További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 24. szám.
Forrás: AKI
Elkötelezettek vagyunk a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének folyamatos növelése és a környezet megóvása mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Újfehértón tartott gazdafórumon, csütörtökön.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten is, sőt a fogyasztói szokások és igények terén egyaránt. Éppen ezért ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak – tette hozzá.
A miniszter a tavalyi év legnagyobb sikerének nevezte, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét, ami minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztési lehetőségeket, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához. Az uniós források a kiemelkedő arányú, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot biztosítanak a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére. Az évtized eleji csaknem 10 milliárd eurós kivitel pedig 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – fűzte hozzá Nagy István.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a következő időszak legfontosabb feladata az új agrárpolitikai intézkedések elindítása, a gazdálkodók és az intézményrendszer felkészítése lesz. Az Agárminisztérium honlapján, valamint a Közös Agrárpolitika magyarországi helyzetéről hírt adó weboldalon (https://kap.mnvh.eu/) is folyamatosan jelennek meg a pályázati rendszerrel kapcsolatos hírek, információk.
Agrárminisztérium
Fotó: Fekete István
Adatokat közöltek a napraforgó piacáról:
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,7 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,4 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.
A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,4 millió tonna (–15 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a csapadékos időjárás miatt elhúzódott az aratás. Az összes termés 1,6 millió tonnára tehető, ami 21 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Romániában 20 százalékkal 1,7 millió tonnára, Bulgáriában pedig 18 százalékkal 1,5 millió tonnára csökkent a kibocsátás az idén.
Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 224,7 ezer forint/tonna (+63 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 206,4 ezer forint/tonna (+62 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők november utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 214 ezer forint/tonna (+62 százalék) volt.
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” című felhívás középpontjában azon egyéni szaktanácsadók, szaktanácsadó szervezetek támogatása áll, amelyek a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére egyedi tanácsadás keretében szaktanácsadási szolgáltatást nyújtanak.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a szaktanácsadás szakmai tudást, kutatási eredményeket, digitális megoldásokat, valamint jó gazdálkodási gyakorlatokat közvetít a gazdák felé. A tudásátadás kulcsszerepe abban rejlik, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén is a szakmai és technológiai ismeretek bővítésére van szükség, elősegítve a gazdaságok fejlődését, termelékenységük optimalizálását.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfeljebb 214 millió forint támogatás biztosítható egyéni szaktanácsadók, valamint szaktanácsadó szervezetek részére, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható. A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
Forrás: AM
Az AKI adatokat közölt a mezőgazdasági gépbeszerzésekről:
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 135,2 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024. január–szeptember időszakban, ez 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 70,1 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 66 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele. A 2024. január–szeptemberi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 8, illetve 9 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 52 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 30, a gabonakombájnok pedig 10 százalékos részarányt képviseltek.