Keressen minket

Mezőgazdaság

Az erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Agrárminisztérium: Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be. Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Fotó: AM Sajtó

Folyamatosan ügyelnünk kell meglévő erdeink egészségi állapotának és alkalmazkodóképességének javítására, és megfelelő kutatási eredményeken kell alapulnia az erdőterület növelését célzó programoknak – emelte ki Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen tartott zárszavában. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy az erdőkre, mint a fenntartható gazdálkodás színterére tekintsen. A kutatási eredmények széles körű megismertetése jelentősen segíti annak az erdőgazdálkodási modellnek a megvalósítását, melynek során nem sérülnek sem az ökológiai, sem a társadalmi, sem a gazdasági fenntarthatósági szempontok.

A Soproni Egyetemi Kiadó most bemutatott kiadványa két, a közelmúltban összeolvadt erdészeti intézmény közös munkájának az eredménye. Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Soproni Egyetem egy szervezetbe történő integrálása történelmi lehetőség arra, hogy az erdészeti kutatás minél szélesebb tudásbázisra építsen, és minél pontosabb válaszokat adjon az erdők kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre- hangsúlyozta az államtitkár. A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága három nagy szakterületet – erdészettudomány, faanyagtudomány, vadbiológia – fog át, melyek között szoros kapcsolat van. A tervezett három kötetből álló áttekintés kísérlet a három szakterület kutatási eredményeinek, sikereinek, kudarcainak, feladatainak áttekintésére múlt-jelen-jövő bontásban.

Az erdészettudomány utóbbi 30 évének legjelentősebb kihívásai a klímaváltozáshoz kötődnek, melyek fontos kutatási feladatokat határoznak meg. Lényegesek továbbá a jövő erdeinek fafajválasztási és származási kérdései, a megváltozó termőhelyi feltételek melletti növedék meghatározása és ezzel párhuzamosan a szénmegkötés mennyiségi és folyamati vizsgálata. Komoly kutatási igényt generálnak az erdeinkben megjelenő új kártevők, kórokozók és inváziós fajok is. Erdészetünk, vadgazdálkodásunk, természet- és környezetvédelmünk, faiparunk jövője és versenyképessége számottevően függ az új, hasznosítható tudományos eredményektől – mondta Zambó Péter.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

A szójabab és a repcemag termelői ára meghaladta a tavalyit

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a repce és szójabab piacáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 72,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 5 százalékkal haladta meg. A takarmánybúza 68,6 ezer forint/tonnáért (–7 százalék) forgott ugyanekkor.

Fotó: Pixabay

A takarmánykukorica átlagosan 66,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát május harmadik hetében, ami az egy évvel korábbitól 11 százalékkal maradt el. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi jegyzése 6000 forinttal 72 ezer, a novemberi 5000 forinttal 71 ezer forint/tonnára emelkedett május 13. és 24. között.

A szójabab termelői ára 181,2 ezer forint/tonna volt (+14 százalék) május harmadik hetében. Ezzel egy időben a full-fat (extrudált) szóját (30–40 százalék nyersfehérje-, 17–23 százalék nyerszsír- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 210,5 ezer forint/tonna (–17 százalék) áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették.

A repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 159,6 ezer forint/tonna volt május harmadik hetében, az egy évvel korábbit 4 százalékkal múlta felül.

A magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 147,4 ezer (+8 százalék), a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 143,7 ezer forint/tonnáért (–5 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők május harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 145,9 ezer forint/tonna (–2 százalék) volt.

A repcemag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 10. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az agráriumban továbbra is biztosított az erő a haladáshoz

Print Friendly, PDF & Email

Az új pályázatok forrásainak felhasználása révén 2900 milliárd forintból újulhat meg az agrárium.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új pályázatok forrásainak felhasználása révén 2900 milliárd forintból újulhat meg az agrárium. A támogatások célja, hogy 2030-ra a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar Európa élvonalába kerüljön – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, a Szatmári cégcsoport beruházás átadóján, kedden, Jászladányban.

Fotó: AM

A miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy az agráriumban 2010 óta folyamatos fejlődésről beszélhetünk. A haladáshoz pedig továbbra is meglesz a kellő erő, hiszen 2027-ig újabb óriási összeg, 5376 milliárd forint áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv teljes forráskereteként. Ebből csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás a vidékfejlesztés céljait szolgálja. A 600 milliárd forintos uniós vidékfejlesztési támogatást ugyanis a magyar kormány 2300 milliárd forinttal egészíti ki. Ez az összeg, a tervekben szereplő célokra történő felhasználása révén, kézzelfogható eszközt jelent a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújításához – fűzte hozzá.

Farkas Sándor kitért arra is, hogy a jövőben olyan fejlesztéseknek a támogatására fókuszálnak, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel, és érdemben lép a digitalizációs megoldások szélesebb körű használata érdekében.

A miniszterhelyettes arra biztatta a jelenlévőket, hogy éljenek bátran a pályázati lehetőségekkel és léptessék át végérvényesen a magyar mezőgazdaságot a 21. századba. Kifejtette, a Szatmári Cégcsoport által megvalósított fejlesztések összértéke meghaladja a 10,5 milliárd forintot.

A Jászságban több fontos beruházást is átadtak. A cégcsoporthoz tartozó Bobák-Farm Kft-nél például 3 új szarvasmarha istálló épült, csaknem 1000 új férőhellyel. Mérföldkő a vállalkozások életében a Jász-Föld Zrt. tejelő szarvasmarha telepének fejlesztése és a sertéstartás korszerűsítése, új terménytároló és szárító építése. A beruházásokhoz a Vidékfejlesztési Program forrásai is hozzájárultak – húzta alá Farkas Sándor.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Tavaszi fagykár bejelentésének határideje

Print Friendly, PDF & Email

Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay

A 2024. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt legkésőbb 2024. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz ha a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, már nem lesz lehetősége a kárbejelentő kérelem benyújtására.

A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár kárbejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2024. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom