További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Meghosszabbították a gazdálkodási napló elektronikus (eGN) benyújtására nyitva álló időszakot.
A már 2024. január 12-én megjelent közleményben jelzett módon – tekintettel a felmerült informatikai nehézségekre – az Agrárminisztérium két héttel, február 15-ig meghosszabbította a gazdálkodási napló elektronikus (eGN) benyújtására nyitva álló időszakot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kialakított új eljárás segítséget jelent a gazdálkodóknak.
Az új agrártámogatási rendszer idei tanulóévének tapasztalatai alapján a következő támogatási évben a gazdálkodási naplóban lévő, a kifizetéshez szükséges adatok elektronikus benyújtása új alapokra kerül majd.
A szaktárca kéri a Tisztelt Gazdálkodókat és az őket segítő tanácsadókat, falugazdászokat, hogy a következő hetekben az alábbiakban ismertetett információkra és az agrártámogatások kifizetésében közreműködő szervezetek együttműködésében most kialakított új eljárásra kiemelt figyelmet fordítsanak, ezzel biztosítható minden érintett számára a támogatás teljes összegéhez való hozzáférés.
A különböző elektronikus gazdálkodási napló kitöltését előíró támogatási programokban részt vevő gazdálkodók legfontosabb tennivalója, hogy a feltöltési kötelezettség keretében az elektronikus gazdálkodási naplót legalább február 15-ig hozzák létre. Azon gazdálkodóknál, akik az Agrár-ökológiai Program több gyakorlatában (méhbarát növényvédelem, forgatás nélküli művelés, biológiai ágensek használata, nem termelő területek fenntartása), illetve az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) és az ökológiai gazdálkodást segítő támogatás (ÖKO) keretében növényvédőszer-használattal összefüggő vállalásokat tettek, kizárólag a permetezési napló tartalma alapján ellenőrizhető, hogy a termelő juttatott-e ki növényvédőszereket, és hogy megfelelő készítményeket használt-e. A permetezési napló létrehozása és kitöltése során feltétlenül jelölni kell azt is, hogy a termelő milyen támogatási formákban való részvétel okán vezette a naplót.
A támogatásokhoz kapcsolódó szankció azon ügyfelek esetében nem kerülhető el, akik vagy egyáltalán nem hoztak létre elektronikus gazdálkodási naplót – azon belül pedig a permetezési naplót -, vagy akik az adott támogatásban részt vevő területükön tiltott szert juttattak ki. Ezért különösen fontos, hogy minden termelő február 15-ig ellenőrizze azon táblái kapcsán a permetezési napló feltöltését, ahol a 2023. évi egységes kérelemben növényvédelmet korlátozó gyakorlatot vállalt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a február 15-ig hiányos, vagy más okból nem megfelelően kitöltött permetezési naplóval rendelkező, növényvédőszer-használattal összefüggő vállalásokat tett gazdálkodóknak elektronikus üzenetet fog küldeni, amely alapján az abban megjelölt határidőig kiegészíthető lesz az elektronikus gazdálkodási napló permetezési napló része. Ha valóban nem történt kémiai növényvédelem, akkor természetesen nem kell változtatni azon, hogy a permetezési napló nem tartalmaz bejegyzéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eGN töltés folytonos, így február 15-e után is lehet, sőt szükséges is tölteni, javítani, kiemelten a permetezési napló részét. A támogatások kifizethetősége szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a termelők határidőre megadják a Nébih által kért adatokat.
Emlékeztetünk, hogy a támogatási rendszer szempontjából nem elvárás, hogy a permetezési naplóban a növényvédelmi megfigyeléseket is rögzítsék. Ugyanakkor a 2023-as egységes kérelemben az AKG-kifizetést igénylő gazdálkodók kiemelten figyeljenek arra, hogy a tápanyaggazdálkodási tervet is töltsék fel az eGN-be.
A 2023. évi egységes kérelemben igényelt támogatások rész- és végkifizetésének ütemezését az eGN benyújtásának kötelezettsége nem akadályozza.
Forrás: AM
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok.
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a támogatási területek közül a legnagyobb kifizetett összeg a záruló Vidékfejlesztési Program agrárberuházási felhívásaihoz kapcsolódott, összesen 264 milliárd forintot meghaladóan. A legnagyobb mértékű forráslehívás állattartó telepek megújításához, élelmiszeripari üzemek fejlesztéséhez, precíziós gazdálkodáshoz és vízgazdálkodási projektekhez történt.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kifizetések második legnagyobb tétele olyan, a zöld fenntarthatóságot segítő mezőgazdasági programokhoz kapcsolódott, mint az agrár-környezetgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás támogatása vagy éppen a Natura 2000 gyepterületek utáni kompenzáció. 2024-ben ezek együttes összege több mint 214 milliárd forintot tett ki. 30 milliárd forint értékben jutottak forráshoz a vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei, elsősorban a vidéki önkormányzatok kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatva.
Az erdőgazdálkodók az erdészeti programoknak köszönhetően közel 28 milliárd forintot, míg az állattartók az egyes állatjóléti intézkedésekre 11,6 milliárd forintot igényeltek sikeresen. A vidéki közösségeket támogató LEADER programban pedig összesen 16,7 milliárd forint kifizetése történt meg. A fentiek mellett jelentős források jutottak tudásátadásra, együttműködésekre vagy éppen kockázatkezelési intézkedésekre – sorolta.
Magyarország kormánya stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, a legkisebb gazdálkodóktól egészen a nemzetközi piacokon is eredményes vállalkozásokig. Bizalmat jelez a pályázók részéről az, hogy a tavalyi felhívásokra többszörös volt a túljelentkezés. Idén is folyamatosan nyílnak meg a támogatási lehetőségek, amelyek segítségével az agrárvállalkozások eredményesen alkalmazkodhatnak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, ezzel pedig nő hazánk élelmiszerszuverenitása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Fotó: AM
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,9 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. Oroszországban 9 százalékkal (16,9 millió tonna), Ukrajnában 16 százalékkal (12,5 millió tonna) kisebb termést arattak. Az Európai Unióban 12 százalékkal 8,7 millió tonnára csökkent a kibocsátás. Argentínában 9 százalékkal nagyobb termést (4,1 millió tonna) várnak. A globális felhasználás 55,6 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 244,7 ezer forint/tonna (+77 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 210,6 ezer forint/tonna (+69 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők decemberben. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 215,5 ezer forint/tonna (+65 százalék) volt.
AZ AKI közleményt adott ki:
A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 3,5 százalékkal 12 741,0 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Azon belül a devizaalapú hitelek értéke 12,6 százalékkal 6223,3 milliárd forintra növekedett, miközben a forintalapúaké 3,9 százalékkal 6517,7 milliárd forintra csökkent. Nemzetgazdasági szinten továbbra is az éven túli hitelek képezték a hitelek több mint háromnegyedét. A teljes hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek értéke 15,4 százalékkal 3216,7 milliárd forintra emelkedett, a hosszú lejáratúaké változatlan maradt (9524,3 milliárd forint).
A mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent. Az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 14,0 százalék volt.
A mezőgazdaság hitelállományának több mint felét a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 677,2 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 36,2 százalékos részesedése 383,6 milliárd forintnak felelt meg. Az élelmiszeripari vállalkozások hitelállományának szinte teljes egésze (715,8 milliárd forint) a társas vállalkozásokat finanszírozta. Az egyéni vállalkozások 5,3 milliárd forintos hitelállománya a társas vállalkozásokéhoz képest elenyésző volt.
További információk e témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI