Keressen minket

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom