Mezőgazdaság
FAO: A termelékenység, a takarmányozás és az állategészségügy javítása a leghatékonyabb intézkedés az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére
A FAO közleményt adott ki az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás alakulásáról
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a FAO által kiadott, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és a kibocsátás-csökkentési lehetőségekre vonatkozó legújabb jelentés főbb megállapításait teszik közzé.

Fotó: FAO
Tavaly decemberben az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO az ENSz Éghajlatváltozási Konferenciájának COP28 klímacsúcsával párhuzamosan tette közzé az ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” című jelentését.
María Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese szerint: “A jelentés az alapkibocsátások értékelésén túlmenően becsléseket ad a jövőbeni kibocsátásokról a termelés növekedésére vonatkozó forgatókönyvek alapján és felvázolja a károsanyag-kibocsátásoknak az állattenyésztésben alkalmazott legjobb gyakorlatok alkalmazásával történő csökkentési lehetőségeit. Ez egyértelműen megmutatja, hogy az ambiciózus és innovatív programok és a széles körű beavatkozások képesek a kibocsátás görbéjét a termelés növekedésével egyidejűleg megváltoztatni.”
A FAO éghajlatváltozási stratégiája felsorol néhány, az állati eredetű élelmiszer-termelés környezeti hatásainak csökkentésére leginkább alkalmas technikát is, számszerűsítve azok hatékonyságát és bemutatva a végrehajtásukkal kapcsolatos nehézségeket.
A világ népességének előrejelzett növekedése azt jelenti, hogy növekedni fog az élelmiszerek iránti igény. Az előrejelzések szerint 2050-ben az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása 20%-kal magasabb lesz, mint 2020-ban volt, ami az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátások növekedését is jelenti, és mindez hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú mind a kibocsátások, mind az állattenyésztés környezeti hatásainak csökkentése szempontjából. A beavatkozásoknak mind a kínálati, mind a keresleti oldalra összpontosítaniuk kell. Ez a jelentés olyan intézkedéseket elemez, mint például az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése és az élelmiszer pazarlás, amelyek befolyásolják a keresletet, vagy épp a reprodukciós technikák javítása, valamint az üvegházhatású gázok (ÜHG) termelés során történő kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása.
A fenti intézkedések mindegyikére vonatkozóan a FAO elemzi a rendelkezésre álló adatokat és értékeli azok hatását, megjelölve, hogy milyen körülményeket tártak fel a különböző forgatókönyvek alkalmazása során. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az elemzett beavatkozások eltérő eredményeket hoznak.
Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével kapcsolatos becsült hatások elemzésekor a FAO jelzi, hogy ez a koncepció néha túlságosan leegyszerűsítő, amikor például azonnali és egyetemes étrendi változásokat vetítenek előre anélkül, hogy figyelembe vennék a táplálkozási kihívásokat és a pénzügyi korlátokat, amelyek miatt ezek megvalósíthatatlanná válhatnak, különösen a szegényebb lakosság számára. A hús alternatíváival, imitátum termékeivel szemben nagy elvárásokat támasztottak, de fejlesztésük és előállításuk során technikai, etikai és politikai, valamint környezetvédelmi és táplálkozási kérdéseket is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági haszonállatok pénzügyi erőforrásként betöltött szerepét is figyelmen kívül hagyják, mivel az állatállományok eltávolítása, létszámuk jelentős mértékű csökkentése negatív hatással lenne a leginkább elszegényedett országokra. Fontos megérteni az állati eredetű élelmiszerek helyettesítésének a károsanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását is, mivel ez a hatás nem lesz azonos a magas és az alacsony jövedelmű országokban. Mindezen okok miatt a becslések szerint az állati eredetű élelmiszerek előállításának csökkentésével a teljes károsanyag-kibocsátás tekintetében 2-5% közötti mérséklődést lehetne elérni.
Forrás: FAO – ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” jelentés (12. ábra)
(Az állattenyésztési rendszerek bázisévi és előrejelzett kibocsátása vízesésdiagram formájában, 2050-ig alkalmazott különböző mérséklési intézkedésekkel és azok technikai potenciáljával.)
Ezzel szemben a termelékenység és a hatékonyság javítását célzó, a teljes állattenyésztési értékláncra kiterjedő intézkedések, valamint az állatok takarmányozásának és egészségének javítását célzó intézkedések a leghatékonyabb és legígéretesebb beavatkozások a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a fenntarthatóság előmozdítására és az állattenyésztés környezeti hatásainak mérséklésére gyakorolt hatásuk miatt. Ha ezeket a fejlesztéseket együttesen hajtják végre az állattenyésztési ágazat jelentősen − becslések szerint akár 50%-kal − csökkentheti a kibocsátását és ezzel egyidejűleg kielégítheti az állati termékek iránti 2050-re előre vetített keresletet.
A jelentés rámutat továbbá arra is, hogy az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére nincs univerzális megoldás és hogy a leegyszerűsítő megközelítések elkerülése érdekében jobban meg kell érteni a különböző beavatkozások végrehajtását és elterjedését akadályozó korlátokat. A javasolt gyakorlatok helyi szintű adaptációja és az állattenyésztési ágazatba történő beruházások fenntartása kulcsfontosságú a meglévő termelési rendszerekben a különböző állatfajoknál és a különböző helyszíneken előforduló egyedi kihívások kezeléséhez, valamint a tervezett csökkentési célok eléréséhez. Az intézmények nélkülözhetetlen szerepet játszanak a prioritások meghatározásában és az ambiciózus éghajlati intézkedések végrehajtásának elősegítésében az ösztönzők, a jogszabályok, az iránymutatások, az oktatás, a tanácsadási szolgáltatások, a tudatosító kampányok és a piacra jutás révén.
A FAO arra a következtetésre jutott, hogy az érintett ágazatok valamennyi érdekelt felének együttműködése elengedhetetlen az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás előrejelzett növekedésének sikeres mérsékléséhez. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez az út megvalósíthatónak és hatékonynak tűnik.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újabb baromfitelepeket érint a madárinfluenza
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A két érintett telep között járványügyi kapcsolat van. A felszámolás folyamatban van. A felszámolási folyamat jelenleg is zajlik, így a korlátozás alatt álló körzetek feloldása, valamint az újratelepítések megkezdése későbbre tolódik.

Újra felütötte a fejét a madárinfluenza Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager
Csongrád-Csanád vármegyei Bordány településen található, 2 000 állatot tartó tömő lúd telepről, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tószeg településen található 3 850 állatot tartó tömő lúd telepről származó mintákból magas patogenitású madárinfluenza (H5N1) vírus került kimutatásra. A két telep között járványügyi kapcsolat van. A bordányi telepről a tüneteket megelőző napon szállítottak ki Tószegre tömésre állatokat. A megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek jelentkezése hívta fel az állattartók figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból mindkét telep esetében.
Az érintett állományok felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a kiterjesztett felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
Az eddigi, kiterjesztett korlátozás alatt álló körzet így tovább nőtt és annak feloldása az új kitörések miatt későbbre tolódik. Az ország az Állategészségügyi Világszervezet előírásai szerinti mentességi státuszát is később szerezheti vissza, és annak helyreállításáig az újratelepítések sem kezdődhetnek meg. Éppen ezért kérjük az állattartókat, fokozottan figyeljenek arra, hogy megóvják állataikat a fertőzéstől, mert minél tovább húzódik a járvány, annál később lesz lehetőség a termelés újraindítására.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán. Idekattintson!
NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
AM: Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.

A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2025. április 14-étől 2025. május 13-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázat keretösszege 70 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 1.000.000 forinttól 4.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2025. április 14-étől 2025. május 13-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
Nagy István agrárminiszter nyilatkozott az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követően
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött telepeken véget ért, a védekezést ugyanakkor folytatni kell – jelentette ki az agrárminiszter az Állategészségügyi Operatív Törzs szombati ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Fotó: AM
Nagy István azt mondta, eddig sikerült megállítani a ragadós száj- és körömfájás terjedését, Magyarországon tehát nincs újabb megbetegedés.
A veszélyhelyzet megszűnt, a vírus elleni küzdelem első szakasza ezzel lezárult. Az 1115 mintavétel több mint 70 ezer vizsgálata mind negatív eredményt mutatott, de a vírus 14 napig lappanghat. Az újbóli kitörés megakadályozása megköveteli a szabálykövetést, a fegyelmezettséget, az előírások szigorú betartását – hangsúlyozta.
A kormányzati kártalanítás segíteni fogja az állattartó telepek mielőbbi újraindítását, az állam átvállalja az ott dolgozók bérét az állami bérgarancia alap terhére, a gazdaságok egyéves hitelmoratóriumot kapnak – mondta a tárcavezető. A miniszter egyben vis maior helyzetet hirdetett, hogy a gazdáknak a kényszerhelyzethez kapcsolódó kérelmeikhez ne kelljen külön igazolásokat benyújtani, így a veszteségeiket a lehető legegyszerűbben lehessen enyhíteni.
Az érintett térségekben elkezdődött a sertések felvásárlása is, így a sertéstartókat sem érheti kár – fogalmazott. Nagy István értékelése szerint az operatív törzs határozottan és szervezetten látta el a feladatát, a vírus megfékezéséért pedig a védekezés minden résztvevőjének köszönetet mondott.
Az országos főállatorvos bejelentette, hogy az állategészségügyi hatóság folytatja a munkát, az érintett telepek zárlatát és a korlátozó intézkedéseket fenntartják.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy a védekezésben most az állattartóké a főszerep. Kérte, hogy a telepekre csak azok lépjenek be, akiknek a jelenlétére ott szükség van. Ügyelniük kell a ruházat, a lábbeli és a munkaeszközök tisztaságára, a be- és kihajtó járműveket ugyancsak alaposan tisztítani kell, máshonnan származó munkaeszközt, takarmányt, almot nem használhatnak. Meg kell akadályozni a telepen tartott állatok érintkezését a vadon élőkkel, tehát az elkerítésről is gondoskodni kell. Az ellenőrzéseket a hatóság országszerte szigorítja, a szabályszegők pedig komoly büntetésekre számíthatnak, mert az egyéni felelősségnek ebben a helyzetben nemzetgazdasági jelentősége van – emelte ki.
A párosujjú patásokat szintén országszerte vizsgálják, a gazdáktól pedig azt kérik, hogy a gyanús tüneteket azonnal jelentsék be.
Az országos rendőrfőkapitány közölte, hogy a közegészségügyi és állattartási szabályok betartatása érdekében a rendőrök is folytatják az ellenőrzéseket. Balogh János hozzátette, hogy a rendőrség feladata ebben a helyzetben a védekezés feltételeinek biztosítása és a közrend fenntartása mellett a védekezésben részt vevők munkájának felügyelete, a szakszerűség és a hatékonyság ellenőrzése. A helyszíni tapasztalatok alapján az eddigi védekezés a jogszabályoknak megfelelő és eredményes volt, a szabályszegők viszont továbbra is szigorú rendőrségi fellépésre számíthatnak.
Somogyi Zoltán, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, a vezérkari főnök koordinációs helyettese közölte, hogy a katonák a mentesítő pontokon több mint 10 ezer járművet fertőtlenítettek. Speciális biológiai laboratóriumban minden nap több tucat mintát vesznek, ezek értékelése kivétel nélkül negatív eredményt mutatott – mondta Somogyi Zoltán.
Forrás: AM