Keressen minket

Mezőgazdaság

A GMO-mentes termelés a magyar agrárium fontos értéke

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium célja az, hogy állataink GMO-mentes takarmányozásától kezdve, a feldolgozáson keresztül a késztermékig GMO-mentes termékek kerüljenek a boltok polcaira, a magyarok asztalára – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A fénykép illusztráció. Forrás: AM

Magyarországon soha nem került termesztésbe géntechnológiával módosított növény, hiszen az Agrárminisztérium kiemelten fontosnak tartja hazánk biológiai sokfélesége, a hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink, mint nemzeti örökségeink megőrzését.

A GMO-mentes termelésből származó növényi alapanyagok, az ilyen takarmánnyal etetett állatok húsa, teje, tojása és a belőlük készült élelmiszerek, valamint a méz mind – mind részei a GMO-mentes jelöléssel ellátható termékek sorának.

Az Agrárminisztérium védjegyével megjelölt termékek garanciát jelentenek a fogyasztóknak, hiszen a teljes termelési folyamat szigorú ellenőrzésen megy keresztül, amit egy Tanúsító Szervezet biztosít.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

Módosult a termésnövelő anyagokat érintő rendelet

Print Friendly, PDF & Email

NÉBIH közleménye a termésnövelő anyagokról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

Fotó: NÉBIH

2024. január 1-én lépett hatályba az az AM rendelet1, ami deregulációs célból módosította a termésnövelő anyagokra vonatkozó 2006-os alaprendeletet2. A jogszabályi előírások egyszerűsítését lehetővé tévő intézkedés révén a január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkező termésnövelő anyagok engedélyokiratai az abban szerepelő érvényességi idővel határozatlan ideig hatályosak lesznek.

A hatóság az érintett engedélyek okiratait hivatalból nem módosítja. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben egyéb okból sor kerül az engedélyokirat módosítására, akkor annak során az engedélyező hatóság egyúttal az érvényességet is módosítja. Az engedélyokirat érvényességének korrekciója nem kötelező, azonban azt – igény esetén – az engedélyes adminisztratív módosítási eljárással, eljárási díj3 megfizetése mellett, kérelmezheti.

További változást jelent, hogy a rendeletmódosítás szerint a 2024. január 1-e után gyártott tételeken nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a termésnövelő anyagok engedélyokiratnak való megfelelése, valamint az engedélyokiratban foglaltak betartása a termésnövelő anyag engedélyesének felelőssége. Amennyiben a termék összetételében, minőségében, alapanyagának származásában, gyártási technológiájában, gyártójában stb. változás következett be, az engedélyesnek haladéktalanul ‒ szükség esetén vizsgálatokkal alátámasztva ‒ gondoskodnia kell a készítmény engedélyokiratának módosításáról.
Abban az esetben, ha az engedélyező hatóság által lefolytatott ellenőrzés vagy az utólag elvégzett vizsgálat szerint valamely, már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, a termésnövelő anyag engedélyét a hatóság visszavonhatja.

A 2024. január elseje előtt lejárt okiratú készítményekre az alábbi türelmi idők vonatkoznak:

  • amennyiben a termésnövelő anyag jogosultsági ideje lejárt, a termék az engedélyben szereplő határnapig értékesíthető nagy- és kiskereskedők, valamint a felhasználók számára,
  • a nagy- és kiskereskedő a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 6 hónapig forgalmazhatja,
  • a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 18 hónapig lehet felhasználni.
Hivatkozott jogszabályok:
A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 163/2023. (XII.27.) AM rendelet
2 A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet
3 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a vármegyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet I. mellékletének 8.18.3.3. pontja
Forrás: NÉBIH
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Átadták az agrártárca finanszírozásával megvalósult kenyai mintafarmot

Print Friendly, PDF & Email

Magyar mintafarmot építettek Kenyában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az afrikai élelmezésbiztonság megerősítését segíti az Agrárminisztérium finanszírozásával megvalósult mintafarm Kenyában – jelentette ki a projekt átadóján Nagy István tárcavezető, pénteken. A miniszter a nap folyamán a kék gazdaságért és az öntözésért felelős miniszterekkel is egyeztetett.

Fotó: AM

Afrika a lehetőségek ország az agrárium területén hazánk számára – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Salim Mvurya, kenyai bányászatért, kék gazdaságért és tengerészeti ügyekért felelős tárcavezetővel tárgyalt. Kifejtette, korábban azt hittük, hogy a tengerek kimeríthetetlen forrással rendelkeznek, de ez nem így van, éppen ezért kell egyre nagyobb hangsúlyt fektetni az akvakultúrális ágazat fejlesztésére. Hazánk számára három komoly lehetőség is adódik a Kenyával történő együttműködésben. Egyrészről mintafarm projektet valósítunk meg, másrészt a halgazdálkodást is tovább lehet fejleszteni, harmadrészt az oktatási és tudományos együttműködés területén is lehet még mélyíteni kapcsolatainkat. Nagy István emlékeztetett, hogy még 2020-ban írt alá hazánk megállapodást Kenyával egy kötött segélyhitel programról, melynek keretében Magyarország mások mellett halgazdálkodási projektek megvalósítását támogatja. Reményeink szerint ezek a beruházások csak az első lépések, melyeket még további fejlesztések követhetnek.

A tárcavezető nap folyamán vízgazdálkodási kérdésekről is egyeztetett Zacharia Mwangi Njeruval, Kenya vízügyi, szanitációért és öntözésért felelős miniszterével. A találkozón Nagy István kiemelte, az élelmezésbiztonság megerősítése szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél több öntözésfejlesztéssel kapcsolatos beruházás valósuljon meg. Hazánk ebben a tekintetben kész megosztani tudását és tapasztalatait az afrikai partnereivel. A miniszter példaként említette az aszály elleni küzdelemben már bizonyított VízŐr technológiát, amely segít a talajoknak a klímaváltozás negatív hatásait kiküszöbölni, kevesebb öntözés mellett. A tárcavezető a hatékonyság növelésére is felhívta a figyelmet, képesnek kell lenni ugyanis ugyanannyi vízzel nagyobb területen eredményesen öntözni. Magyarország a tudásátadás területén ösztöndíj programokkal és tudományos együttműködésekkel is szeretné, ha két ország agrárkapcsolatai egy magasabb szintre lépnének – tette hozzá.

A tárcavezető a kenyai mezőgazdasági és állattartásért felelős miniszterrel közösen átadta azt a mintafarmot, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósult meg. Nagy István a rendezvényen elmondta, az elmúlt évek válságai megmutatták, mennyire fontos, hogy birtokában legyünk azon képességeknek, melyekkel magunk is elő tudjuk állítani a kiváló minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszert, hogy minél kevésbé függjünk a nagy élelmiszertermelő országoktól és a multinacionális kereskedő cégektől. Ez a projekt ezen célok megvalósulását szolgálja.

A beruházás keretében Mwea településen vetőmag tesztelésére és termesztéstechnológiák megvalósítására kerül sor. A program részét többek között a kukorica, a cirok, a paradicsom és zöldborsó termesztése képezik. A szaktudás, a kiváló magyar agrárszakemberek tapasztalata, valamint a világszínvonalú magyar vetőmagok segítséget jelenthetnek abban, hogy fokozni tudjuk a kenyai családok egészséges élelmiszerrel történő ellátását – húzta alá a miniszter.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A szarvasmarha, juh-és kecsketartóknak március 31-ig adatokat kell egyeztetniük az ENAR-ban

Print Friendly, PDF & Email

Adategyeztetési kötelezettséget ír elő a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefélék tartóinak az agrárminiszter legújabb rendelete.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Adategyeztetési kötelezettséget ír elő a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefélék tartóinak az agrárminiszter legújabb rendelete. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ENAR adategyeztetési programjának első határideje 2024. március 31-e. Az adatok naprakész tartása az állatalapú támogatási kérelmet benyújtók számára kiemelten fontos.

Az adategyeztetési program célja, hogy az ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) és a TIR (Tenyészet Információs Rendszer) pontos adatokat tartalmazzon. A naprakész adatbázis ugyanis a gazdálkodók tevékenységét és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság munkáját egyaránt jelentős mértékben megkönnyíti. Különösen fontosak a pontos adatok azoknál az állattartóknál, akik a Magyar Államkincstárnál 2024-ben állatalapú támogatási kérelmet nyújtanak be szarvasmarha-, juh- és kecsketartásuk alapján. A Kincstár kérelmező felületét ugyanis – a tavalyi évhez hasonlóan – az ENAR rendszerben nyilvántartott adatok alapján töltik fel.

Az adategyeztetés folyamatát a Nébih úgy állította össze, hogy az – a jelentős állattartói haszon mellett – a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse. A következő napokban a hivatal minden szarvasmarha-, juh- és kecsketartóknak megküldi az ENAR-ban aktuálisan nyilvántartott állategyedei listáját, elsősorban elektronikusan, indokolt esetben postai úton. A tartó feladata, hogy összevesse a rendszerben szereplő adatokat a tenyészetében tényleges megtalálható állatok azonosítóival. A hivatal felé kizárólag az eltéréseket kell jelezni, akinek nincsenek elmaradt bejelentései, annak nincs további teendője.

Az adategyeztetés lépéseiről részletes információk, valamint gyakori kérdések gyűjteménye és a folyamatot segítő elérhetőségek olvashatóak a https://portal.nebih.gov.hu/-/juh-szarvasmarha-es-kecske-enar-adategyeztetes-2024-marcius oldalon elérhető felhívásban.

Kapcsolódó jogszabály:
8/2024. (III.11.) AM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom