Keressen minket

Mezőgazdaság

A várható drasztikus klímaváltozás hatása az egészségre, a biodiverzitásra és az agráriumra

Tudományos ülést szerveztek a klímaváltozásról az Akadémia Nagytermében.

Közzétéve:

Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Bevezetőjében Poór Gyula akadémikus szólt a testület tagjait nemrég ért szomorú hírről, miszerint az akadémiai közgyűlés napján elhunyt Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára.

Poór Gyula. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Örvendetes eseményként említette meg Kosztolányi György MTA élettudományi alelnökké történt újraválasztását, és a Bizottság elnökének, Petrányi Győző akadémikusnak a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepséget. Kosztolányi akadémikus is köszöntötte a résztvevőket, és felidézte a három élettudományi osztály által létrehozott Bizottság küldetését és egy-egy korábbi rendezvényét.

Kosztolányi György. Fotó: mta.hu / Sziget Tamás

A tudományos ülés első előadója Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője volt, aki az éghajlatváltozás és a városklíma hazai lakosságra gyakorolt várható hatásairól tartott előadást. Saját modellvizsgálataik eredményei alapján a Kárpát-medencében és különösen a városokban szélsőséges időjárási jelenségek várhatóak, elsősorban a 2050 utáni időszakban.

Ezeket a forró nappalok, a trópusi éjszakák, a heves csapadékos és az aszályos időszakok megnövekedése jellemzik majd.

Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa a klímaváltozásnak az egészségre és az egészségügyre gyakorolt hatásairól szólt. Ismertette a szív- érrendszeri, a légzőszervi, a mentális, valamint a rovarok és rágcsálók elterjedésével a fertőző betegségek várható gyakoribbá válását, és az ezekkel kapcsolatos mortalitás megemelkedését. Részletezte azokat az intézkedéseket, melyekkel az egészségügyi ellátórendszer, valamint az állat- és növényvédelem együttesen próbál felkészülni a nehéz időszakokra (one health perspective).

Falus András akadémikus (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) a klímaváltozás epigenetikai hatásait járta körül és a predikcióit mesterséges intelligencia segítségével is modellálta. Elmondta, hogy az epigenetikai módosulások, vagyis az egyes gének expressziójának (ki- vagy bekapcsolt állapotának) jelentős szerepe van az eltérő környezeti hatásokhoz, így az extrém klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásban.

A nap utolsó előadója Jolánkai Márton professzor (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a klímaváltozás agrártermelésre gyakorolt hatását mutatta be. Részletezte azokat a technikákat (pl. hőségálló, szárazságtűrő növényfajok nemesítése, víz visszatartás, stb.), melyekre a jövőben nagy szükségünk lesz, és megemlítette, hogy a spontán alkalmazkodásra képtelen növényfajok eltűnése, ezáltal a biodiverzitás csökkenése reálisan bekövetkező eshetőség.

A tanácskozáson készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadásokat érdemi vita követte, számos hozzászólóval. A klímaváltozással foglalkozó nyilvános bizottsági ülés konklúzióját a moderálást végző Poór Gyula és a zárszót mondó Kosztolányi György professzorok, az előadókkal összhangban az alábbiakban fogalmazták meg:

  • Az évszázad második felében extrém éghajlat változásra kell számítanunk a Kárpát-medencében, melynek okai között az üvegház hatású gázok kibocsátása fontos szerepet játszik.
  • A szélsőséges klímaváltozás jelentős hatással lesz a teljes bioszférára, növényre, állatra és emberre egyaránt. Az agráriumban elsivatagosodást és biodiverzitás-csökkenést idézhet elő, míg humán vonatkozásban a keringési és a fertőző betegségek esetszáma emelkedhet elsősorban.
  • Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás nem fordítható vissza, erőfeszítéseinket a negatív trend megállítására kell összpontosítanunk. Minél alacsonyabb szinten állítjuk meg a felmelegedést, annál nagyobbak az alkalmazkodás esélyei.
  • A szélsőséges klímaváltozás és hatásai elleni védekezés oki és tüneti szinten kell, hogy történjen. Az oki kezelést a dekarbonizáció jelentheti, vagyis a CO2 és a többi üvegház hatású gáz kibocsátásának csökkentése, amit a fosszilis energiák háttérbe szorítása segíthet elő. A tüneti kezelés elveit és gyakorlatát minden szakterületnek (humán- és állategészségügy, agrárium, építészet, stb.) külön-külön kell kidolgoznia, mégpedig egységes központi irányítással és nagyon rövid időn belül.
  • A klímaváltozás kihívásaira történő felkészülés a társadalom minden szereplője (állam, nagyvállalatok, közösségek, egyének) számára új gondolkodásmódot kell, hogy jelentsen. Az egyének részéről a fogyasztás mérséklése, és bizonyos kényelmi és luxus igények visszafogása (pl. utazások, ruházkodás, túlzott fűtés-hűtés, stb.), míg az ipari, agrár és egyéb nagyvállalatok részéről a profitszerzés vágyának csillapítása ennek a közösségi filozófiának a szerves részét képezi.

Az ülés végén hangsúlyozták: saját érdekünkben a jövőben teret kell, hogy nyerjen az egyéni ambíciókon túl a közjó szolgálatának szemlélete. Mindehhez széleskörű oktatásra és környezettudatos nevelésre van szükség, elsősorban a jövőt alakító fiatalok körében.

Forrás: Petrányi Győző bizottsági elnök &  Poór Gyula bizottsági társelnök – MTA

Mezőgazdaság

Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat

Közleményt adott ki az Agrárminsztérium:

Published

on

Idén több mint 200 milliárd forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás programoknak köszönhetően – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárca megújította új AKG és ÖKO döntéshozatali rendszerét annak érdekében, hogy az érintettek gyorsabban juthassanak hozzá a forrásokhoz.

Nagy István kifejtette, az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a fenntartható, a környezet- és klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatokat ösztönző programok támogatása mellett. A tárca a korábbi támogatási időszak Vidékfejlesztési Programjának (VP) folytatásaként tavaly meghirdette a KAP Stratégiai Terv keretében az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és az Ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatása című pályázati felhívásokat.

A miniszter kiemelte, tekintettel a nagy érdeklődésre a források átcsoportosításának segítségével olyan döntést hoztak, melynek értelmében minden formailag megfelelő és a minimum vállalásokat teljesítő pályázó részére támogatást tudnak nyújtani. Ennek értelmében mintegy 17 600 AKG és több mint 5 ezer ÖKO kérelem támogatásáról határoztak, ami éves szinten az előbbi program esetében 150 milliárd, az utóbbi vonatkozásában pedig 58 milliárd forintot jelent a gazdálkodóknak. Mivel mindkét esetben többéves célprogramról beszélünk, ezért az 5 éves konstrukció lehetséges támogatási összege meghaladhatja a 750 milliárd, illetve 290 milliárd forintot.

A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási szerződéseket a kedvezményezettek folyamatosan vehetik kézhez. Első körben a kis- és családi gazdaságok, majd a következő körben a nagyobb gazdaságok, ezt követően – a források rendelkezésre állása esetén – a nagyobb területen termelők is kézhez kaphatják a támogatói szerződéseiket, amely alapján benyújthatják majd az egységes kérelmeiket – tette hozzá.

A támogatási programok kötelezettségvállalási időszaka 2025. január 1-től 2029. december 31-ig tart, és elsőként az idei Egységes Kérelem keretében nyújthatnak be kifizetési igénylést a gazdálkodók.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Másfélszeresére nőtt a napraforgó ára

Az AKI adatokat tett közzé a napraforgó piacáról.

Published

on

Az Oil World áprilisi projekciójában a 2023/2024. évihez képest 8 százalékkal kisebb, 54,6 millió tonna napraforgómag-termésre számít világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A globális felhasználás 55 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 4,1 millió tonna lehet.

Fotó: Pixabay

Tallage szerint a gazdák Romániában és Bulgáriában kora tavasszal megkezdték a napraforgó vetését, Spanyolországban a sok csapadék miatt a szokottnál később kezdődött a vetési kampány. Az Európai Unióban 4,9 millió hektár lehet a napraforgó vetésterülete a 2025/2026. évi szezonban, ami az előző évit csaknem 1 százalékkal haladná meg. Romániában 1,2 millió hektárt (–9 százalék), Franciaországban 770 ezer hektárt (+1 százalék) jeleznek a Tallage szakértői. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint a 746 ezer hektárra várt terület 82 százalékán került a földbe a napraforgó-vetőmag április 29-ig.

Az AKI PÁIR adatai szerint a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 207,7 ezer forint/tonnáért (+47 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 225,8 ezer forint/tonna (+55 százalék) volt.

További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken.

Published

on

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt álló területek sertéstartóit felvásárlással és kompenzációs támogatással segíti a Kormány. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán folyamatosan elérhetővé válnak az intézkedésekkel kapcsolatos technikai információk.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken. A sertéstartók segítése, az egészséges vágósertés-állomány értékesítése során fellépő piaci zavarok kezelése érdekében április 17-én megjelent a Kormány különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. számú rendelete.

A rendelet két területre fókuszál: a megfigyelési (felügyeleti) körzetre, valamint a további korlátozás alá eső területekre. Ezeket EU-s határozatban jelölik ki. A két körzet sertéstartóira eltérő hatósági intézkedések, korlátozások vonatkoznak, így a nekik nyújtott állami támogatás is eltérő.

A kitörések körüli 10 km-es körben felállított megfigyelési (felügyeleti) körzetek sertéstartóitól a Nébih tulajdonában álló Élbc nonprofit Kft. vásárolja fel az állatokat. A vásárlás lebonyolítása, az igények összegyűjtése, rendszerezése a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének közreműködésével zajlik majd.

A további korlátozás alá eső területek közé jelenleg Győr-Moson Sopron vármegye (megfigyelési körzeten kívüli) területe, Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi, Komáromi és Tatai járása, Veszprém vármegye Pápai járása, valamint Vas vármegye tíz települése (Csánig, Csönge, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kenyeri, Nick, Pápoc, Répcelak, Szergény, Vönöck) tartozik. Az itt működő sertéstartóktól a vágóhidak a normál körülményeknek megfelelő módon vásárolják meg és értékesítik a vágósertéseket. Számukra azt a segítséget nyújtja a Kormány, hogy ha az eladás során a vágósertések nettó forgalmi értéke nem éri el az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által az adott időszakra számított hazai termelői árat, akkor maximum 40 százalékos mértékben kártalanításra tarthat igényt a tulajdonos.

A vágósertést tartók kártalanításához kapcsolódó technikai információk a Nébih oldalán érhetőek el: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-vagosertest-tartok-kartalanitasahoz-kapcsolodo-informaciok

Tovább olvasom