A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, mely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és átlag körüli hőmérséklet. A hét végétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.
A múlt hét közepétől bár több időjárási front is átvonult hazánk fölött, ezek nagyobb csapadékot nem hoztak. A heti csapadékösszeg jellemzően 3 mm alatt maradt. Azonban az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte jóval csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (1., 2. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék esik.
1. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)
Az ország döntő részén az elmúlt három hónap csapadéktöbblete 80-130 mm között alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van, a bő egy hetes csapadékszünet időt adott a víz mélyebb rétegekbe való szivárgására, és az alföldi belvíz kiterjedésének csökkenésére.
2. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)
A hőmérséklet az elmúlt héten csökkent a korábbiakhoz képest: a múlt hét második felében az átlag körül alakult, majd január utolsó és február első napján ismét nagy területen 10 Celsius fok közelébe melegedett a levegő (3. ábra).
3. ábra Maximum hőmérsékletek 2023. február 1-én (Celsius fok)
Éjszakánként többször előfordultak fagyok, ami az idei januárban már-már ritkaságnak számított. A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor -1 és -9 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.
4. ábra Minimum hőmérsékletek 2023. január 30-án (Celsius fok)
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön foltokban vízborítás van a vetésekben (6. és 7. ábra), amelyet egy ideig tűrnek a növények, de ha ez elhúzódik, akkor kipusztulnak.
6. ábra Sentinel-2 műholdkép Mezőtúr – Dévaványa térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)
A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.
7. ábra Sentinel-2 műholdkép Túrkeve térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)
A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra).
8. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)
Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett.
9. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)
A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél ekkor sem érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.
A folytatásban erős lehűlés érkezik, de előtte pénteken még egy kiterjedt csapadékzóna vonul át hazánk fölött hóval – esővel vegyesen. Szombattól pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. Szombaton még előfordulhatnak záporok, ezt követően aztán a jövő hét közepéig már kicsi a csapadék esélye és több órás napsütés is várható. Az egy heti összcsapadék többnyire 2 és 10 mm között valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható. A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként -10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghid
Forrás: OMSZ
