Mezőgazdaság
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a hosszú távú jövőképről.
A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.
E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban
Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.
Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek
A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról
E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.
Jobb konnektivitás és digitális készségek
A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.
Beruházás a vidéki térségekbe
A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.
A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.
Generációváltás
A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.
A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.
Nők a vidéki területeken
A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.
Következő lépések
Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.
A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.
További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT



