Keressen minket

Mezőgazdaság

Újabb bejelentések az ukrán kereskedelemmel kapcsolatban

Print Friendly, PDF & Email

Aránytalan terhet ró a mezőgazdasági termelőkre a Bizottság javaslata.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Aránytalan terhet ró a mezőgazdasági termelőkre a Bizottság javaslata.

2024. január 1-én a Bizottság arra tett javaslatot, hogy további egy évre újítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek felfüggesztését, melyet már 2022. júniusa óta alkalmaznak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az érzékeny uniós termékeket azonban igyekeztek védeni, így a baromfi, tojás és cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt. Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.

A javaslatokat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa vizsgálja. A cél az, hogy az autonóm kereskedelmi kedvezmények jelenlegi rendszerének lejártakor zökkenőmentesen át lehessen térni az új rendszerre 2024. június 6-án.

A COPA-COGECA, mely szervezetnek a NAK is aktív tagja, levélben reagált a folyamatokra 2024. január 1-én több nagy európai szakmai szervezettel közösen. A közös nyilatkozat szerint a hat szervezet (AVEC, CEFS, CEMP, CIBE, EUWEP, COPA-COGECA) nem hiszi, hogy elegendő védelmet kapnak az uniós termelők a növekvő import hatásától, a gabona-, olajos magvak, baromfi-, tojás- és cukorágazatban.

Sajnálatukat fejezték ki, hogy a szükséges védintézkedések automatikus kiváltásának küszöbértékét a 2022/23-as baromfi, tojás és cukor átlagára alapozzák, és teljességgel elfogadhatatlannak tartják a gabonafélék és olajos magvak kizárását az ilyen automatikus intézkedésekből. A gabonafélék és olajos magvak tekintetében Ukrajna és az egyes tagállamok, például Románia és Bulgária között megállapodott jelenlegi engedélyezési rendszer nem nyújt hatékony uniós szintű megoldást, és veszélyezteti az EU egységes piacának integritását.

Bár úgy gondolják, hogy az EU-nak kötelessége és érdeke, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, hatékonyan kell foglalkozni a jelenlegi helyzet megoldásával, amely az importnak az uniós termelőkre gyakorolt hatását illeti. Így bár az uniós mezőgazdasági termelők készek továbbra is kivenni a részünket az EU Ukrajna megsegítésére tett erőfeszítéseiből, úgy gondolják, hogy ez az erőfeszítés nem oszlik meg méltányosan, mivel a mezőgazdasági ágazatokra aránytalanul nagy és fenntarthatatlan terhet ró.

Ha a bevezetett megoldások nem hatékonyak a probléma kezelésében, akkor az EU gabona-, olajos magvak, baromfi-, tojás- és cukortermelőinek túlélése forog kockán a szomszédos országokban és azon túl is, éppen úgy, mint Ukrajna további támogatása.

A szakmai szervezetek felszólítják a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a javaslatról folytatott viták során találják meg a megfelelő egyensúlyt az alábbi kérdésekben:

1, Az automatikus vészfékmechanizmust a 2021-es és 2022-es év együttes éves átlagára kell alapozni, és a gabonaféléket és az olajos magvakat is figyelembe kell venni. Az említett időszak átlagos éves behozatala már jelentős erőfeszítést igényelne az uniós gyártók részéről.

2, Biztosítani kell, hogy az e küszöbérték felett importált termékeket az EU-n kívülre, az EU-n átmenő tranzittal exportálják. A mennyiségek mérése a DG TAXUD felügyeleti rendszerén alapulna.

Az intézményeknek működőképes kompromisszumot és konstruktív megoldást kell találniuk a kereskedelmi forgalom fenntartására, az uniós termelők védelmére, az ukrán termelők segítésére exportjuk diverzifikálásában, a régi kereskedelmi útvonalak helyreállításában és az uniós piactól való függőségük korlátozásában.

Forrás: Pető Krisztina – NAK

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom