Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Összefoglaló a vidékfejlesztési intézkedések kifizetéseiről

Print Friendly, PDF & Email

Közleményt adott ki az Agrárközgazdasági Intézet

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Pénzügyi hírlevelében adott tájékoztatást a 2023-as év vidékfejlesztési intézkedéseinek kifizetéseiről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló Közös Agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása.

  • Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 895,6 milliárd forintot fizettek ki szeptember 30- ig. A folyósított támogatási összeg 58,2 százaléka (521,3 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 41,8 százalékát (374,3 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki.
  • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a Vidékfejlesztési Program kifizetései domináltak (63,6 százalék), melyek megközelítették az 570 milliárd forintot. A közvetlen támogatások a kifizetések csaknem egynegyedét (23,5 százalék) képezték, 210,4 milliárd forint kifizetésére került sor szeptember 30-ig. A nemzeti támogatásokra 98,4, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 17,3 milliárd forintot folyósítottak az év első kilenc hónapjában.
  • Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások csaknem negyedét, míg az állattenyésztők a támogatások 17,3 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 5,5 százalék volt.
  • A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2022. évi időjárás okozta rendkívüli mértékű károk kompenzálására 50,6 milliárd forintot folyósítottak 2023-ban a jogosult termelők számára.
  • A mezőgazdaság hitelállománya 2,2 százalékkal 1047,9 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 69,0 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 31,0 százalékot tett ki 2023. szeptember 30-án.
  • A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya csökkent, 7,8 százalékkal 377,0 milliárd forintra mérséklődött. A hitelállományon belül a beruházási hitelek voltak továbbra is túlsúlyban, bár állományuk 10,6 százalékkal visszaesett. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,3 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.
  • A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 8,8 százalékkal 670,9 milliárd forintra emelkedett. A növekedés a beruházási és az éven belüli hiteleknél jelentkezett. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,6 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél.
  • A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt. A lízingcégek szerződésszáma 21,0 százalékkal csökkent, a tőkekintlévőség összege növekedett.
  • Az élelmiszeripar hitelállománya a mezőgazdaságéval azonos ütemben, 2,2 százalékkal bővült, ezáltal 750,6 milliárd forintra emelkedett 2023 harmadik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 55,1 százalékot tett ki.
  • Az egyéni vállalkozások hitelállománya 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszaki értékénél, ezáltal 6,1 milliárd forintra csökkent, a társas vállalkozásoké 2,2 százalékkal 744,5 milliárd forintra nőtt. A mezőgazdaságban és az élelmiszeripari társas vállalkozások hitelállományában is a beruházási hitelek növekedése volt a meghatározó. A szóban forgó szegmens hitelállományának legnagyobb részét (25,6 százalékát) az ún. egyéb élelmiszeripar szakágazatban tevékenykedő vállalkozások adták, 16,4 százalékát az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítással foglalkozók,
    8,8 százalékát pedig a baromfihús feldolgozása szakágazatban tevékenykedők tudhatták magukénak.
  • Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 43,5 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbi értéknél. Az ágazat garantált hitelállománya tovább bővült.

További információk a témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadvány 4. számában olvashatók.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Zöldtrágya növények ellenőrzése

Print Friendly, PDF & Email

A 2024. évi TMR ellenőrzéseket bemutató cikksorozat folytatódik:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

Fotó: Pixabay

1. Miért vizsgáljuk?

Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program kötelezettségvállalási időszaka alatt a kedvezményezettek meghatározott köre számára kötelező legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése vagy istállótrágya kijuttatása a programban részt vevő területekre.

2. Mit vizsgálunk?

Egyrészt azt kell nyomon követni, valóban jelen volt-e zöldtrágya növény a beforgatás előtt a területen. Másrészt azt, hogy valóban megtörtént-e a beforgatás az ügyfél által jelzett időpontban. A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a zöldtrágya nem található meg a területen.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül.
II.    Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt zöldtrágya növényt a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az zöldtrágya növény jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
III.    Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó a zöldtrágya növény jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

1.    példa

      

A fenti Sentinel-2 műholdfelvételeken egy zöldtrágya növénynek jelölt tábla idősoros felvétele látható, sorrendben (balról jobbra) augusztusi, szeptemberi, október felvételeken. Amint az jól kivehető, végig szabadföldfelszínt mutatnak műholdképeink, holott a területen zöldtrágya növénynek kellene vegetálnia a bejelentettek szerint.

2.    példa

    ​​​​​​​
Jelen felvételek augusztus második felében (bal) és szeptember első felében (jobb) készültek, egy főnövény után bejelentett zöldtrágya növény vegetációs életútját ábrázolva. Az előző példával összehasonlítva látható, hogy itt szépen vegetál a bejelentett zöldtrágya növény a vizsgált időszakban.

A 2024. évi TMR ellenőrzéseket bemutató cikksorozat a végére ért, reméljük, hasznos információkat szolgáltatott a gazdálkodóknak az elmúlt hónapokban, és minden felmerült kérdést megválaszoltak a cikkek az ellenőrzésekkel kapcsolatban.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

FAO: A klímaváltozás és az erdei termékek iránti igény egyre erősebb nyomás alá helyezik az erdőket

Print Friendly, PDF & Email

Elkészítették az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentést

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. július 22. – A klímaváltozás növeli az erdők kitettségét a különböző stresszoroknak, mint az erdőtüzek vagy a kártevők – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kiadványában, ami egyúttal az innováció fontosságára hívja fel a figyelmet a fenntartható erdőgazdálkodás elérésében.

Fotó: FAO

A világ erdeinek állapota 2024-es jelentés az innovációról az erdőgazdálkodásban a fenntarthatóbb jövő érdekében kiadvány a FAO római központjában zajló Erdészeti Bizottsági ülés első napján került bemutatásra. A bizottság a FAO legmagasabb szintű erdőkkel foglalkozó szerve, amely a legfontosabb szakpolitikai és szakmai ügyek azonosításával és azok megoldásaival foglalkozik.

A kiadvány szerint bizonyítékokkal alátámasztható az az állítás, hogy a klímaváltozás hatására az erdők kitettsége az erdőtüzeknek és kártevőknek nőtt.

Az erdőtüzek intenzitása és gyakorisága is emelkedik – korábban érintetlen területeket is sújtva –, ami a tavalyi év során mintegy 6 687 megatonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. A boreális erdőtüzek ezt megelőzően is a globális széndioxid-kibocsátás 10%-ért voltak felelősek, ám 2021-ben – főleg a hosszú, aszályos időszak miatti súlyosabb tűzesetek okán – ezen erdőtüzek új rekordot döntöttek, az erdőtüzek számlájára írható kibocsátások negyedét okozva.

A klímaváltozás miatt az erdők érzékenyebbek az invazív fajok támadására, ezáltal a rovarok, kártevők és betegségek a fák növekedését és túlélését is veszélybe sodorják. A fenyőfa fonalférge eddig is jelentős károkat okozott Ázsia egyes országainak őshonos fáiban, míg 2027-ig Észak-Amerika bizonyos részei is várhatóan súlyos károkat fog elszenvedni.

A fakitermelés eközben rekordszinten dübörög. A járvány alatt valamelyest bezuhant a szektor, ám azóta a termelés újra elérte az évi 4 milliárd köbmétert.

Mintegy 6 milliárd ember használ faanyagnak nem minősülő erdészeti termékeket és a világ rászoruló lakosságának 70%-a él erdei javakkal a táplálkozás, orvosság, energia, jövedelem és egyéb célok biztosítására. Becslések szerint a fanyersanyag iránti globális kereslet akár 49%-kal is nőhet 2020 és 2050 között.

Mindezen kihívások mellett a FAO kiadvány amellett érvel, hogy az innováció révén az erdőgazdálkodásban kulcsfontosságú lépést tehetünk a fenntartható fejlődési célok megvalósítása felé.

„A FAO elismeri, hogy a tudomány és innováció fontos elemei az erdészeti alapú megoldásoknak” – írta a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü a jelentés előszavában. „Az erdők állapotáról szóló jelentés ezen kiadása fontos tudással szolgál Szervezetünknek a bevált innovációk terjesztéséhez a szektorban. Hiszem, hogy a FAO tagországai és más partnerek is segítséget kapnak általa a felelős, befogadó és kulcsfontosságú újítások bevezetéséhez az erdőgazdálkodásban, erősítve az agrár-élelmezési rendszerek fenntarthatóságát és ellenálló képességét, hozzájárulva egy jobb jövőhöz mindenki számára.”

 További részletek itt olvashatók.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom