Mezőgazdaság
Keresettebb a bárány
A Vajdaságban a tavalyi árhoz képest dupláját fizetik a bárányért.
A juhászok számára az év eleje mindig a legszebb időszak. Ilyenkor látják egész évi munkájuk eredményét. Ellenek a juhok, gyarapodik a törzsállomány. A most született bárányok pedig húsvétra vágnivalóra nőnek. A húsvéti bárány fogyasztásának hagyománya megmaradt Bánátban is – közölte a Magyar Szó.
A Vajdaságban a tavalyi árhoz képest dupláját fizetik a bárányért. (A kép illsuztráció. Kép: Pixabay)
A Magyar Szó a vajdasági magyarság egyetlen napilapja és egyik legfontosabb azonosságtudat-megőrző intézménye. (Ábra: magyarszo.rs)
Palatinusék juhállománya a muzslyai réten ötven báránnyal gyarapodott az elmúlt két hónap alatt, de hamarosan kezdődik az ellések második hulláma is. A család négy évvel ezelőtt a Prosperitati Alapítvány támogatásának köszönhetően mintegy ötven Württemberg fajta anyaállattal kezdte. Palatinusék a lehető legjobban igyekeznek kihasználni a gyenge minőségű muzslyai földeket: kaszálóra, herét vetnek, silózásra való kukoricát. Van egy kis búza is, hogy legyen szalma. A juhok vagy a legelőn vannak, vagy a hodályban.
– Jelenleg 220 anyajószágunk van és 150-180 bárányt várunk. Szeretnénk növelni a törzsállományt, de az olyan, mint a kétélű kard. Szép a bővítés, a gyarapítás, de a takarmánynak is megvan az ára. Ha mindent papírra vetünk, akkor kiderül, hogy nem érdemes a drága kukoricát föletetni az állatokkal, sokkal érdemesebb eladni, és akkor kevesebb a gondunk is. Úgy gondolom, hogy az idén a szaporítást elhalasztjuk, maradunk ezen a számon és meglátjuk, hogy milyen árak lesznek a jövőben. Lesz-e biztos és megfelelő ár, lesz-e biztos átvétel, egy jó fölvásárló. A legnagyobb gond, hogy nincs megszervezve az átvétel. Nincs biztos vágóhíd, amely szavatolja, hogy a bárányt átveszi és megfelelő áron ki is fizeti. Évek óta azok akik átveszik, a felvásárlók többet keresnek, mint a termelők. Ez a legnagyobb gond – mondta Palatinus Ervin gazdálkodó.
Tavaly ilyenkor 220 dinárt fizettek az átvevők a bárány kilogrammjáért, élősúlyban. Most már ennek csaknem a kétszeresét kínálják.
Mindemellett nem bántuk meg, hogy belementünk a juhtenyésztésbe. Az elmúlt években, elég problematikus volt eladni egy 30-35 kilogrammos bárányt. Az ára az ősszel még inkább lecsökkent: 220 dinárt kínáltak a bárány kilogrammjáért. Most emelkedett az ára, úgy látszik azonban, hogy a novemberi, decemberi ellések nem voltak százszázalékosak. Nálam is olyan 35 százalékban ellettek le a birkák. Jó lenne, hogyha lenne bárány, mert 350-400 dinárt is lehet kapni élősúlyáért – mondta a gazdálkodó.
A muzslyai réten negyedik, ötödik osztályú a földek többsége. Inkább legeltetésre jó, mintsem mezőgazdasági termelésre, az utóbbi években azonban az állattartás is bizonytalan vállalkozás lett.
A 10-15 évvel ezelőtti, százvalahány termelőből tíz-tizenketten maradtunk, akik ebből az ágazatból akarnak megélni. Jószág, tehát juh is van még a muzslyai réten. Három-négy gazda foglalkozik juhtenyésztéssel. Van két komolyabb tejtermelő is. Mostanában kezdtek Muzslyán szarvasmarhát tartani. Abból is van mintegy 350 darab. Tehát van jószág Muzslyán, csak az a gond, hogy a termelők lassan-lassan lemondtak az állattartásról, mert bizonytalan a termelés, meg a piac –mondta Palatinus Ervin.
Pedig a falu 1890-es megalapításától kezdve sokáig az állattartás volt az itt élők egyik fő foglalkozása. Nem véletlen, hogy a húsvéti bárány fogyasztásának nagy hagyománya volt a bánáti településen.
Napjainkban húsvétkor már nem fogyasztanak minden háztartásban bárányt. Ezt a hagyományos muzslyai Pásztornapon pótolják, amikor is a legtöbben a birkapaprikásért állnak sorba.
Forrás: Magyar Szó
A múlt héten csütörtökön és pénteken az északi területeken még előfordult kisebb eső, zápor, azóta azonban országszerte száraz az idő. A múlt hét közepe óta lehullott csapadék csak kis területen haladta meg az 5 mm-t. Az előző 30 nap csapadékösszege hazánk nagyobb részén komoly hiányt mutat: az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 10-25 mm-rel több eső öntözte.
Ábra: MET
A 90 napos csapadékmennyiség immár csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 30-60 mm-t is eléri.
Mindez a talajok nedvességtartalmában is egyre komolyabban megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj.
Enek hatására a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van aszály, különösen az Alföldön rossz a helyzet.
A folytatásban jelentős változás várható időjárásunkban. Vasárnapig még marad a nyarat idéző száraz, meleg idő, majd hétfőn északon már várható eső, zápor, zivatar, és erős lehűlés kezdődik. Keddtől borongós, szeles, többször csapadékos idő várható. A jövő hét közepéig a csapadék mennyisége összesen nagy területen meghaladhatja a 10, helyenként a 20 mm-t, ugyanakkor maradhatnak olyan országrészek is, amelyek kimaradnak a nagyobb esőből. A talajok a héten még tovább száradnak, majd a jövő héten sokfelé megázik a föld.
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Hetedik védekezési szezonját kezdte meg a jégkármérséklő rendszer
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját.
A 2 cm-nél nagyobb jégészlelések alakulása 2015 és 2023 között Magyarországon és egész Európában (3 éves átlagok alapján). Forrás: NAK
Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A jégkármérséklő rendszer 2024. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen,
azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
A generátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. Az eredmények pedig beszédesek: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A rendszer évről évre bizonyítja létjogosultságát, ebben nagy szerepe van a generátorkezelőknek, akik nap mint nap készenlétben állnak
és gyorsan reagálnak a riasztásokra.
A NAK által kiépített rendszernek az idei immár a hetedik üzemelési éve, működtetéséhez a kormány – az Agrárkár-enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb 2 milliárd külön forrást biztosít. A rendszer a kármegelőzés mellett adatszolgáltatással támogatja az agrárkár-enyhítési rendszer fejlesztéséhez szükséges elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést a JÉGER működtetésében részt vevő társszervezetekkel. Számítások szerint a rendszerre fordított 1 forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.
A generátorkezelők körében idén is versenyt hirdet a NAK. A riasztási időszak lezárultával
a vármegyei, illetve az országos legjobb kezelők jutalomban részesülnek. A generátorok kezelése nagy felelősség, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.
A legfrissebb elemzések szerint Europában a 2 centiméteres méretet meghaladó jeget is tartalmazó jégesők száma a 2021-2023-as időszakban a 2015-2017 időszakhoz képest több mint háromszorosára nőtt, 215%-kal emelkedett meg. Ugyanakkor – az országos lefedettségű rendszer eredményeként – az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére Magyarországon mindössze 50%-os volt ez az emelkedés.
Forrás: NAK
Két helyi lakost gyanúsítanak a jászsági nyomozók azzal a bűncselekménnyel, ami 2023. október és 2024. március között történt a Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza között található, a NEFAG Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő erdőben.
Fotó: Rendőrség
A 29 és 35 éves férfiak a tulajdonos engedélye nélkül vágtak ki és loptak el 221,8 m3 (406 db) élő fát. A gyanúsítottak ezzel megközelítőleg 11,7 millió forint kárt okoztak. A fákat a helyszínen feldolgozták, majd pótkocsis traktorral szállították el, és értékesítették. A fiatalabbik tolvajt jelentős értékre, idősebb társát nagyobb értékre elkövetett lopás miatt hallgatták ki.
A nyomozók két vásárlójuktól összesen 12,5 m3 fát foglaltak le, továbbá a pótkocsis traktor is a rendőrség őrzésébe került.
Forrás: Rendőrség
Márnahorgászat a gyakorlatban
Aszályindex információk: 2024. április 11.
A Gyulaji erdősségeink utolsó Esterházy-birtokosa
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Hetedik védekezési szezonját kezdte meg a jégkármérséklő rendszer
Jogszabályváltozások, kiemelt rendezvények
Ráfáztak az erdőkerülők
dr. Komlósi István professzort Gr. Mikó Imre-emléklappal tüntették ki
Megkezdődtek az átütemezett terület- és állatalapú támogatás kifizetések
NAV-Mobil: ellenőrizze most, be van-e jelentve!
Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
