Keressen minket

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése

A Területi Monitoring Rendszer működése a gyakorlatban:

Közzétéve:

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1    Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése’ egyértelmű célja, hogy az agrár-ökológiai program (AÖP) vonatkozó előírásának való megfelelés céljából nem termelő elemként bejelentett parlag területeken a január 1. és augusztus 31. közötti, folyamatos talajtakarás meglétét ellenőrizze. Továbbá vizsgálni kell, hogy az ökológiai másodvetés a bejelentett vetési időponttól valóban ott van a területen 60 napig. Harmadrészt nyomon kell követni, hogy a nitrogénmegkötő növények valóban ott vannak-e a területen a jogszabályban megjelölt időszakban.
Parlagon hagyott terület definíciója: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát – ide nem értve a vadvirágokat és a méhlegelőt – nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek. A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával.
Ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a kapcsolódó jogszabály 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett növénykultúra.
Nitrogén-megkötő növényekkel bevetett terület: a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha a vonatkozó rendelet melléklete szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és a területen betartották a növényvédőszer-használat tilalmát. A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart. A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a termesztési időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

2    Mit vizsgálunk?

A TMR jelzést ad, ha a területen a növényazonosítás nevű eljárás nem parlag hasznosítást ad eredményül.

A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a nitrogénkötő termény (lucerna) nem található meg a területen.

A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben az ökológiai másodvetés nem található meg a területen.

3    Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

Parlag vonatkozásában megállapított konfliktus esetén:

  1. A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha parlag helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. lucerna), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
  2. Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
  3. Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Nitrogénmegkötő növény vonatkozásában:

  1. A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha nitrogénmegkötő növény helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
  2. Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
  3. Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Ökológiai másodvetés esetén elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a lent részletezett feloldási lehetőségek kapcsán csak október 16-ig van lehetősége a kedvezményezetteknek az első (I.) és második (II.) opcióval élni. Ezt követően már csak a fényképkészítési feladatra válaszul beküldött fotóval (III.) tudják feloldani a konfliktust:

  1. A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha ökológiai másodvetés helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
  2. Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
  3. Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4    Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáró

1.    példa – Parlag:   Mind a Sentinel-2 műholdfelvétel, mind a helyszíni szemlén készített képek kukorica jelenlétét szemléltetik, holott a területen parlagnak kellene lennie.

2.    példa – Nitrogénmegkötő:

  Augusztus második felében készült Sentinel-2 műholdfelvételeken egy-egy példa, mely a betakarított (bal oldalon), és a vegetáló (jobb oldalon) NPLFA-s lucernát szemlélteti. Mivel a lucernának a rendelet szerint szeptember 30-ig jelen kell lennie ahhoz, hogy a terület NPLFA-ként elszámolható legyen, így a bal oldali képen ábrázolt esetben meg nem felelés megállapítása várható.

3.    példa – Ökológiai másodvetés:

  Októberben készült Sentinel-2 műholdfelvételeken egy-egy példa, mely a nem megfelelő (bal oldalon), és a megfelelő (jobb oldalon) ökológiai másodvetés felülnézeti képét mutatja. A bal oldali képen látható esetben 60 nap előtt lekerült a területről a másodvetés, így NPLFA-ként nem számolható el.

Forrás: MÁK

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom