Súlyos következménye lehet, ha a földvásárlás során meggondolatlanul teszünk olyan – egyébként a törvény által előírt – kötelezettség vállalásokat, amiket nem tudunk, vagy már eleve nem is akarunk teljesíteni. Január 1-étől egy új szankció került bevezetésre a „földszerzéshez vállalt kötelezettség megsértése” esetén. Először tekintsük át, hogy mik ezek a vállalt kötelezettségek?

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A legtipikusabb az a vállalás, amit minden, a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell. Ez az a nyilatkozat, amikor a szerző fél vállalja, hogy „a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja” és 5 évig más célra nem hasznosítja. (Természetesen a törvény biztosít néhány kivételt ezek alól.)

De vannak speciális vállalások is, ezek olyan elővásárlási jogosultságokhoz kapcsolódódnak, amikor a tulajdonszerzés célja valamilyen kiemelt tevékenység folytatása. Talán a leggyakoribb az ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog. Ha valaki azért kerül előnyösebb helyzetbe az elővásárlók között, mert célja, hogy a megszerzett területen ökológiai gazdálkodást folytasson, annak a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban köteleznie kell magát arra, hogy legkésőbb 3 éven belül birtokba veszi a területet és 10 évig ökológiai gazdálkodást fog folytatni. Hasonló 10 éves szaporítóanyag-előállításra kötelező előírás van az ilyen célú tulajdonszerzésnél is. (Mindkét esetben, ezek a vállalások a jogutódo(ka)t is kötik.) Továbbá az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása, mint privilegizált tulajdonszerzési cél ugyancsak maga után vonja az ilyen terméknek, vagy annak alapanyagának előállítására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalást. Sőt, ha a 10 éves időszak alatt eladják a földet, akkor a vevő a 10 évből fennmaradó időre tovább viszi a vállalt alapanyag- vagy termék előállítási kötelezettséget.

Mivel hosszútávú és esetleg a jogutódra is vonatkozó kötelezettség vállalásokról van szó, így mindenképpen körültekintően kell eljárni mielőtt ilyen kijelentést tenne bármely földműves. Ezen vállalások betartását ugyanis a hatóság ellenőrzi. Erre sor kerülhet hivatalból vagy akár egy bejelentés alapján is és ha a hatóság arra a megállapításra jut, hogy valaki nem tesz eleget a tulajdonjog megszerzésekor vállalt kötelezettségének, akkor – az új szankciós szabály következtében – 5 évig újabb földet nem szerezhet, mert a hatóságnak vele szemben meg kell tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, függetlenül attól, hogy vevőként vagy elővásárlóként lenne tulajdonos.

Az ellenőrzés során a hatóság először figyelmezteti a mulasztót, hogy határidőn belül tegyen eleget a kötelezettségének. Ha ez eredménytelen, akkor a hatóság bírságot szab ki, ami – ezen felül – még a fenti 5 éves szankciót is maga után vonja, melynek időtartama a bírságot kiszabó végleges döntéstől egy jövőbeni adásvételi szerződés közléséig tart.

Ez az 5 éves szerzési korlátozás nem csak a tulajdonjog esetén érvényesül, hanem ugyanígy megvan a földhasználati jogosultságnál is. Ha valaki például haszonbérlőként vagy előhaszonbérleti jogára hivatkozva tett bizonyos vállalásokat, de azokat mégsem tartja be és az ellenőrzés során erre fény derül, majd bírság kiszabására is sor kerül, akkor a jövőben 5 évig nem tud földet bérelni.

Fentiekkel szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy érdemes alaposan átgondolni egy földvásárláskor vagy egy haszonbérlet esetén, hogy milyen nyilatkozatokat, milyen vállalásokat teszünk a szerződésben vagy éppen az elfogadó nyilatkozatban. Fontos, hogy ne tegyünk felelőtlen, meggondolatlan vállalásokat azért, mert így elővásárlóként vagy előhaszonbérlőként előnyösebb pozícióba kerülnénk, viszont, ha utóbb mégsem teljesítjük azokat, akkor hosszú évekig megszűnik a földhöz jutás lehetősége.

Forrás: NAK / Dr. Farkas Diana