Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.

AGRÁRMINISZTÉRIUM

Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.

Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?

Forrás: Debreceni Egyetem GTK

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.

Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!

A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!

A kérdőív elérhetősége:

http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu

Köszönettel:

Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet

A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.

Balról Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára érkezik a II. Miskolci Agrárjogi Fórumra. Fotó: Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.

A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.

„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.

A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.

Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság