Az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság 2023. május 23-án a fenti címmel tartott tudományos ülést az Akadémia Nagytermében. A Bizottságon kívül a szervezésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség is részt vett, ami hozzájárult a megjelent hallgatóság jelentős létszámához. Az üléselnöki feladatokat Kosztolányi György, az MTA alelnöke és Poór Gyula a bizottság társelnöke látta el.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Bevezetőjében Poór Gyula akadémikus szólt a testület tagjait nemrég ért szomorú hírről, miszerint az akadémiai közgyűlés napján elhunyt Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára.

Poór Gyula. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Örvendetes eseményként említette meg Kosztolányi György MTA élettudományi alelnökké történt újraválasztását, és a Bizottság elnökének, Petrányi Győző akadémikusnak a kilencvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepséget. Kosztolányi akadémikus is köszöntötte a résztvevőket, és felidézte a három élettudományi osztály által létrehozott Bizottság küldetését és egy-egy korábbi rendezvényét.

Kosztolányi György. Fotó: mta.hu / Sziget Tamás

A tudományos ülés első előadója Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője volt, aki az éghajlatváltozás és a városklíma hazai lakosságra gyakorolt várható hatásairól tartott előadást. Saját modellvizsgálataik eredményei alapján a Kárpát-medencében és különösen a városokban szélsőséges időjárási jelenségek várhatóak, elsősorban a 2050 utáni időszakban.

Ezeket a forró nappalok, a trópusi éjszakák, a heves csapadékos és az aszályos időszakok megnövekedése jellemzik majd.

Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ főorvosa a klímaváltozásnak az egészségre és az egészségügyre gyakorolt hatásairól szólt. Ismertette a szív- érrendszeri, a légzőszervi, a mentális, valamint a rovarok és rágcsálók elterjedésével a fertőző betegségek várható gyakoribbá válását, és az ezekkel kapcsolatos mortalitás megemelkedését. Részletezte azokat az intézkedéseket, melyekkel az egészségügyi ellátórendszer, valamint az állat- és növényvédelem együttesen próbál felkészülni a nehéz időszakokra (one health perspective).

Falus András akadémikus (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) a klímaváltozás epigenetikai hatásait járta körül és a predikcióit mesterséges intelligencia segítségével is modellálta. Elmondta, hogy az epigenetikai módosulások, vagyis az egyes gének expressziójának (ki- vagy bekapcsolt állapotának) jelentős szerepe van az eltérő környezeti hatásokhoz, így az extrém klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásban.

A nap utolsó előadója Jolánkai Márton professzor (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a klímaváltozás agrártermelésre gyakorolt hatását mutatta be. Részletezte azokat a technikákat (pl. hőségálló, szárazságtűrő növényfajok nemesítése, víz visszatartás, stb.), melyekre a jövőben nagy szükségünk lesz, és megemlítette, hogy a spontán alkalmazkodásra képtelen növényfajok eltűnése, ezáltal a biodiverzitás csökkenése reálisan bekövetkező eshetőség.

A tanácskozáson készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadásokat érdemi vita követte, számos hozzászólóval. A klímaváltozással foglalkozó nyilvános bizottsági ülés konklúzióját a moderálást végző Poór Gyula és a zárszót mondó Kosztolányi György professzorok, az előadókkal összhangban az alábbiakban fogalmazták meg:

• Az évszázad második felében extrém éghajlat változásra kell számítanunk a Kárpát-medencében, melynek okai között az üvegház hatású gázok kibocsátása fontos szerepet játszik.
• A szélsőséges klímaváltozás jelentős hatással lesz a teljes bioszférára, növényre, állatra és emberre egyaránt. Az agráriumban elsivatagosodást és biodiverzitás-csökkenést idézhet elő, míg humán vonatkozásban a keringési és a fertőző betegségek esetszáma emelkedhet elsősorban.
• Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás nem fordítható vissza, erőfeszítéseinket a negatív trend megállítására kell összpontosítanunk. Minél alacsonyabb szinten állítjuk meg a felmelegedést, annál nagyobbak az alkalmazkodás esélyei.
• A szélsőséges klímaváltozás és hatásai elleni védekezés oki és tüneti szinten kell, hogy történjen. Az oki kezelést a dekarbonizáció jelentheti, vagyis a CO₂ és a többi üvegház hatású gáz kibocsátásának csökkentése, amit a fosszilis energiák háttérbe szorítása segíthet elő. A tüneti kezelés elveit és gyakorlatát minden szakterületnek (humán- és állategészségügy, agrárium, építészet, stb.) külön-külön kell kidolgoznia, mégpedig egységes központi irányítással és nagyon rövid időn belül.
• A klímaváltozás kihívásaira történő felkészülés a társadalom minden szereplője (állam, nagyvállalatok, közösségek, egyének) számára új gondolkodásmódot kell, hogy jelentsen. Az egyének részéről a fogyasztás mérséklése, és bizonyos kényelmi és luxus igények visszafogása (pl. utazások, ruházkodás, túlzott fűtés-hűtés, stb.), míg az ipari, agrár és egyéb nagyvállalatok részéről a profitszerzés vágyának csillapítása ennek a közösségi filozófiának a szerves részét képezi.

Az ülés végén hangsúlyozták: saját érdekünkben a jövőben teret kell, hogy nyerjen az egyéni ambíciókon túl a közjó szolgálatának szemlélete. Mindehhez széleskörű oktatásra és környezettudatos nevelésre van szükség, elsősorban a jövőt alakító fiatalok körében.

Forrás: Petrányi Győző bizottsági elnök &  Poór Gyula bizottsági társelnök – MTA