a szárazság jellemezte. Ha kitekintünk 2021 második felére is, az elmúlt 12 hónap csapadékmennyisége az Alföldön nagy területen 350 mm, helyenként 300 mm alatt maradt (3. ábra), ami a normál csapadék alig fele. A Dunántúlon eközben általában 500 mm felett, a nyugati határ mentén 700 mm körül alakul a 2021 júliusa óta hullott csapadék mennyisége.

3. ábra: Csapadékösszeg Magyarországon 2021. júliustól 2022. júniusig. (Ábra: MET)

A csapadék jellemző térbeli eloszlása Magyarországon

Az elmúlt egy évről és idén eddig elmondható a csapadék térbeli eloszlásáról, hogy a hegyvidéki területek és a nyugati, délnyugati országrész a csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb. Ez a térbeli eloszlás a csapadék esetén teljesen normálisnak mondható. Az évi csapadékösszeg 30 éves átlagait figyelve is hasonló képet kapunk, bármilyen éghajlati normál időszakot választunk (4. ábra). A legcsapadékosabb területei az országnak a hegyvidékek és a nyugati, délnyugati megyék. Ezeken a tájakon 700–750 mm-t meghaladó átlagos éves csapadék is előfordul, míg a legszárazabb része az országnak az Alföld középső vidéke, ami a legtávolabb van a hegyvidékektől. Az Alföld közepén változó területi kiterjedéssel, de a legszárazabb tájakon minden klímanormál esetén az éves csapadékmennyiség átlagban 550 mm alatti. Országon belül tehát még sokéves átlagban is jelentős különbségek alakulnak ki.

4. ábra: Évi csapadékösszeg 30 éves átlaga Magyarországon különböző éghajlati normál időszakokban. (Ábra: MET)

A 4. ábrán is jól látszik, melyek általában az ország szárazabb és csapadékosabb területei. Vizsgáljuk meg, hogy alakulnak az éves csapadékösszegek a csapadékosabb délnyugati és a szárazabb délkeleti országrészben. Ehhez tekintsük a két-két megyei átlagokat, délnyugaton Zala és Somogy megyét, délkeleten Csongrád-Csanád és Békés megyét.

Különböző éghajlati normálok esetén az éves csapadékösszeg átlagai délnyugaton és délkeleten az alábbiak:

Átlagosan 150–200 mm-rel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. Ritkán 300 mm-t meghaladó különbség is kialakul. 1937-ben 405,4 mm-rel volt átlagosan csapadékosabb Zala és Somogy megye, mint Csongrád-Csanád és Békés. Nagy időbeli változékonyság jelenik meg, mert a következő 1938-as évben átlagban csak 8,4 mm-rel volt csapadékosabb a két délnyugati megye. A 121 év alatt csupán három év volt, amikor a délkeleti országrész, ha minimálisan is, de csapadékosabb volt délnyugatnál, ezek: 1978, 1999 és 2001.

Átlagosan kb. 300 mm-es különbség jellemző az ország legszárazabb és legcsapadékosabb tájai között. Időnként azonban ennél jóval nagyobb, akár 600–700 mm-t is meghaladó különbségek alakulhatnak ki az országon belül. Előfordulhat, hogy a legcsapadékosabb vidékeken eléri az évi csapadékösszeg az 1000 mm-t, míg ugyanabban az évben a legszárazabb területeken 350–400 mm alatt marad. Ilyen évek voltak többek között 1904 és 1982 (5. ábra). Az említett két év az Alpokalján csapadékosnak számított, helyenként 1000 mm feletti éves csapadékkal, eközben az Alföldön vagy északkeleten nagy területek kifejezetten szárazok voltak.

5. ábra: Csapadékösszeg Magyarországon 1904-ben és 1982-ben.(Ábra: MET)

Évi csapadékösszeg időbeli változékonysága Magyarországon

A csapadék nem csak térben, hanem időben is nagyon változékony meteorológiai elem (6. ábra).

6. ábra: A évi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2021 között az 1991–2020-as átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag). (Ábra: MET)

Az éves csapadék országos átlagban 600 mm körüli hazánkban, általában 500 és 700 mm közé esik. A legcsapadékosabb években előfordul 800 mm feletti érték is, míg a legszárazabb évek, amiket inkább az utóbbi évtizedekben találunk, 450 mm alatt maradnak. Hosszútávon az éves csapadék kismértékű csökkenése figyelhető meg.

Különböző éghajlati normálok esetén az éves csapadékösszeg országos átlagai az alábbiak:

Tekintsünk száraznak egy évet, ha az éves összeg több, mint 15%-kal elmarad az átlagtól és csapadékosnak, ha több, mint 15%-kal meghaladja azt. Ekkor a száraz évek esetén több, mint másfél havi csapadékhiány, csapadékos év esetén többlet lép fel. A különböző éghajlati normálok esetén a száraz és csapadékos évek esetszámai az alábbiak szerint alakulnak:

Magyarországon tehát átlagosan három évente előfordul egy szárazabb vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is. Tartósan száraz évek jellemezték például az 1940-es évek közepét vagy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét. Tartósan csapadékos éves sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években.

Tartósan száraz időszak volt például az 1990-es évek elején, 1992 és 1994 között. Ezekben az években az évi csapadékösszeg országon belüli eloszlását mutatja a 7. ábra. A három év közül az 1992-es volt a legszárazabb, az országos átlag is 500 mm alatt volt, az Alföldön és az Északi-középhegység térségében nagy területen 400, sőt 350 mm alatt volt az éves csapadékösszeg. Az Alföldön többfelé a következő két évben is 400 mm alatt maradt az évi csapadék, míg a Dunántúlon voltak olyan térségek, ahol mindhárom évben 700 mm feletti csapadékmennyiség hullott.

7. ábra: Csapadékösszeg Magyarországon 1992 és 1994 között. (Ábra: MET) 

Példák a csapadék rövid időn belüli nagy változékonyságára

A csapadék egyik évről a másikra is nagy változékonyságot mutathat. Egy csapadékos évet követhet egy száraz és fordítva. Rendkívül csapadékos év volt. Például 1999, amikor a Dél-Alföldön is 800 mm feletti csapadék hullott, míg a következő év a Dél-Alföldön rekordszáraz volt, nagy területen 300 mm alatti éves összeggel. A 2000-ben Szegeden mért 203 mm, a legkisebb mért évi csapadékösszeg Magyarországon (8. ábra). Hazánk legcsapadékosabb éve 2010 volt, sokfelé 1000 mm, a hegyekben és délnyugaton 1200 mm feletti csapadékkal. A Jávorkúton ekkor mért 1554,9 mm, a legnagyobb mért évi csapadékösszeg hazánkban. A következő 2011-es év viszont szokatlanul száraz volt. Annyira alacsony csapadékösszegek ugyan nem fordultak elő, mint 2000-ben, de országos átlagban 2011 a legszárazabb 1901 óta. Fordítva is találunk példákat, száraz évet is követhet csapadékos. Ilyen volt például 1921–1922-ben és 1935–1936-ban (9. ábra). Általában a száraz éveknél sokkal egyértelműbben megjelenik, hogy az ország legszárazabb része az Alföldre esik, ami gyakran nagyobb területre kiterjed. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon belül leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is, ami az elmúlt évszázadban is gyakran előfordult, tehát hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

8. ábra: Példák csapadékos évet követő száraz évre. (Ábra: MET)

9. ábra: Példák száraz évet követő csapadékos évre. (Ábra: MET)

A csapadék hónapról-hónapra vagy évszakról-évszakra már sokkal nagyobb változékonyságot mutat, mint az évek között. Az évszakoknál az egyik legextrémebb esetre kitérünk a tanulmányban, amit 1952-ben találunk. Országos átlagban a legszárazabb nyár a XX. század eleje óta az 1952-es volt, ami a szárazság mellett tartós hőséggel is telt. Az Alföldön sokfelé 80 mm alatti, Szegednél 60 mm körüli évszakos csapadék hullott, majd a következő évszak országos átlagban a legcsapadékosabb ősz a mai napig. 1952 őszén például Szeged környékén 300 mm-nél is több csapadék esett (10. ábra).

10. ábra: Csapadékösszeg 1952 nyarán és őszén. (Ábra: MET) 

Egymást követő száraz napok maximális hossza

A száraz időszakok vizsgálatára szolgáló éghajlati index az egymást követő száraz napok számának maximális hossza, ami az a leghosszabb időszak – ebben a tanulmányban évente –, amikor a napi csapadékösszeg nem érte el az 1 mm-t.

Különböző éghajlati normálok esetén az évente átlagosan előforduló leghosszabb száraz időszak hossza országos átlagban:

Országos átlagban évente van egy közel egyhónapos időszak, amikor nem fordul elő 1 mm-t elérő napi csapadék. A csapadékosabb nyugati, délnyugati országrészben ez az átlag pár nappal kevesebb, míg a szárazabb Alföldön néhány nappal több. Az átlagos maximum Magyországon 50 nap körüli minden klímanormál esetén, ami azt jelenti, hogy egy-egy évben általában van egy kisebb terület az országban, ami szinte mindig az Alföldre esik, ahol kb. 50 napon át nincs 1 mm-t elérő napi csapadék. Átlagosan 6–7 évente két hónapot meghaladó ilyen időszak is előfordul az országban. Az időbeli változékonysága ennek az éghajlati indexnek is nagy (11. ábra).

11. ábra: Egymást követő száraz napok maximumának országos átlaga évente 1901 és 2021 között. (Ábra: MET)

A többnyire csapadékosabb években találjuk a kisebb, a szárazabbaknál a nagyobb értékeket. Például a nagyon csapadékos 2010-es évben mindössze 17,7 nap volt az országos átlag, míg néhány évben ez az érték a 40 napot is meghaladta (például 1953: 42,3 nap). A teljes időszak alapján növekedés tapasztalható. A legtöbb hosszú száraz időszakot az 1970-es és 1980-as, míg a legkevesebbet az 1930-as évek környékén találjuk. Az elmúlt néhány évtizedben számottevő változás ugyan nem figyelhető meg az indexben, viszont, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 40 évben sokkal melegebbek lettek a nyarak, és ezalatt a hőhullámoknak a gyakorisága és intenzitása egyaránt növekedett, összességében az aszály kialakulásának kedvezőbbek lettek a feltételei, ezáltal az aszálykockázat növekedett hazánkban.

Összefoglalás

Magyarországon a csapadék térben és időben nagyon változékony elem. Az országon belül általában a hegyvidéki területek és a nyugati, délnyugati országrész a csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb. Szárazabb évek esetén az ország legszárazabb része egyértelműbben az Alföldre esik, ami gyakran nagyobb területre kiterjed. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon belül leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok. A hazánkban időnként fellépő szárazság, aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot.

A tanulmány a homogenizált (MASH) állomási adatsorokból interpolált (MISH) rácsponti adatsorok alapján készült.

Forrás: Szentes Olivér – MET