Keressen minket

Mezőgazdaság

Újabb bejelentések az ukrán kereskedelemmel kapcsolatban

Aránytalan terhet ró a mezőgazdasági termelőkre a Bizottság javaslata.

Közzétéve:

Aránytalan terhet ró a mezőgazdasági termelőkre a Bizottság javaslata.

2024. január 1-én a Bizottság arra tett javaslatot, hogy további egy évre újítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek felfüggesztését, melyet már 2022. júniusa óta alkalmaznak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az érzékeny uniós termékeket azonban igyekeztek védeni, így a baromfi, tojás és cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt. Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.

A javaslatokat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa vizsgálja. A cél az, hogy az autonóm kereskedelmi kedvezmények jelenlegi rendszerének lejártakor zökkenőmentesen át lehessen térni az új rendszerre 2024. június 6-án.

A COPA-COGECA, mely szervezetnek a NAK is aktív tagja, levélben reagált a folyamatokra 2024. január 1-én több nagy európai szakmai szervezettel közösen. A közös nyilatkozat szerint a hat szervezet (AVEC, CEFS, CEMP, CIBE, EUWEP, COPA-COGECA) nem hiszi, hogy elegendő védelmet kapnak az uniós termelők a növekvő import hatásától, a gabona-, olajos magvak, baromfi-, tojás- és cukorágazatban.

Sajnálatukat fejezték ki, hogy a szükséges védintézkedések automatikus kiváltásának küszöbértékét a 2022/23-as baromfi, tojás és cukor átlagára alapozzák, és teljességgel elfogadhatatlannak tartják a gabonafélék és olajos magvak kizárását az ilyen automatikus intézkedésekből. A gabonafélék és olajos magvak tekintetében Ukrajna és az egyes tagállamok, például Románia és Bulgária között megállapodott jelenlegi engedélyezési rendszer nem nyújt hatékony uniós szintű megoldást, és veszélyezteti az EU egységes piacának integritását.

Bár úgy gondolják, hogy az EU-nak kötelessége és érdeke, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, hatékonyan kell foglalkozni a jelenlegi helyzet megoldásával, amely az importnak az uniós termelőkre gyakorolt hatását illeti. Így bár az uniós mezőgazdasági termelők készek továbbra is kivenni a részünket az EU Ukrajna megsegítésére tett erőfeszítéseiből, úgy gondolják, hogy ez az erőfeszítés nem oszlik meg méltányosan, mivel a mezőgazdasági ágazatokra aránytalanul nagy és fenntarthatatlan terhet ró.

Ha a bevezetett megoldások nem hatékonyak a probléma kezelésében, akkor az EU gabona-, olajos magvak, baromfi-, tojás- és cukortermelőinek túlélése forog kockán a szomszédos országokban és azon túl is, éppen úgy, mint Ukrajna további támogatása.

A szakmai szervezetek felszólítják a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a javaslatról folytatott viták során találják meg a megfelelő egyensúlyt az alábbi kérdésekben:

1, Az automatikus vészfékmechanizmust a 2021-es és 2022-es év együttes éves átlagára kell alapozni, és a gabonaféléket és az olajos magvakat is figyelembe kell venni. Az említett időszak átlagos éves behozatala már jelentős erőfeszítést igényelne az uniós gyártók részéről.

2, Biztosítani kell, hogy az e küszöbérték felett importált termékeket az EU-n kívülre, az EU-n átmenő tranzittal exportálják. A mennyiségek mérése a DG TAXUD felügyeleti rendszerén alapulna.

Az intézményeknek működőképes kompromisszumot és konstruktív megoldást kell találniuk a kereskedelmi forgalom fenntartására, az uniós termelők védelmére, az ukrán termelők segítésére exportjuk diverzifikálásában, a régi kereskedelmi útvonalak helyreállításában és az uniós piactól való függőségük korlátozásában.

Forrás: Pető Krisztina – NAK

Mezőgazdaság

Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat

Közleményt adott ki az Agrárminsztérium:

Published

on

Idén több mint 200 milliárd forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás programoknak köszönhetően – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárca megújította új AKG és ÖKO döntéshozatali rendszerét annak érdekében, hogy az érintettek gyorsabban juthassanak hozzá a forrásokhoz.

Nagy István kifejtette, az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a fenntartható, a környezet- és klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatokat ösztönző programok támogatása mellett. A tárca a korábbi támogatási időszak Vidékfejlesztési Programjának (VP) folytatásaként tavaly meghirdette a KAP Stratégiai Terv keretében az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és az Ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatása című pályázati felhívásokat.

A miniszter kiemelte, tekintettel a nagy érdeklődésre a források átcsoportosításának segítségével olyan döntést hoztak, melynek értelmében minden formailag megfelelő és a minimum vállalásokat teljesítő pályázó részére támogatást tudnak nyújtani. Ennek értelmében mintegy 17 600 AKG és több mint 5 ezer ÖKO kérelem támogatásáról határoztak, ami éves szinten az előbbi program esetében 150 milliárd, az utóbbi vonatkozásában pedig 58 milliárd forintot jelent a gazdálkodóknak. Mivel mindkét esetben többéves célprogramról beszélünk, ezért az 5 éves konstrukció lehetséges támogatási összege meghaladhatja a 750 milliárd, illetve 290 milliárd forintot.

A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási szerződéseket a kedvezményezettek folyamatosan vehetik kézhez. Első körben a kis- és családi gazdaságok, majd a következő körben a nagyobb gazdaságok, ezt követően – a források rendelkezésre állása esetén – a nagyobb területen termelők is kézhez kaphatják a támogatói szerződéseiket, amely alapján benyújthatják majd az egységes kérelmeiket – tette hozzá.

A támogatási programok kötelezettségvállalási időszaka 2025. január 1-től 2029. december 31-ig tart, és elsőként az idei Egységes Kérelem keretében nyújthatnak be kifizetési igénylést a gazdálkodók.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Másfélszeresére nőtt a napraforgó ára

Az AKI adatokat tett közzé a napraforgó piacáról.

Published

on

Az Oil World áprilisi projekciójában a 2023/2024. évihez képest 8 százalékkal kisebb, 54,6 millió tonna napraforgómag-termésre számít világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A globális felhasználás 55 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 4,1 millió tonna lehet.

Fotó: Pixabay

Tallage szerint a gazdák Romániában és Bulgáriában kora tavasszal megkezdték a napraforgó vetését, Spanyolországban a sok csapadék miatt a szokottnál később kezdődött a vetési kampány. Az Európai Unióban 4,9 millió hektár lehet a napraforgó vetésterülete a 2025/2026. évi szezonban, ami az előző évit csaknem 1 százalékkal haladná meg. Romániában 1,2 millió hektárt (–9 százalék), Franciaországban 770 ezer hektárt (+1 százalék) jeleznek a Tallage szakértői. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint a 746 ezer hektárra várt terület 82 százalékán került a földbe a napraforgó-vetőmag április 29-ig.

Az AKI PÁIR adatai szerint a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 207,7 ezer forint/tonnáért (+47 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 225,8 ezer forint/tonna (+55 százalék) volt.

További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken.

Published

on

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt álló területek sertéstartóit felvásárlással és kompenzációs támogatással segíti a Kormány. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán folyamatosan elérhetővé válnak az intézkedésekkel kapcsolatos technikai információk.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken. A sertéstartók segítése, az egészséges vágósertés-állomány értékesítése során fellépő piaci zavarok kezelése érdekében április 17-én megjelent a Kormány különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. számú rendelete.

A rendelet két területre fókuszál: a megfigyelési (felügyeleti) körzetre, valamint a további korlátozás alá eső területekre. Ezeket EU-s határozatban jelölik ki. A két körzet sertéstartóira eltérő hatósági intézkedések, korlátozások vonatkoznak, így a nekik nyújtott állami támogatás is eltérő.

A kitörések körüli 10 km-es körben felállított megfigyelési (felügyeleti) körzetek sertéstartóitól a Nébih tulajdonában álló Élbc nonprofit Kft. vásárolja fel az állatokat. A vásárlás lebonyolítása, az igények összegyűjtése, rendszerezése a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének közreműködésével zajlik majd.

A további korlátozás alá eső területek közé jelenleg Győr-Moson Sopron vármegye (megfigyelési körzeten kívüli) területe, Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi, Komáromi és Tatai járása, Veszprém vármegye Pápai járása, valamint Vas vármegye tíz települése (Csánig, Csönge, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kenyeri, Nick, Pápoc, Répcelak, Szergény, Vönöck) tartozik. Az itt működő sertéstartóktól a vágóhidak a normál körülményeknek megfelelő módon vásárolják meg és értékesítik a vágósertéseket. Számukra azt a segítséget nyújtja a Kormány, hogy ha az eladás során a vágósertések nettó forgalmi értéke nem éri el az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által az adott időszakra számított hazai termelői árat, akkor maximum 40 százalékos mértékben kártalanításra tarthat igényt a tulajdonos.

A vágósertést tartók kártalanításához kapcsolódó technikai információk a Nébih oldalán érhetőek el: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-vagosertest-tartok-kartalanitasahoz-kapcsolodo-informaciok

Tovább olvasom