Keressen minket

Mezőgazdaság

A várható drasztikus klímaváltozás hatása az egészségre, a biodiverzitásra és az agráriumra

Print Friendly, PDF & Email

Tudományos ülést szerveztek a klímaváltozásról az Akadémia Nagytermében.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Bevezetőjében Poór Gyula akadémikus szólt a testület tagjait nemrég ért szomorú hírről, miszerint az akadémiai közgyűlés napján elhunyt Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára.

Poór Gyula. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Örvendetes eseményként említette meg Kosztolányi György MTA élettudományi alelnökké történt újraválasztását, és a Bizottság elnökének, Petrányi Győző akadémikusnak a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepséget. Kosztolányi akadémikus is köszöntötte a résztvevőket, és felidézte a három élettudományi osztály által létrehozott Bizottság küldetését és egy-egy korábbi rendezvényét.

Kosztolányi György. Fotó: mta.hu / Sziget Tamás

A tudományos ülés első előadója Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője volt, aki az éghajlatváltozás és a városklíma hazai lakosságra gyakorolt várható hatásairól tartott előadást. Saját modellvizsgálataik eredményei alapján a Kárpát-medencében és különösen a városokban szélsőséges időjárási jelenségek várhatóak, elsősorban a 2050 utáni időszakban.

Ezeket a forró nappalok, a trópusi éjszakák, a heves csapadékos és az aszályos időszakok megnövekedése jellemzik majd.

Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa a klímaváltozásnak az egészségre és az egészségügyre gyakorolt hatásairól szólt. Ismertette a szív- érrendszeri, a légzőszervi, a mentális, valamint a rovarok és rágcsálók elterjedésével a fertőző betegségek várható gyakoribbá válását, és az ezekkel kapcsolatos mortalitás megemelkedését. Részletezte azokat az intézkedéseket, melyekkel az egészségügyi ellátórendszer, valamint az állat- és növényvédelem együttesen próbál felkészülni a nehéz időszakokra (one health perspective).

Falus András akadémikus (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) a klímaváltozás epigenetikai hatásait járta körül és a predikcióit mesterséges intelligencia segítségével is modellálta. Elmondta, hogy az epigenetikai módosulások, vagyis az egyes gének expressziójának (ki- vagy bekapcsolt állapotának) jelentős szerepe van az eltérő környezeti hatásokhoz, így az extrém klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásban.

A nap utolsó előadója Jolánkai Márton professzor (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a klímaváltozás agrártermelésre gyakorolt hatását mutatta be. Részletezte azokat a technikákat (pl. hőségálló, szárazságtűrő növényfajok nemesítése, víz visszatartás, stb.), melyekre a jövőben nagy szükségünk lesz, és megemlítette, hogy a spontán alkalmazkodásra képtelen növényfajok eltűnése, ezáltal a biodiverzitás csökkenése reálisan bekövetkező eshetőség.

A tanácskozáson készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadásokat érdemi vita követte, számos hozzászólóval. A klímaváltozással foglalkozó nyilvános bizottsági ülés konklúzióját a moderálást végző Poór Gyula és a zárszót mondó Kosztolányi György professzorok, az előadókkal összhangban az alábbiakban fogalmazták meg:

  • Az évszázad második felében extrém éghajlat változásra kell számítanunk a Kárpát-medencében, melynek okai között az üvegház hatású gázok kibocsátása fontos szerepet játszik.
  • A szélsőséges klímaváltozás jelentős hatással lesz a teljes bioszférára, növényre, állatra és emberre egyaránt. Az agráriumban elsivatagosodást és biodiverzitás-csökkenést idézhet elő, míg humán vonatkozásban a keringési és a fertőző betegségek esetszáma emelkedhet elsősorban.
  • Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás nem fordítható vissza, erőfeszítéseinket a negatív trend megállítására kell összpontosítanunk. Minél alacsonyabb szinten állítjuk meg a felmelegedést, annál nagyobbak az alkalmazkodás esélyei.
  • A szélsőséges klímaváltozás és hatásai elleni védekezés oki és tüneti szinten kell, hogy történjen. Az oki kezelést a dekarbonizáció jelentheti, vagyis a CO2 és a többi üvegház hatású gáz kibocsátásának csökkentése, amit a fosszilis energiák háttérbe szorítása segíthet elő. A tüneti kezelés elveit és gyakorlatát minden szakterületnek (humán- és állategészségügy, agrárium, építészet, stb.) külön-külön kell kidolgoznia, mégpedig egységes központi irányítással és nagyon rövid időn belül.
  • A klímaváltozás kihívásaira történő felkészülés a társadalom minden szereplője (állam, nagyvállalatok, közösségek, egyének) számára új gondolkodásmódot kell, hogy jelentsen. Az egyének részéről a fogyasztás mérséklése, és bizonyos kényelmi és luxus igények visszafogása (pl. utazások, ruházkodás, túlzott fűtés-hűtés, stb.), míg az ipari, agrár és egyéb nagyvállalatok részéről a profitszerzés vágyának csillapítása ennek a közösségi filozófiának a szerves részét képezi.

Az ülés végén hangsúlyozták: saját érdekünkben a jövőben teret kell, hogy nyerjen az egyéni ambíciókon túl a közjó szolgálatának szemlélete. Mindehhez széleskörű oktatásra és környezettudatos nevelésre van szükség, elsősorban a jövőt alakító fiatalok körében.

Forrás: Petrányi Győző bizottsági elnök &  Poór Gyula bizottsági társelnök – MTA

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom