Keressen minket

Mezőgazdaság

A végéhez közelednek a tavaszi szántóföldi munkák Magyarországon

Print Friendly, PDF & Email

Jó ütemben folynak a tavaszi szántóföldi munkálatok

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Jó ütemben folynak a tavaszi szántóföldi munkálatok, rövidesen végeznek a gazdák a vetéssel. A kedvező téli és tavaszi időjárásnak, valamint az utóbbi hetekben lehulló csapadéknak köszönhetően várhatóan az őszi vetésű növények jó termésátlagával számolhatnak a hazai gazdák.

Fotó: AM

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentése alapján a tavaszi árpa, a magborsó, a zab és a cukorrépa vetése már befejeződött, a napraforgó vetőmagból is kevés van már a zsákokban, míg a kukoricából a tervezett terület 97 %-át, burgonyából pedig a 93 %-át vetették már be.  A szója vetése is jelentősen előrehaladt az előző héthez képest és már elérte a 90%-os készültséget.

A teljes, 2,1 millió hektáros tavaszi vetésterület lényegében megfelel a korábbi évek nagyságrendjének, a vetésterületen belül azonban eltolódás tapasztalható: a korábbi évek átlagához képest a gazdálkodók által idénre tervezett napraforgó vetések 714 ezer hektáros területe nagyobb, a kukorica vetési szándékában jelzett 871 ezer hektárnyi vetésterülete pedig kevesebb az előző évekhez viszonyítva. A napraforgó kukoricával szembeni térnyerése mögött a piaci folyamatok és a tavalyi aszályos év miatti, átlagosnál alacsonyabb kukorica termésátlag áll. A kisebb kultúrák közül kiemelendő a szója 67,4 ezer hektár, a cukorrépa 13 ezer hektár és a burgonya közel 6700 hektáros területnagysága.

Az elvetett állományok állapota kielégítő, az ilyenkor szokásoshoz képest hűvösebb idő azonban egyes helyeken nyomot hagyott a vetéseken. A csapadékos időjárás miatt a gombás betegségek elleni védekezés jelenleg kiemelt fontosságú.

A téli és tavaszi időjárás az ősszel elvetett búzára, árpára és repcére nézve is kedvező. Ha a betakarításig hátralévő időszakban nem történik extrém időjárási körülmény, az őszi vetésű gabonáknál megfelelő termés várható.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról

Print Friendly, PDF & Email

Konferenciát szerveztek a FAO római központjában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom