Az uniós biztos emlékeztetett: a szolidaritási folyosók vasúti és közúti közlekedési kapcsolatokat jelentenek az Ukrajnával határos EU-tagállamokon keresztül. Nem ez az első alkalom, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszerellátást, hasonló a helyzet a háború kezdetén tapasztaltakhoz – jelentette ki.

“Szinte minden ukrán terméket készek vagyunk exportálni. Ez elsősorban körülbelül havi négymillió tonna olajos magvak és gabonafélék elszállítását jelenti” – fogalmazott. Az EU november óta Ukrajna exportjának 60 százalékát a szárazföldi szolidaritási folyosókon, 40 százalékát pedig a Fekete-tengeren keresztül szállította, amikor az ENSZ által támogatott gabonamegállapodás még érvényben volt. Az, hogy Oroszország kilépett a megállapodásból, várhatóan különösen súlyos következményekkel jár az afrikai országok számára.

Az EU több tagállami kezdeményezést is megvizsgál, hogy közös tervet dolgozzon ki az ukrajnai mezőgazdasági termékek exportja szállítási többletköltségeinek fedezésére. Egyelőre azonban nincs becslés a szállítás finanszírozásának költségeire – jegyezte meg Wojciechowski.

Az Európai Unió és az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok az ukrajnai háború tavaly februári kezdetét követően hozták létre a szolidaritási folyosókat Ukrajna mezőgazdasági exportja, valamint más áruk kivitele és behozatala számára.

A tagállamok agrárminisztereinek ülésén Magyarország a frontországokkal közösen kérte az ukrán gabonaimport-tilalom meghosszabbítását az év végéig. Véleményük szerint az EU-nak olyan pénzügyi támogatást kellene adnia, amely figyelembe veszi a szállítási távolságot, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe és az ukrán termékek valóban a rászoruló harmadik országokba jussanak el.

Forrás: BTT