Keressen minket

Mezőgazdaság

Kevesebbet fizetnek a nyers tejért Szerbiában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Magyar Szó: Két nagy tejgyár hétfőn váratlanul módosított a felvásárlási előírásokon, és nem fogad minden szállítmányt a termelőktől – írja a Politika napilap. Az Agropress agrárgazdasági portál, amely a közelmúltban elsőként hozta nyilvánosságra, hogy az Imlek lengyel tejet árusított a Moja Kravica feliratú dobozokban, most azt közölte, hogy a tejtermelők a múlt héten üzenetet kaptak, melyben a felvásárlók arról értesítik őket, hogy a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet nem fogják átvenni.

Fotó: Ótos András – Magyar Szó

A Magyar Szó a vajdasági magyarság egyetlen napilapja és egyik legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye. Ábra: magyarszo.rs

Az ellenőrzést egyébként – mint az Agropress írja – maguk a gyárak végzik a saját területükön. A tavalyi aszályos nyár után most sok tejtermelőnek komoly gondot okoz a takarmányozás, mert rendkívül nagy a veszélye annak, hogy a kukorica a penészgombák által termelt méreganyaggal, aflatoxinnal szennyeződik, ami a tejbe is bekerülhet.

Ezekkel a változásokkal egyidejűleg a gazdák között az a hír is terjed, hogy csökkenőben vannak a felvásárlási árak. Ez eléggé meglepő, mivel a piacon kevesebb a nyersanyag, az állam pedig éppen ezért megtiltotta a tej és a tejtermékek kivitelét. A tejtermelők el vannak keseredve, azt mondják, a piacon káosz uralkodik, egyes tejgyárak 3, mások 7 dinárral is csökkentették a felvásárlási árat, azzal a megjegyzéssel, hogy itt még nincs vége az árlefaragásnak.

Predrag Veljković tejtermelő a Kragujevac közeli Pekčanica településről úgy véli, hogy a tejgyárak kartellbe szerveződnek, és céljuk a kistermelők tönkretétele. Az elkeseredett állattartó gazda napi száz liter tejet ad át, ám az állami támogatás kevés – írja a Nova.rs.

„Léteznek kisebb tejgyárak, melyek reálisabb felvásárlási árat kínálnak, mert tehénfarmot fenntartva maguk is értékelni tudják a gazdák fáradozását, ám mihelyt erről tudomást szereznek a nagyobb tejgyárak, megfenyegetik a tulajdonosokat, és fel kell hagyniuk ezzel. Elhatározták, hogy tönkreteszik őket” – vélekedik Veljković.

Mint elmondta a Nova-rs-nek, a kistermelőknek 73-ról 55 dinárra, a nagyoknak pedig 87-ről 73 dinárra csökkentették a nyers tej felvásárlási árát.

A hírportálnak nyilatkozó neves agrárközgazdász, Milan Prostran aggódva várja a mezőgazdasági összeírás eredményeit.

„A mi tejtermelő ágazatunk olyan mértékben lepusztult és összezsugorodott, hogy még sok víznek kell lefolynia a Dunán és a Száván, hogy ismét zöld ágra vergődjön” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a hazai tehénállomány leépítése miatt Szerbiának hamarosan tejhiánnyal kell szembesülnie. Ennek oka szerinte abban keresendő, hogy a támogatáspolitika kizárta a szubvenciókból a kis- és közepes állattartókat.

Tavaly (novemberrel bezárólag) az ország több mint 166 millió euró értékben hozott be külföldről tejet és tejtermékeket, legtöbbet Németországból és Lengyelországból. Az Agropress szakportál időközben azt az információt is közzétette, hogy az Imlek partnere, ahonnan a Moja Kravica feliratú dobozokban piacra dobott, 3,2 százalékos zsírtartalmú tejet behozta, nem más mint a lengyel Polmlek. Lengyelországban ez a legnagyobb privát tejfelvásárló, amely országszerte 13 feldolgozóüzemet működtet, és 4000 embert foglalkoztat. Nagy mennyiségben állít elő tejport is, tavalyi összbevétele 852 millió euróra tehető.

Nenad Budimovićnak, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) állattenyésztési társulása titkárának a magyarázata szerint „a behozatali tej olcsóbb, nem mintha gyengébb minőségű lenne, hanem mert az Európai Unióban olcsóbb a termelés. Ez az egyik oka annak, hogy a tejüzemeknek jobban kifizetődik külföldről vásárolni a nyersanyagot, mint a saját termelőinktől”. A PKS szerint is csökkenhet a hazai tej felvásárlási ára, mert a feldolgozóknak nem fizetődik ki az eddigi szinten tartani. Budimović a Tanjugnak azt nyilatkozta, a magas felvásárlási ár miatt a boltokban drága a tej, s lehet, hogy olcsóbb nem lesz, de az sem valószínű, hogy tovább drágul, mert a piac stabilizálódott.

Forrás: Magyar Szó

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza

Print Friendly, PDF & Email

Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és  megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.

A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.

Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.

A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatokat közölt a sertéságazatról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.

A hazai termelésből származó vágósertésa) heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom