Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Könnyítések a gazdálkodási napló benyújtási folyamatában

Print Friendly, PDF & Email

Meghosszabbították a gazdálkodási napló elektronikus (eGN) benyújtására nyitva álló időszakot.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A már 2024. január 12-én megjelent közleményben jelzett módon – tekintettel a felmerült informatikai nehézségekre – az Agrárminisztérium két héttel, február 15-ig meghosszabbította a gazdálkodási napló elektronikus (eGN) benyújtására nyitva álló időszakot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kialakított új eljárás segítséget jelent a gazdálkodóknak.

Az ábra illusztráció. Forrás: Nébih

Az új agrártámogatási rendszer idei tanulóévének tapasztalatai alapján a következő támogatási évben a gazdálkodási naplóban lévő, a kifizetéshez szükséges adatok elektronikus benyújtása új alapokra kerül majd.

A szaktárca kéri a Tisztelt Gazdálkodókat és az őket segítő tanácsadókat, falugazdászokat, hogy a következő hetekben az alábbiakban ismertetett információkra és az agrártámogatások kifizetésében közreműködő szervezetek együttműködésében most kialakított új eljárásra kiemelt figyelmet fordítsanak, ezzel biztosítható minden érintett számára a támogatás teljes összegéhez való hozzáférés.

A különböző elektronikus gazdálkodási napló kitöltését előíró támogatási programokban részt vevő gazdálkodók legfontosabb tennivalója, hogy a feltöltési kötelezettség keretében az elektronikus gazdálkodási naplót legalább február 15-ig hozzák létre. Azon gazdálkodóknál, akik az Agrár-ökológiai Program több gyakorlatában (méhbarát növényvédelem, forgatás nélküli művelés, biológiai ágensek használata, nem termelő területek fenntartása), illetve az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) és az ökológiai gazdálkodást segítő támogatás (ÖKO) keretében növényvédőszer-használattal összefüggő vállalásokat tettek, kizárólag a permetezési napló tartalma alapján ellenőrizhető, hogy a termelő juttatott-e ki növényvédőszereket, és hogy megfelelő készítményeket használt-e. A permetezési napló létrehozása és kitöltése során feltétlenül jelölni kell azt is, hogy a termelő milyen támogatási formákban való részvétel okán vezette a naplót.

A támogatásokhoz kapcsolódó szankció azon ügyfelek esetében nem kerülhető el, akik vagy egyáltalán nem hoztak létre elektronikus gazdálkodási naplót – azon belül pedig a permetezési naplót -, vagy akik az adott támogatásban részt vevő területükön tiltott szert juttattak ki. Ezért különösen fontos, hogy minden termelő február 15-ig ellenőrizze azon táblái kapcsán a permetezési napló feltöltését, ahol a 2023. évi egységes kérelemben növényvédelmet korlátozó gyakorlatot vállalt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a február 15-ig hiányos, vagy más okból nem megfelelően kitöltött permetezési naplóval rendelkező, növényvédőszer-használattal összefüggő vállalásokat tett gazdálkodóknak elektronikus üzenetet fog küldeni, amely alapján az abban megjelölt határidőig kiegészíthető lesz az elektronikus gazdálkodási napló permetezési napló része. Ha valóban nem történt kémiai növényvédelem, akkor természetesen nem kell változtatni azon, hogy a permetezési napló nem tartalmaz bejegyzéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eGN töltés folytonos, így február 15-e után is lehet, sőt szükséges is tölteni, javítani, kiemelten a permetezési napló részét. A támogatások kifizethetősége szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a termelők határidőre megadják a Nébih által kért adatokat.

Emlékeztetünk, hogy a támogatási rendszer szempontjából nem elvárás, hogy a permetezési naplóban a növényvédelmi megfigyeléseket is rögzítsék. Ugyanakkor a 2023-as egységes kérelemben az AKG-kifizetést igénylő gazdálkodók kiemelten figyeljenek arra, hogy a tápanyaggazdálkodási tervet is töltsék fel az eGN-be.

A 2023. évi egységes kérelemben igényelt támogatások rész- és végkifizetésének ütemezését az eGN benyújtásának kötelezettsége nem akadályozza.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom