Keressen minket

Mezőgazdaság

AM: A vidék erősősödése egész Magyarországot teszi gazdagabbá

Közzétéve:

Ahhoz, hogy élhető vidéket teremtsünk és átadhassuk azt a jövő generációinak, együtt kell működnünk. Közös értékrendünk és keresztény hitünk az a kötelék, amely egy közösséggé kovácsol bennünket, amelyre bátran építhetünk – mondta a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Parlamentben. Fotó: Vermes Tibor / AM

Farkas Sándor a Parlament felsőházi termében rendezett eseményen úgy fogalmazott: jól ismerjük a hagyományok őrzésében rejlő erőt. Különösképpen nagy szükségünk van most hagyományos értékeinkre, amikor Európa, de lassan az egész világ identitásválsággal küzd. A tradíciók őrzése és átadása alapvető fontosságú a vidéki életformában és a gazdálkodásban is. A termőföld megművelése nemcsak a testünket táplálja évezredek óta, hanem a lelkünket is gazdagítja: általa közvetlen kapcsolatba kerülünk a teremtett világgal, a természet csodáival, megtanuljuk tisztelni erejét, óvni szépségét és gazdagságát. Ezek a hagyományok nemcsak múltunk részei, de azok a kövek is, amelyekre a jövőnket építhetjük.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az év vége felé közeledve azért gyűltünk ma össze, hogy a vidéket középpontba állítsuk és beszéljünk a vidéki életformáról, annak értékteremtő továbbadásáról, tradicióink fontosságáról és a mezőgazdaság napjainkban betöltött kulcsszerepéről – mondta a miniszterhelyettes. Megfogalmazása szerint amellett, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel látja el a magyar családokat, a nemzetközi piacokon is eredményesek és versenyképesek ezek az ágazatok. Békeidőben is stratégiai a szerepük, most pedig hatványozott a felelősségük. Ezért is valljuk azt, hogy kötelességünk megbecsülni a magyar gazdákat, az agráriumban dolgozókat, és főleg azokat a fiatalokat, akik vidéken és agrárágazatokban képzelik el a jövőjüket – hangsúlyozta Farkas Sándor. Huszonkét Csongrád-Csanád vármegyei település képviselőjeként fontosnak tartotta megjegyezni: a Magyar Falu Program az elmúlt 100 év legeredményesebb programja, a települések – jó értelemben – kifordultak a sarkukból, nem győzik az óvodákat, bőlcsődéket bővíteni. Vagyis fejlődik, él a vidék – tette hozzá.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Parlamentben. Fotó: Vermes Tibor / AM

Előadásában a miniszterhelyettes felidézte az agrárium elmúlt 12 évét. Mint mondta, az ágazat növekedése annak ellenére töretlen, hogy az elmúlt három évben példa nélküli nehézségek sújtották a mezőgazdaságot. Ezek tükrében kiemelkedő eredmény, hogy a magyar agrárium ezen időszakban is biztosította a lakosság ellátását jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Jövőképünk az, hogy a gazdálkodás és az élelmiszeripari termelés legyen hosszú távon is jövedelmező, és társadalmilag elismert foglalkozás. Lehessen vonzó vidéki környezetben, ugyanakkor modern technológiával, minőségi élelmiszerek előállításában tevékenykedni és vidéken is minőségi életet élni.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

A hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. A kormány agrárpolitikájának hatására történelmi fejlődésen megy keresztül a magyar vidék. A célok elérése érdekében a magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós fejlesztési források mellé. Ennek köszönhetően a 2027-ig tartó időszakban a KAP II. pillére keretében mintegy 4300 milliárd forintot fordítható a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

Az Agro Jager Shopját a képre kattintva éred el!

Farkas Sándor az elmúlt évek legfontosabb szakpolitikai programjának nevezte, hogy 2021-ben, a Vidékfejlesztési Program keretei között elindult hazánk legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja, amelynek eredményeként csak az idei esztendőben 340 milliárd forintot fordíthattak a gazdálkodók beruházásokra. Megemlítette a 2024-ben induló agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó pályázati menetrendet, amelynek kifejezett célja, hogy elősegítse az optimális tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot.

A Parlament felsőházi terme. Fotó: Vermes Tibor / AM

Befejezésül a miniszterhelyettes arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ha tehetik, a közeledő ünnep alkalmából is a magyar termelők, magyar kézművesek termékeit vásárolják. Mint fogalmazott, a helyi termékek fogyasztásával a magyar családok, a magyar termelők megélhetését segítjük, és ezzel is a hazai gazdaságot erősítjük.

Agrárminisztérium Sajtóiroda

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom