További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 6. szám.
Mezőgazdaság
A ludak nem szeretik a szójás darát
Egy lúdtenyésztőt buktattak meg a NAV revizorai
A fiktív számlázás kiderítésére sokféle módszert alkalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Azonban az, hogy valaki azzal bukjon le, hogy olyan takarmányról szól a költségszámlája, amit állatai nem esznek meg, mégiscsak különös.

A fénykép illusztráció. Fotó: PIxabay
Nem először fordul elő, hogy a NAV revizorai nemcsak adózási és pénzügyi tudásuknak köszönhetik eredményeiket, hanem speciális gazdasági tapasztalatuk is kell az igazság kiderítéséhez. Az alföldi gazdálkodók vizsgálatánál például a mezőgazdasági és állattartási ismeretek jelentenek előnyt a vizsgálatoknál. Ezt igazolja egy lúdtenyésztő esete. Feltűnt az ellenőröknek, hogy a gazda olyan költségszámlákat is beállított az elszámolásba, amelyek a jószág takarmányozásában nem játszhattak szerepet, illetve nem olyan mennyiségben és értékben, ahogyan azokat felhasználták.
A ludak ugyanis szójás darával nem takarmányozhatók, és az alomszalmát sem „fogyasztják” abban a mennyiségben, ahogy az a könyvekben szerepelt. Végeredményben, az ellenőrzés nyomán 9 millió forint adóval több szerepelt a lúdtenyésztő önellenőrzéssel helyesbített bevallásában. Ugyanez játszódott le a gazdálkodó családtagjánál, akinél ugyancsak nem vezetett eredményre a fals takarmányszámla, ő az eredetinél több mint 4 millió forinttal magasabb adókötelezettséggel járó önellenőrzést nyújtott be a NAV-hoz.
Forrás: NAV
Mezőgazdaság
Felkészülten segítenek majd a NAK falugazdászai az egységes kérelmek benyújtásában
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közel 700 falugazdász-tanácsadója idén is segíti majd a gazdálkodókat az egységes kérelmek beadásában
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közel 700 falugazdász-tanácsadója idén is segíti majd a gazdálkodókat az egységes kérelmek beadásában. A kamara szakemberei mellett a szaktanácsadók is széles körű képzést kaptak, hogy felkészülten álljanak a kamarai tagok rendelkezésére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Magyar Államkincstárral együttműködésben, megtörtént a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése az egységes kérelmek 2025. évi benyújtására. Az elméleti és gyakorlati képzések során a NAK falugazdászaival egyetemben a szaktanácsadók is teljeskörűen megismerték a kérelembeadás folyamatát és a kapcsolódó jogszabályi előírásokat. A képzést követően a NAK szakemberei vizsgát is tesznek a megszerzett ismeretekből.
Az erdészeti vonatkozású témákban külön képzésre is sor került, melyen a falugazdászok mellett az erdészeti szakirányítók, szaktanácsadók és regionális erdészeti szakértők is részt vettek. Ezeken kívül a napokban személyes regionális képzések is zajlanak, melyeken az előző évhez képest a jogszabályi környezetben és az elektronikus benyújtás felületén bekövetkezett változásokról, valamint a korábbi gyakori hibákról van szó.
A kamara elkötelezett amellett, hogy a falugazdászok és a szaktanácsadók megfelelő felkészítést kapjanak az egységes kérelmek beadásához, biztosítva ezzel a benyújtásban való zökkenőmentes, hatékony segítségnyújtást a gazdálkodók számára.
A NAK minden évben tevékenyen közreműködik az egységes kérelmek beadásában.
A tavalyi év során a jogvesztő, 2024. június 10-i határidőig országosan 159 551 db kérelem került beadásra, melynek több mint 65 százalékát, 104 477 db kérelmet a NAK falugazdászainak közreműködésével adták be a gazdálkodók. A kamara közreműködésével beadott kérelmek közel 1,65 millió hektárt fedtek le.
Az uniós Közös Agrárpolitika évről évre jelentős mértékben változik, egyre több adminisztrációs feladattal jár a közvetlen agrártámogatások lehívása. A NAK azért, hogy tagjait hatékonyan tudja támogatni, 2024-ben közel 170 fővel bővítette falugazdász-hálózatát, így mintegy 700 falugazdász-tanácsadó segíti majd idén az egységes kérelmek beadását.
Forrás: NAK
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 35 százalékkal csaknem 122 ezer tonnára nőtt 2024-ben a 2023. évihez viszonyítva, a közösség tojás- és tojástermékexportja 18 százalékkal 387 ezer tonnára emelkedett 2024-ben az előző évihez képest.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország 1,6 ezer tonna héjas tojást vásárolt a nemzetközi piacról 2025 januárjában (–37 százalék az előző év hasonló időszakához viszonyítva), ezen belül 20 százalékkal kevesebb, 1,3 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 13 százalékkal 901 tonnára csökkent, amelyből a friss tojás kivitele 296 tonnát (+152 százalék) tett ki 2025. januárban.

Ábra: AKI
Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 251 euró/100 kilogramm volt 2025 első tizenkettő hetében, ami 11 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 65,53 forint/darab volt 2025 első tizenkettő hetében, ami 19,1 százalékkal múlta felül a 2024. év azonos időszakának átlagárát. Az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 16,8 százalékkal 67,60 forint/darabra, az L méretosztályú, dobozos tojásé 15,5 százalékkal 79,19 forint/darabra emelkedett. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 20,7 százalékkal 59,84 forint/darabra, az L-es tálcás tojásé 21,4 százalékkal 65,27 forint/darabra nőtt. A mélyalmos tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 72,95 forint/darab volt 2025 első tizenkettő hetében, ami 14,4 százalékkal magasabb a 2024. év azonos időszakának átlagáránál.
Mezőgazdaság
Újabb szigorítások jönnek a ragadós száj- és körömfájás vírus megfékezésére
Újabb szigorítások és intézkedések jönnek a ragadós száj- és körömfájás vírusának megfékezése érdekében
Újabb szigorítások és intézkedések jönnek a ragadós száj- és körömfájás vírusának megfékezése érdekében, a szakemberek minden lehetséges eszközzel a betegség megállításán dolgoznak – jelentette be csütörtöki videóüzenetében az agrárminiszter.

Fotó: AM
Nagy István a közösségi oldalán közölte, hogy megtiltják a külföldről érkező párosujjú patások átszállítását Győr-Moson-Sopron vármegyén. A kialakult állategészségügyi helyzetben kiemelten fontos a fertőtlenítés, ezért a kijelölt fertőtlenítési pontokat megerősítik, a kisüzemek számára is díjmentesen biztosítják a sterilizáláshoz szükséges vegyszereket. Megtiltanak továbbá minden állatkiállítást, bemutatót és vásárt a térségben, ennek értelmében a komáromi nemzetközi kutyakiállítást sem lehet megtartani.
A tárcavezető hozzátette, hogy a betegség négy állattartó telepen van jelen, ezeket a körzetükkel együtt lezárták, az állatokat levágják. A betegség terjedését folyamatosan vizsgálják, a fogékony állományokat ellenőrzik, az M1-es autópályán és a határon fertőtlenítési pontokat jelölnek ki az egyenruhások segítségét bevonva.
Az agrárminiszter arra kér mindenkit, hogy tartsa be a szigorú járványvédelmi intézkedéseket. A vírus csak közös összefogással győzhető le, a szakemberek azon dolgoznak, hogy minden állat biztonságban lehessen – hangsúlyozta Nagy István.
Forrás: AM