Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a FAO által kiadott, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és a kibocsátás-csökkentési lehetőségekre vonatkozó legújabb jelentés főbb megállapításait teszik közzé.

Fotó: FAO

Tavaly decemberben az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO az ENSz Éghajlatváltozási Konferenciájának COP28 klímacsúcsával párhuzamosan tette közzé az ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” című jelentését.

María Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese szerint: “A jelentés az alapkibocsátások értékelésén túlmenően becsléseket ad a jövőbeni kibocsátásokról a termelés növekedésére vonatkozó forgatókönyvek alapján és felvázolja a károsanyag-kibocsátásoknak az állattenyésztésben alkalmazott legjobb gyakorlatok alkalmazásával történő csökkentési lehetőségeit. Ez egyértelműen megmutatja, hogy az ambiciózus és innovatív programok és a széles körű beavatkozások képesek a kibocsátás görbéjét a termelés növekedésével egyidejűleg megváltoztatni.”

A FAO éghajlatváltozási stratégiája felsorol néhány, az állati eredetű élelmiszer-termelés környezeti hatásainak csökkentésére leginkább alkalmas technikát is, számszerűsítve azok hatékonyságát és bemutatva a végrehajtásukkal kapcsolatos nehézségeket.

A világ népességének előrejelzett növekedése azt jelenti, hogy növekedni fog az élelmiszerek iránti igény. Az előrejelzések szerint 2050-ben az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása 20%-kal magasabb lesz, mint 2020-ban volt, ami az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátások növekedését is jelenti, és mindez hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú mind a kibocsátások, mind az állattenyésztés környezeti hatásainak csökkentése szempontjából. A beavatkozásoknak mind a kínálati, mind a keresleti oldalra összpontosítaniuk kell. Ez a jelentés olyan intézkedéseket elemez, mint például az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése és az élelmiszer pazarlás, amelyek befolyásolják a keresletet, vagy épp a reprodukciós technikák javítása, valamint az üvegházhatású gázok (ÜHG) termelés során történő kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása.

A fenti intézkedések mindegyikére vonatkozóan a FAO elemzi a rendelkezésre álló adatokat és értékeli azok hatását, megjelölve, hogy milyen körülményeket tártak fel a különböző forgatókönyvek alkalmazása során. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az elemzett beavatkozások eltérő eredményeket hoznak.

Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével kapcsolatos becsült hatások elemzésekor a FAO jelzi, hogy ez a koncepció néha túlságosan leegyszerűsítő, amikor például azonnali és egyetemes étrendi változásokat vetítenek előre anélkül, hogy figyelembe vennék a táplálkozási kihívásokat és a pénzügyi korlátokat, amelyek miatt ezek megvalósíthatatlanná válhatnak, különösen a szegényebb lakosság számára. A hús alternatíváival, imitátum termékeivel szemben nagy elvárásokat támasztottak, de fejlesztésük és előállításuk során technikai, etikai és politikai, valamint környezetvédelmi és táplálkozási kérdéseket is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági haszonállatok pénzügyi erőforrásként betöltött szerepét is figyelmen kívül hagyják, mivel az állatállományok eltávolítása, létszámuk jelentős mértékű csökkentése negatív hatással lenne a leginkább elszegényedett országokra. Fontos megérteni az állati eredetű élelmiszerek helyettesítésének a károsanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását is, mivel ez a hatás nem lesz azonos a magas és az alacsony jövedelmű országokban. Mindezen okok miatt a becslések szerint az állati eredetű élelmiszerek előállításának csökkentésével a teljes károsanyag-kibocsátás tekintetében 2-5% közötti mérséklődést lehetne elérni.

Forrás: FAO – ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” jelentés (12. ábra)

­(Az állattenyésztési rendszerek bázisévi és előrejelzett kibocsátása vízesésdiagram formájában, 2050-ig alkalmazott különböző mérséklési intézkedésekkel és azok technikai potenciáljával.)

Ezzel szemben a termelékenység és a hatékonyság javítását célzó, a teljes állattenyésztési értékláncra kiterjedő intézkedések, valamint az állatok takarmányozásának és egészségének javítását célzó intézkedések a leghatékonyabb és legígéretesebb beavatkozások a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a fenntarthatóság előmozdítására és az állattenyésztés környezeti hatásainak mérséklésére gyakorolt hatásuk miatt. Ha ezeket a fejlesztéseket együttesen hajtják végre az állattenyésztési ágazat jelentősen − becslések szerint akár 50%-kal − csökkentheti a kibocsátását és ezzel egyidejűleg kielégítheti az állati termékek iránti 2050-re előre vetített keresletet.

A jelentés rámutat továbbá arra is, hogy az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére nincs univerzális megoldás és hogy a leegyszerűsítő megközelítések elkerülése érdekében jobban meg kell érteni a különböző beavatkozások végrehajtását és elterjedését akadályozó korlátokat. A javasolt gyakorlatok helyi szintű adaptációja és az állattenyésztési ágazatba történő beruházások fenntartása kulcsfontosságú a meglévő termelési rendszerekben a különböző állatfajoknál és a különböző helyszíneken előforduló egyedi kihívások kezeléséhez, valamint a tervezett csökkentési célok eléréséhez. Az intézmények nélkülözhetetlen szerepet játszanak a prioritások meghatározásában és az ambiciózus éghajlati intézkedések végrehajtásának elősegítésében az ösztönzők, a jogszabályok, az iránymutatások, az oktatás, a tanácsadási szolgáltatások, a tudatosító kampányok és a piacra jutás révén.

A FAO arra a következtetésre jutott, hogy az érintett ágazatok valamennyi érdekelt felének együttműködése elengedhetetlen az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás előrejelzett növekedésének sikeres mérsékléséhez. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez az út megvalósíthatónak és hatékonynak tűnik.

Forrás: NAK