Mezőgazdaság
Aktuális növényvédelmi teendők gyümölcsösben – 2026. 12. hét
Aktuális növényvédelmi teendőkről írt cikket Moravszki Gábor növényvédelmi szakember.
Az elkövetkező héten a meteorológiai előrejelzések szerint az időjárás csapadékos lesz (2026.03.26-04.01). Folyamatosan esni fog az eső, a várható maximum léghőmérséklet 15-17°C között várható, az éjszakai minimum hőmérséklet 0°C-ig hűlhet le, egyelőre fagyveszélyt nem jósolnak.
Fotó: Pixabay
ALMA
Az alma jelenleg rügyduzzanat, de a korai fajták egérfüles állapotában vannak. A varasodás aszkospórái a tél folyamán a lehullott levelekben fejlődnek ki, a januári hűvös hőmérséklet lelassította a spórák kialakulását. A termőtestek fejlődéséhez 0°C feletti tartós hőmérséklet, illetve csapadék szükséges. Januárban a tartós hideg miatt az ivaros fejlődéshez szükséges folyamatok nem teljesültek. Később ezek a feltételek adottak voltak, sőt az aszkuszok (tömlők) fejlődéséhez szükséges 6 °C is adott volt. A meleg, csapadékos idő a lehullott levelekben áttelelő varasodás termőtesteinek érését is el fogja indítani. Különös tekintettel arra, hogy az éjjeli és a nappali hőmérséklet-különbség okozta páralecsapódás folyamatosan nedvesen fogja tartani a lehullott leveleket, ami ugyan csak kedvez az aszkospórák érésének. Figyelembe véve a meteorológiai előrejelzéseket, a felmelegedés következtében várható, hogy a rügyek fejlődése is fel fog gyorsulni. A napokban meg is jelenhet az a lombfelület, ami már fertőzőképes. Arra számítunk, hogy a korábbi évekhez képest valószínűleg kicsit később fognak az aszkospórák szóródni, ezt április elejére várhatjuk. Jelenleg növényvédelmi probléma még nincs konkrétan, védekezni még nem szükséges. A lisztharmat elleni legfontosabb védekezési technika a fertőzött hajtásvégek eltávolítása. A metszések lassan befejeződnek. Javaslom, a fákat tüzetesen nézzük át, és az esetlegesen ott maradt fertőzött hajtásvégeket távolítsuk el.
A bimbólikasztó bogár előrejelzése elsősorban a hőmérsékleten alapul: az imágók 8°C feletti napi maximum hőmérséklet esetén jönnek elő téli rejtekhelyükről, 14°C felett pedig már repülve keresik fel az almafákat. Megjelenésük után 7–10 napig érési táplálkozást folytatnak, majd tojásaikat a megduzzadt rügyekbe süllyesztik. Jelenlétüket fehér lepedőre történő kopogtatással (ágak megütésével) ellenőrizhetjük a napsütéses, meleg órákban. A védekezés kritikus időpontja a zöldbimbós-állapot kezdete, amikor a virágkezdemények már látszanak. A tojásrakás után a lárvák a rügy belsejében védettek, így a kártétel ellen később már nem lehet védekezni. Mivel ebben az időszakban még nincs elegendő lombfelület, a felszívódó készítmények hatástalanok; kizárólag az imágók elleni kontakt védekezés javasolt. Azokban a kertekben, ahol erős volt a fertőzés, javasoljuk, hogy kétszer védekezzenek, de a második kezelés se essen későbbre, mint a korai zöldbimbós-állapot. A megkésett permetezéseknek már nincs értelme, a fertőzött zöldbimbót később már nem tudjuk megvédeni. Részletes információ a károsítóról a BASF károsító lexikonjában érhető el.
Kiemelten fontos a méhek védelme: virágzó gyomok (pl.: bársonyos árvacsalán) jelenlétekor a méhekre veszélyes szerek használata tilos. A méhekre mérsékelten veszélyes készítmények esetén méhkímélő-technológiával kell védekezni. Sajnos ellentmondásos a permetezés, hiszen a készítmények akkor hatásosak, ha nappal meleg időben juttatjuk ki, ekkor mozognak a kártevők, az esti kijuttatás már csökkenti a hatást. Ezért javasoljuk, ha a területen virágzó gyomnövények vannak, akkor elsőként azokat távolítsuk el. A bimbólikasztó bogár a tojásait a bőrszövet alá rakja, ezért nem tudunk ellene hatékonyan olajos lemosószerekkel, illetve narancsolajjal védekezni. A felszívódó készítmények azért nem hoznak jelentősebb eredményt, mert nincs lombfelület, ahol fel tudnak szívódni. Kontakt növényvédő szerekkel nappal – lehetőség szerint napsütéses -, meleg időben javaslunk imágók elleni védekezést.
A télvégi lemosó permetezések ideje elkezdődött, sokan már el is végezték. Az alapelv a lemosó készítményekhez – különösképpen az olajos készítményekhez -, hogy érdemes akkor végrehajtani, amikor az időjárás melegszik, a károsítók biológiája elindul és egyre érzékenyebbek lesznek a beavatkozásra, így a hatékonyság is növekszik. A másik oldalról azt kell figyelembe venni, hogy kultúrnövényünket ne károsítsa. A rügyduzzanatig/kezdeti egérfüles állapotig lehet teljesdózisú olajos szerekkel védekezni. Később a dózis csökkentése indokolt. A réz és kéntartalmú lemosó készítményeket elsősorban az idősebb ültetvényekben és azokban a kertekben javasoljuk, ahol rákos sebek, illetve nagyméretű metszési sérülések találhatók. A réztartalmú szerek felhasználását legkésőbb a varasodás aszkospóráinak megjelenéséig javasoljuk.
KÖRTE
A körte zödbimbós-állapotban található. A fertőzött ültetvényekben a körtelevél gubacsatka elleni védekezést eredményesen most, vagy az elkövetkező hetekben tudjuk elvégezni. A kártevő már kora tavasszal megjelenik az ültetvényekben. Az első telepek kora tavasszal védtelenek, könnyebb őket most elpusztítani, később már a kártevő nyála sejtburjánzást idéz elő a levélen és létrejön a gubacs, aminek a védelmében már szabadon szívhatja a leveleket. Ekkor már nem lehet ellenük eredményesen védekezni. Javasoljuk, hogy azokban az ültetvényekben, ahol komolyabb gondot okoztak ez elmúlt évben, ott a kezeléseket kezdjük el időben! A legoptimálisabb időpont, amikor már van lombfelület, viszont a gubacsok még nem alakultak ki. A szerválasztáskor vegyük figyelembe a készítmények méhveszélyességi-besorolását, hiszen a bársonyos árvacsalán – ami nagy valószínűséggel jelen van az ültetvényben -, most virágzik.
MEGGY, CSERESZNYE, SZILVA
A meggy és szilva jelenleg virágduzzanat kezdeti zöldbimbó -, a kajszi fehérbimbó-virágzás állapotában található. A virágfertőző monília még nem fertőz, a megelőző kezelésekre viszont érdemes odafigyelni. A korai fajták virágzása hamarosan bekövetkezik. Az eredményes védekezés kulcsa az időben történő gombaölő szer kijuttatása. A kezelések kezdetét akkor javasoljuk felszívódó készítményekkel elkezdeni, amikor már a fehér virágszirmok megjelennek és a rügyek közepe fehér színűre vált, ez az úgynevezett fehérbimbós, vagy fehér ballonos állapot kezdete. Fontos, hogy ebben a stádiumban a bibe már érett, ami bejutást biztosít a gomba spórájának a magkezdeményhez, így a fertőzés már egy ilyen korai szakaszban is el tud indulni. A korai fertőzéskor a gombaölő szerek már hatástalanok, a tünetek a virágzás végén fognak megjelenni. A korábban virágzó fajták esetében javasoljuk, hogy a kezeléseket abban az esetben végezzék el, ha a fenti stádium már megjelent. Az elkövetkező héten csapadékra és viszonylag meleg időre lehet számítani, így a monília fertőzése bekövetkezhet, különösképpen a kajsziban, ahol a fertőzőképes bibék már kialakultak. Mivel a fehérbimbós állapot és a teljes virágzás között csak néhány nap telik el, így mindenképpen érdemes a kezeléseket elkezdeni és a virágzás teljes ideje alatt folyamatosan folytatni. Akár 3 alkalommal is szükség lehet a virágzat védelme érdekében felszívódó növényvédőszeres-kezelésre. Védekezési javaslat: pirimetanil, fluxapiroxad, boszkalid + piraklostrobin.
Az őszibarack pirosbimbó – virágzás kezdete állapotában van. Az időjárás kimondottan kedvez az őszibarackban a tafrinás levélfodrosodás betegségnek, a tünetek már megjelentek és várhatóan tovább fognak erősödni. Megelőző, illetve kuratív jelleggel javaslom a difenokonazol és ditianon kombináció használatát. Abban az esetben, ha a fertőzés mértéke magas, használhatunk dodin-hatóanyagú készítményt is, ami megállítja a betegséget. Azonban a fertőzött levelek már nem fognak kisimulni, a betegség tünete látszani fog rajtuk, sőt a levél növekedésével egyre csúnyább lesz.
Forrás: BASF Hungary Kft. / Moravszki Gábor – NAK
Mezőgazdaság
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Vissza nem térítendő támogatásban részesülhe
A KAP Nemzeti Irányító Hatósága 2026. március 30-án tette közzé a 48/2026. számú közleményt, amely a „Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása” (KAP-RD46-1-25) elnevezésű pályázati felhívás módosítását tartalmazza. Ez a módosítás jelentősen bővíti a támogatható tevékenységek és a pályázók körét, különösen az ökológiai gazdálkodás területén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei:
A módosítás elsődleges célja, hogy azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek támogatásban, akik a kérelem benyújtása előtt már rendelkeztek ökológiai tanúsítással, de tevékenységüket új termék előállításával bővítik. A korábbi szabályozás elsősorban az új csatlakozókat részesítette előnyben, a frissített felhívás azonban elismeri a már működő ökológiai gazdaságok fejlesztési törekvéseit is.
A legfontosabb változások
A közlemény alapján a felhívás szövege több ponton kiegészült:
- Már létező együttműködés támogatása: Az 1. célterület ökológiai termelésre vonatkozó részében (B pont) immár a már létező együttműködés keretében megvalósított új tevékenység is támogatható.
- Új tevékenység definíciója: Új tevékenységnek minősül, ha a termelő már rendelkezik ellenőrzési és tanúsítási szerződéssel, de egy olyan új termék előállításába kezd, amely megfelel az ökológiai minősítési rendszer előírásainak.
- Kedvezményezettek köre: A módosítás pontosítja, hogy mindkét célterület (uniós és nemzeti minőségrendszerek) esetében továbbra is támogatható az új együttműködés.
A pályázat háttere
A KAP-RD46-1-25 kódszámú pályázat célja a mezőgazdasági termelők ösztönzése a magasabb hozzáadott értékű és minőségű élelmiszerek előállítására. A támogatás formája továbbra is vissza nem térítendő, egyösszegű átalánytámogatás, amelynek mértéke 13 000 eurónak megfelelő forintösszeg egy 5 éves időszakra.
A támogatási kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár felületén keresztül, több szakaszban. A módosított feltételek a közlemény megjelenését követően benyújtott kérelmekre már érvényesek.
További információ a felhívás módosításáról itt és a pályázat dokumentáció itt érhető el.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra
Mezőgazdaság
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
Az EFSA szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Az EFSA Élelmiszer-adalékanyagokkal és aromaanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (FAF Testület) szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Fotó: Pixabay
A FIPEA egy sárgaborsó (P. sativum) por, amely főként élelmi rostokból (pektinből és hemicellulózból) áll, valamint alacsony a fehérjetartalma.
A FIPEA előállítása során nagy hőmérsékletű hőkezelést alkalmaznak (> 100°C, >40 perc), amely csökkenti a potenciálisan nem kívánt anyagok mennyiségét (pl. lektin), miközben a rost kémiai szerkezete stabil marad.
A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási szintek alkalmazása mellett nincs egészségügyi kockázat, tehát nincs szükség számszerű elfogadható napi beviteli érték (ADI) megadására a FIPEA esetében. Az értékelésben ugyanakkor maximum és javasolt felhasználási szintek kerültek meghatározásra 8 különböző élelmiszer-kategória esetében (1. táblázat).
1. táblázat. A borsórost-koncentrátum (FIPEA) javasolt maximális és felhasználási szintjei (mg FIPEA/kg élelmiszer).
| Élelmiszer -kategória | Javasolt maximális mennyiség (mg FIPEA/kg) | Javasolt felhasználási mennyiség
(mg FIPEA/kg) |
|
| 01.4 | Ízesített erjesztett tejtermékek, ideértve a hőkezelt termékeket is | 10 000 | 1 000 |
| 01.7.5 | Ömlesztett sajt | 10 000 | 1 000 |
| 01.8 | Tejpótlók, beleértve a tejfehérítőket is | 10 000 | 1 000 |
| 06.5 | Metéltek | 5 000 | 100 |
| 07.2 | Finom pékáruk | 10 000 | 1 000 |
| 13.2 | Az 1999/21/EK irányelvben meghatározott, különleges gyógyászati célra szánt élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 13.3 | A teljes napi élelmiszer-bevitel vagy egyes ételek helyettesítésére szolgáló élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 14.1.4 | Ízesített italok | 10 000 | 1 000 |
Habár a FIPEA még nem kapott E-számot, az EFSA véleménye elősegítheti a jövőbeni élelmiszer-adalékanyagként történő engedélyezését.
A FIPEA rosttartalom-növelőként és állományjavító anyagként használható például péksüteményekben, snackekben, leves – és szószkeverékekben, valamint vegetáriánus és funkcionális élelmiszerekben a rosttartalom növelése és az állományjavítás céljából.
Forrás: NAK / Dr. Szalóki-Dorkó Lilla
Mezőgazdaság
Természetes védelem a rágás ellen: Mire jó a birkagyapjú az erdőben?
Egy elfeledett, tudományosan is igazolt módszer a rágáskár ellen
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A hazai erdőfelújításokban és fiatal telepítésekben a vad rágáskára állandó fejtörést okoz a gazdálkodóknak. Bár a kerítés és a különböző vegyszeres vadriasztók bevett eszközök, létezik egy elfeledett, ámbár tudományosan is igazolt módszer: a nyers birkagyapjú alkalmazása. Ez a megoldás nemcsak költséghatékony, hanem kettős védelmet is jelent a csemeték számára.
A lanolin és a juhszag riasztó ereje
A nyers, mosatlan gyapjú legfőbb értéke a benne lévő gyapjúzsír, vagyis a lanolin. Ez egy összetett, viaszos anyag, amely zsírsavakból és különböző alkoholokból épül fel. A lanolin mellett a nyers gyapjú megőrzi a juhokra jellemző egyéb mirigyváladékokat és illatanyagokat is, amelyek a szarvasfélék számára az összetéveszthetetlen „juhszagot” jelentik.
A vad számára ez a szag idegen és zavaró. Gyakran társítják a háziállatok vagy az ember jelenlétével, ami ösztönös elkerülő viselkedést vált ki belőlük. A nemzetközi szakirodalom, köztük Bernacka és munkatársai (2015) kutatásai igazolták, hogy a gyapjú illatanyagai már távolról jelzik a vadnak: a hajtás nem kívánatos táplálék. A szaglás útján történő riasztás nagy előnye, hogy az őz vagy a szarvas gyakran meg sem kísérli a rügyek megkóstolását, így a növény sértetlen marad. Ez a hatásmechanizmus hasonló a jól ismert faggyúalapú készítményekéhez (például a Trico-hoz), de a gyapjúszálak között az illatanyagok lassabban és tartósabban szabadulnak fel, így hosszabb védelmet nyújtanak. Az Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) vizsgálatai szerint a juhgyapjú hatékonysága a téli rágás ellen vetekszik a drága kémiai szerekével (pl. bárányfaggyú alapú Trico), miközben nincs környezeti terhelése. A Bajor Állami Erdészeti Intézet (LWF) vizsgálata alapján a módszer 80-95%-os védelmet nyújt a téli rágás ellen, ami versenyképes a legmodernebb kémiai szerekkel is.
1. kép: Vezérhajtás védelem műanyag sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Mi sem szeretjük, ha szőr kerül a nyelvünkre: amikor a rágás élménye megszűnik
Ha a vad a szag ellenére lecsippentené a vezérhajtást, egy második, mechanikai hatással szembesül. A gyapjúszálak felülete mikroszkopikus szinten pikkelyes, ami a lanolin tapadósságával párosulva rendkívül kellemetlen érzést okoz a vad szájában.
A gyapjúszálak rátapadnak az állat nyelvére, ínyére és a fogai közé ragadnak. Mivel a szálak rugalmasak és szívósak, a vad csak nehezen tud megszabadulni a szájába került „szöszöktől”. Ez a negatív élmény gyorsan rögzül az állatban: a területen élő egyedek hamar megtanulják összekapcsolni a jellegzetes juhszagot a kellemetlen fizikai érzettel. Így a későbbiekben már a szag alapján elkerülik a gyapjúval védett növényeket, anélkül, hogy újra megpróbálnák megrágni azokat.
2. kép: Vezérhajtás védelem vadriasztó szerrel (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Miért érdemes fontolóra venni?
A gyapjú alkalmazása mellett szól, hogy egy teljesen természetes, lebomló anyagról van szó, használatával elkerülhető a vegyszerek alkalmazása, nem keletkezik mikroműanyag-szennyezés (mint a műanyag rácsok vagy sapkák esetén), és a védekezési folyamat végén értékes tápanyag kerül vissza a talajba, javítja szerkezetességét, elősegítve a vízvisszatartást. Bár a felhelyezése pepecselős kézi munkát igényel, az alacsony anyagköltség és a hosszú ideig tartó védelem miatt érdemi alternatívája lehet a hagyományos vadkárelhárítási módszereknek, különösen a környezeti szempontokat is szem előtt tartó gazdálkodásokban.
A gyapjú használata kiváló példája annak, hogyan válhat egy mezőgazdasági „melléktermék” értékes vadkármegelőzési eszközzé. Bár a manuális felhelyezés munkaerő-igényes, a technológia alacsony anyagköltsége és környezetbarát jellege miatt komoly alternatívát jelenthet a kisebb erdősítések vagy pótlások védelmében.
3. kép: Vezérhajtás védelem gyapjúval sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Badarság, van benne valami?
Rendszeresen találkozni azzal a mondattal, melyet Albert Einsteinnek tulajdonítanak: „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.”, jelen esetben viszont egy régi megoldás felelevenítése mind a juhtenyésztők, mind pedig az erdőgazdaság számára gyümölcsöző lehet.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A vadkárkezelés sikerének kulcsa az innovatív szemlélet és a gazdálkodók közötti együttműködés. A juhgyapjú alkalmazása egy olyan eszköz, amely nemcsak a facsemetéket védi, hanem a mezőgazdaság és az erdészet együttműködését is erősíti, hozzájárulva a vidék megtartó erejéhez és a természeti erőforrások felelős kezeléséhez.
Ha van releváns tapasztalata, kérjük ossza meg velünk a vadkar@nak.hu e-mail címen. Netán szabadon felhasználható gyapjúja, erdőtelepítésben érdekelt és nyitott lenne a gyapjúval való kísérletezésre? Írjon nekünk segítünk összekötni az érdekelteket!
Hivatkozások és felhasznált források:
- Bernacka et al. (2015): Application of sheep wool in preventing damage caused by deer in young forest plantations. (A legfontosabb lengyel tanulmány a gyapjú hatékonyságáról)
- BFW (Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont): Schafwolle als biologischer Verbissschutz. (Gyakorlati útmutató és hatékonysági vizsgálatok)
- LWF (Bajor Állami Erdészeti Intézet): Schutzmaßnahmen gegen Wildschäden. (Bajorországi tapasztalatok a biológiai rágásvédelemről)
- ConnGardener: Effective Fat-Based Deer Repellents. (A lanolin és faggyú alapú riasztás elméleti háttere)
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Zala vármegyei vadgazdálkodási pályázat
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer, Békés Vármegye, 2026.
Engedély nélkül gyűjtöttek agancsot
2026-ban is folytatódik az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció-program
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Pest vármegyei pályázati kiírása
Kis sárszalonka a Csaba-réten
Agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2026.
Elkezdődött a költési szezon a vércséknél
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Pergetve fogtak harcsát
Dr. Majzinger István 65 éves
Élet születik – malacoznak a kocák
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában