Mezőgazdaság
Növényvédelmi aktualitások – 9. hét
Hamarosan kezdődik a tavaszi lemosó permetezés
A Kárpát medencében aszályos, forró nyarakat, enyhe teleket és fagyos tavaszokat jósolnak a meteorológusok az elkövetkező évekre. Ami a telet és a tavaszt illeti, a tavalyi év is ilyen volt. Akkor február végén írtam a lemosásról szóló első felhívást, de még március közepén is el lehetett végezni a legtöbb gyümölcsfánál. A hirtelen beállt hideg ennyire lelassította a rügyek kipattanását. Az idei tél is igazolni látszik a jóslatot, hőcsúcsokat döntöttünk az ország több pontján.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Hogyan folytatódik az év? A met.hu grafikonjai azt mutatják, hogy az elkövetkező hetekben melegedni fog a hőmérséklet. Ha beigazolódik az előrejelzés, akkor biztosan felébrednek a csonthéjasok, készülni lehet a tavaszi lemosó permetezésre. A kertek többségében a meggy, a cseresznye, a szilva és a kajszi mellett alma, körte is található. Ezek hetekkel később rügyeznek. A legjobb lenne két ütemben elvégezni a lemosást, de ha valaki csak egyszer tudja felvenni a permetezőgépet, akkor inkább a csonthéjasok rügypattanásához igazítsa a kezelést.
A téli hőhullámok megzavarták, gyengítették a növényeket és egyáltalán nem gyérítették a károsítókat. Mindenkinek javaslom a lemosó permetezés elvégzését! A technológiája nem változott tavaly óta és a hatóanyagokban sincs változás: réz, kén és olaj.
- A réztartalmúakat ősszel, a lombhulláskori lemosásra ajánlottam, de akár ismételhetnek is vele rügypattanáskor, azoknál a fásszárúaknál, ahol a gombák, baktériumok okozzák a gondot. Ilyenek pl. a csonthéjasok, a varasodásra érzékeny almatermésűek, a dió és a bogyósok. Számtalan hatóanyag közül választhatnak, jelenleg mindegyik megfelelő. Rézszulfát, rézhidroxid, tribázikus rézszulfát, rézoxid, rézoxiklorid stb. A legtöbb réztartalmú gombaölőt tavaly az I. kategóriába sorolták, szerencsére kis kiszerelésben maradt néhány a III. kategóriában.
- A kéntartalmúakat a lisztharmatfertőzésre érzékeny növényeknél használják, valamint gyérítő hatással van az atkákra. Bármelyik nyárról megmaradt kéntartalmú alkalmas lemosásra is, de a hálózatos ún. poliszulfid formában dolgozik a leghatékonyabban. Csak olajos kombinációkban gyártják, illetve lombtrágyaként is engedélyezték. Az alma és a rózsa esetében a rügypikkelyek alatt telel át a gomba, tehát a rügypattanást kell megcélozni. A szőlőnél tavaly, a szüret utáni lomblemosással kezdődött az a védekezés, mellyel már az idei lisztharmatfertőzés ellen védekeztünk. A rügyfakadás után néhány héttel, a tőkéhez, a kordonkarhoz közeli kis levélkéken figyelhetjük meg az első tüneteket. Ebben a kisleveles fázisban indíthatjuk a kénes permetezést.
- A paraffinolajat vagy növényi olajat tartalmazó rovarölőkkel pajzstetveket, levéltetveket, egyes atkafajokat és még számos a kéregrepedésekben áttelelő rovart gyéríthetnek. A III. kategóriás rovarölő szerek közül kiestek azok a készítmények pl. a Bi 58 EC, melyekkel a nyári permetezések során kordában tartottuk a pajzstetveket. Mára viszont felszaporodtak, pl. a kaliforniai pajzstetvek vagy szőlőben a hónap fotóján is látható gyapjas pajzstetvek. Ahol nyáron gondot jelentettek, ott az olajos készítményeket válasszák.
- Réz+olaj, kén+olaj, réz+kén+olaj és réz+kén összetételben is kaphatóak lemosók. Előnyük, hogy kényelmesen, egy menettel több ellenséget is gyérítünk. Az olaj segíti a hatóanyagok kéreghez tapadását is.
- Néhány nedvesítőszer lemosáskor is használható, növelik a permetlé szétterülését, tapadását. A káliszappan hatóanyagú tapadásfokozó önmagában is bevált károsítók eltávolítására, 1-2,5%-os dózisban.
Gyakorlatilag bármelyik réz, kén, illetve olajtartalmú készítmény megfelelő lehet, amit az Önökhöz közeli gazdaboltban éppen kapni lehet. Az előző évben, években gondot okozó károsítókat Önök ismerik, ez alapján válasszanak a fenti hatóanyagú készítmények közül.
A gyümölcsmúmiák eltávolítása mellett a kéregkaparás is fontos lenne, hogy a legkisebb repedésbe is bejusson a permetlé.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.
Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
