Vadászat
KITEKINTŐ: A vadon élő állatok is terjeszthetik a száj- és körömfájást, a helyzetet a vadászok figyelik
Nyilatkozott Suba Imre, a Szlovákiai Vadászkamara ügyvezető elnöke
A száj- és körömfájásjárvány az őzeket, szarvasokat és vaddisznókat is fenyegeti. Sőt, ezek a vadon élő állatok nagyobb területen is terjeszthetik a betegséget. Suba Imrétől, a vadászkamara ügyvezető elnökétől ezért azt kérdeztük, a járvány terjedése szempontjából mekkora veszélyt jelent a vadállomány mozgása és milyen intézkedésekkel igyekeznek megfékezni a betegséget.

Suba Imre (TASR-kép) – Parameter

Szlovákia leglátogatottabb magyar hírportálja a Paraméter. Ábra: Parameter.sk
Pontosan melyik vadon élő állatokat veszélyezteti a betegség?
A betegség a párosujjú patások közé tartozó vadat fertőzheti meg, így a szarvast, a vaddisznót, az őzet és a dámszarvast. Ugyanakkor körükben a fertőzött állatok elhalálozási aránya nem olyan magas, mint a háziállatok esetében. A szakemberek szerint a vadon élő beteg állatok öt százaléka hullik el. Ezért elsősorban az a veszély forog fenn, hogy a vadon élő állatok a vírust további területekre viszik át. Erre azonban még nem került sor. Folyamatosan figyeljük a helyzetet.
Mekkora területen mozognak a vadon élő állatok?
Az egyes állatfajoknak különböző az életformája. A legszűkebb élettere az őznek van, ez az állat a leghűbb az életteréhez. A többi állat napi szinten de szezonálisan is vándorolhat. Illetve az ilyen vándorlást előidézheti, ha megzavarják az állatokat. Ezért van az, hogy az érintett régiókban betiltották természetjárást és a vadászatot is. Ezzel együtt is el kell mondani, hogy egyes megfigyelések szerint egy vaddisznó 40 kilométert is el tud vándorolni egy éjszaka alatt. De az állatnak nem ez a célja. Ha megtalálja a jó élőhelyét, akkor a környéken marad. A szarvasok esetében is volt olyan kutatás, amely szerint 70-80 kilométert vándoroltak, aztán visszatértek az eredeti élőhelyükre.
Mennyi vadon élő állat található a száj- és körömfájásjárvány által érintett régióban?
Ezekben a régiókban nincs túlszaporodva a vad. Az őz szép számban megtalálható, de mivel nagyon hű az életteréhez, a betegség terjesztése szempontjából nem jelent akkora kockázatot. A Dunaszerdahelyi járásban 700-800 vaddisznót ejtünk el évente, a populáció 2500 lehet.
A kormány képviselői szerint a Dunaszerdahelyi járásban lévő állattartó telepekre a szél vitte át a vírust Magyarországról. Felmerül a kérdés, hogy az ugyanabban a térségben élő vadállatok ugyancsak megfertőződhettek-e ilyen módon. Mekkora a valószínűsége, hogy az ott élő vadállatok is elkapták a betegséget?
Erre az állatorvosok is azt a választ tudják mondani, hogy erre megvan az esély. Ezért nagyon ébernek kell lennünk. Ha pedig felmerül a gyanú, hogy az egyik állat fertőzött lehet, akkor azt el kell ejteni.
Nem lehetséges megakadályozni a vadállatok mozgását? Vagy legalább azt, hogy a települések, állattartó telepek közelébe tudjanak menni?
A térség vaddisznóit befogni nem tudjuk, hiszen csak sejtjük, hogy hol vannak. Elméletileg arra lenne lehetőség, hogy távolabb tartsuk őket a településektől. Csehországban például más betegségek esetén különböző kerítéseket építettek. Egy kerítéssel azonban nem is biztos, hogy meg tudjuk fékezni a vaddisznókat. Egy nagyon okos állatról van ugyanis szó. A kerítéseket nagyon ügyesen alá tudja túrni és átmászik alattuk. Csak nagyon komoly kerítésekkel lehetne megállítani. De nem is biztos, hogy most erre kellene a rendelkezésre álló energiát fordítani. Ezért az ilyesmit a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartom.
A korábbi mezőgazdasági miniszter, Simon Zsolt úgy nyilatkozott, a járvány terjedésének megfékezése végett ritkítani kellene a vadállományt. Ön erről mit gondol?
Személyesen ismerem a volt miniszter urat, és néha nagyon meglepnek a kijelentései. Nem szeretném ezt tovább kommentálni, ahogy a miniszter urat sem akarom megsérteni.
Az állományritkítás nem lenne mégsicsak indokolt?
Nézze, több éve azon dolgozunk, hogy csökkentsük az állományt. Mi, vadászok vagyunk azok, akik ezt meg tudjuk tenni. De van egy hatósági korlát is, amely megállapítja, mennyi vadat lehet kilőni. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy régióban nullára csökkenteni egy adott vad állományát, szinte lehetetlen feladat. Óriási erőfeszítés lenne és az elért hatás pedig minimális maradna. Azonban ahogy említettem, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban több éve folyamatosan dolgozunk azon, hogy csökkentsük a vadállományt. El is értük, hogy a populáció akkora, amely nem okoz vadkárokat. Ebből adódóan pedig az állati betegségek terjedése is minimális. Szlovákiában viszont vannak olyan régiók, ahol túlszaporodott a vad. Az Erdőháton, vagy a Nagykürtösi, illetve a Losonci járásban van ilyen helyzet. Az Erdőháton a D2-es autópálya mentén gyakran akár 200 dámvadat is látni. A válságstáb kérte is, hogy a vadászok szolgáltassanak mintákat a vadállományból. Ráadásul most egy nagyon érzékeny időszak van, mert a szarvastehenek vemhesek.
Ha a válságstáb úgy döntene, hogy ritkítani kell a vadállományt, akkor ez a gyakorlatban mennyire kivitelezhető, tiltakoznának-e ez ellen a vadászok?
Sajnos az utóbbi években a szakmai döntések elfogadtatása nagyon nehéz. Az afrikai disznópestis 2019-es megjelenése előtt már készültünk arra, hogy Szlovákiába is eljut a betegség. Szakmai érvek mentén az állományritkítást preferáltuk. A vadászok azonban azzal támadtak minket, hogy ki akarjuk irtani a vaddisznóállományt Szlovákiában. Sajnos aztán amikor megjelent a disznópestis, azok, akik nem ritkították az állományt, jelentős károkat szenvedtek. Ennek fényében látszik, hogy a szakmai érvekkel alátámasztott intézkedéseket alkalmazni kell. A száj- és körömfájásjárvány kapcsán az Erdőháton lehet, hogy ritkítani kellene az állományt. Még akkor is, ha most ez érzelmi szempontból nehéz is kivitelezni, hiszen az állatok vemhesek. De el kell magyarázni, milyen következményekkel jár, ha a betegség tovább terjed.
Forrás: Czímer Gábor – Parameter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Dél-Afrika – A Sziklaművészeti Kutatóintézet
Dr. Sam Challis a Witwatersrand Egyetem Sziklaművészeti Kutatóintézet (RARI) vezetője és vezető kutatója David Pearce professzor, Dr. Catherine Namono és David Lewis-Williams professzor, emeritus professzor mellett a RARI elkötelezett a dél-afrikai sziklaművészeti örökség felfedezése és védelme mellett. Dr. Sam Challis és Dr. Catherine Namono egyaránt a Rock Art Network tagjai. Az Intézet arra törekszik, hogy a közvélemény és az akadémiai közösség felé közvetítse a dél-afrikai és afrikai sziklaművészet összetettségét, finomságát és társadalmi értékét az őslakos hiedelmek, szokások, rituálék és életmódok tekintetében. Célja továbbá, hogy megtanítsa és képezze a jövő tudósait és technikusait, hogy elősegítsék a sziklaművészet megértését és megbecsülését, és megőrizzék azt a következő generációk számára. A RARI arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló összes technikával rögzítse Afrika gyorsan eltűnő sziklaművészeti örökségét, és hogy a világ számára elérhetővé tegye a SARADA online digitális archívumán keresztül. Az intézet különösen azt igyekszik megérteni a sziklaművészeten keresztül, hogy az emberek Afrikában hogyan érzékelték és reagáltak a társadalmi változásokra az elmúlt tízezer év során.

Expedíció a Drakensberg-hegységben, ami a helyi nyelven Sárkány-hegységet jelent.
Sok szakértő a világ legfinomabb sziklaművészetét írja le, de ma már nem csak szépségéről ismert a dél-afrikai alkotás együttes. Az intézetben végzett több mint 35 éves kutatás hozzájárult ahhoz, hogy a dél-afrikai sziklaművészet a világ egyik legjobban megértett művészetévé válhasson. A bennszülött hiedelmek ismerete alapján a kutatók kimutatták, hogy a művészet alapvető szerepet játszott festőinek vallási életében.

Vadászokat ábrázoló kép a Drakensberg-hegységben.
A vadászó-gyűjtögető művészet a legkülönfélébb lények által lakott másik, szellemvilágot ragadta meg, ahová a táncosok szellemutazhattak, ahol erőt meríthettek és visszahozhattak gyógyulásra, esőszabályozásra és a vadállatok „megszelídítésére”. A pásztorok és afrikai földművesek művészete a vallási tapasztalatokhoz is köthető, különösen a lányok és fiúk beavatási gyakorlataihoz. A gyarmati időszak művészetét gyakran a fentiekből álló vegyes csoportok hozták létre, akik igyekeztek ellenállni a holland, majd később a brit uralom alatt.

Sok ezer éves rajzokat vizsgálnak, rögzítenek a kutatók.
Ahogy az intézet növekedett, az afrikai kontinens több régióját igyekezett kiszolgálni. Jelenleg minden dél-afrikai tartományban, valamint Zimbabwéban, Szváziföldön, Lesotóban, Botswanában, Mozambikban, Zambiában, Malawiban, Tanzániában és Kenyában folynak projektek.
A SARADA digitális archívum több ilyen nemzet gyűjteményét tartalmazza.
Ez az új kutatás gazdag sokszínűségében; magában foglalja vadászok-gyűjtögető, a khoe és a nilotic pásztorok, valamint az afrikai földművesek, például a Chewa és az északi sotóksziklaművészetét, valamint a vegyes portyázó csoportok sziklaművészetét.

A vadászat történelmét, kultúráját örökítik meg a sok ezer éves afrikai rajzok is.
E sokrétű kutatás hátterében az afrikai sziklművészet összetett szimbolikájára való összpontosítás áll. Az intézet különösen azt igyekszik megérteni a sziklaművészeten keresztül, hogy az emberek Afrikában hogyan érzékelték és reagáltak a társadalmi változásokra az elmúlt tízezer év és a gyarmati folyamat során; ily módon az intézet arra törekszik, hogy a kontinens történelmét afrikai felfogáson, nem csupán gyarmati feljegyzéseken alapuljon.

Jobbról Damon de László, a Brandshow Alapítvány elnöke, Ben Smith, a RARI korábbi vezetőjével.
A Bradshaw Alapítvány közel két évtizede vesz részt a RARI-ban, megosztva az Intézet által végzett kutatásokat. 2007-ben Damon de Laszlo , a Bradshaw Alapítvány elnöke és Peter Robinson , annak szerkesztője csatlakozott Dr. Ben Smithhez, a RARI akkori vezetőjéhez egy sziklaművészeti expedícióban a Drakensberg-hegységben, számos helyszínt meglátogatva.
Folytatjuk..
Forrás: Bradshaw Alapítvány
Szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
Életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések Rábapordányban:
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus jelenlétét igazolta egy rábapordányi gazdaságban április 17-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumba. A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.

Fotó: Google
Április 17-én egy rábapordány tehenészetben a reggeli fejés során jelentkezett az RSZKF tünete egy tehénnél. Az állategészségügyi hatóság szakemberei egy másik tehénnél is észleltek tüneteket. A telepen haladéktalanul megfigyelési zárlatot, valamint mintavételt rendeltek el, továbbá megkezdték a kontaktkutatást. A Nébih laboratóriuma 17-én délután megerősítette a betegség jelenlétét. A 600 állatot számláló állományban soron kívül megindult a vakcinázás, valamint a tünetet mutató állatokat leölték. A többi állat leölését is a lehető leghamarabb, várhatóan 18-án reggel megkezdik annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a vírusürítés.
A hatóság a kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet állított fel, amelyekben szigorított előírások léptek életbe. A szakemberek haladéktalanul megkezdik a cenzust, azaz a fogékony állatok számbavételét, valamint ezen állományokból mintavétel is történik.
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a további korlátozás alatt álló terület bővítését is Vas és Veszprém vármegyék irányába. Az érintett települések listája elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/
A járványügyi nyomozás elindult. A hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják. Az eddigi információk alapján a vírus megjelenése nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. A tehenészetben március 11-én és 23-án, a vele kapcsolatban álló sertéstelepen április 4-én, 9-én és 10-én történt mintavétel, melyek mindegyike negatív eredményt adott.
Az RSZKF agresszív terjedését ez az újabb eset is alátámasztja. Az állattartók felelőssége óriási a saját állataik védelmében és az összes állattelep védelmében, a vírus terjedésének megállításában. Hatóságunk országszerte ellenőrzi az állattartó telepeket. Az állattartókra vonatkozó szabályok, ajánlások, valamint a betegséggel kapcsolatos egyéb tudnivalók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Szlovákia – Keddig 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére
Nyilatkozott Szlovákia környezetvédelmi minisztere:
A környezetvédelmi minisztérium vezetője, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) két héten belül olyan határozatot akar a kormány elé terjeszteni, amely lehetővé teszi, hogy a hadsereg együttműködjön a környezetvédelmi minisztériummal a medvék feltérképezésében.

Fotó: Körkép
Keddig (április 15.) 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére. Ezt szerdai sajtótájékoztatón jelentette ki. „A hadseregnek elképesztő felszerelése van, fel tudjuk térképezni a medvék mozgását éjjel és nappal is, és ennek alapján meglátjuk, hogy hány medve tartózkodik a legközelebb a falvakhoz, és ott fogjuk kezdeni (a kilövésüket)” – mondta Taraba. A hadsereg által használt drónok a miniszter szerint „nem csapnak jelentős zajt”.
„Repülők és helikopterek is repülnek Szlovákia felett, és ez sem stresszeli az élővilágot, tehát nem látok ebben problémát” – mondta. A megfigyelés két-három hétig fog tartani, és Taraba úgy véli, hogy május 1-jétől megkezdődhet a medvék kilövése. A miniszter arra is felszólította a vadászterületeket, hogy nyújtsanak be kérvényt a medvék kilövésére. „Ahol nincs kérvény, ott nem lehet engedély, ez alapvető dolog. Az összes politikusk, aki sajtótájékoztatót tart, és kijelenti, hogy medvére megy lőni, nos, el kell keserítenem őket, hogy ha nem nyújtanak be kérvényt, akkor nem kapnak engedélyt“ – mutatott rá.
Kiemelte, hogy nem lőnek ki mindent, ami az erdőben mozog. Erre is vannak szabályok. Taraba szerint például a két évnél fiatalabb kölykökkel rendelkező nőstényeket nem lehet lelőni.
A környezetvédelmi tárca vezetője nem zárta ki, hogy jövőre megemelik a medvekilövési kvótát, ha az Állami Természetvédelmi Hivatal ragaszkodik hozzá.
Ha azt mondják, hogy az idei 350 egyed elég volt, akkor nem emelik a kvótát. A jövőben a törvényeket úgy lehetne módosítani, hogy hatékonyabbá és gyorsabbá váljon a kilövés – ismerte el. „Úgy vélem, hogy a medvék preventív kilövése éves szinten meg fog történni” – jegyezte meg Taraba. Tájékoztatott a szlovákiai medveösszeírás elindításáról is.
A miniszter óvatosságra szólította fel az embereket. Mint mondta, szimbiózist szeretne létrehozni a medvék és az emberek között, mert ezek az állatok a szlovák természethez tartoznak. Április elején a kormány 55 járásban hirdetett rendkívüli állapotot a medvék jelenléte miatt. Az állami természetvédők jelentése alapján rendkívüli beavatkozást hagyott jóvá a 350 egyedet számláló barnamedve-populációban.
Forrás: Körkép