Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése

Print Friendly, PDF & Email

A Területi Monitoring Rendszer működése a gyakorlatban:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1    Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése’ egyértelmű célja, hogy az agrár-ökológiai program (AÖP) vonatkozó előírásának való megfelelés céljából nem termelő elemként bejelentett parlag területeken a január 1. és augusztus 31. közötti, folyamatos talajtakarás meglétét ellenőrizze. Továbbá vizsgálni kell, hogy az ökológiai másodvetés a bejelentett vetési időponttól valóban ott van a területen 60 napig. Harmadrészt nyomon kell követni, hogy a nitrogénmegkötő növények valóban ott vannak-e a területen a jogszabályban megjelölt időszakban.
Parlagon hagyott terület definíciója: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát – ide nem értve a vadvirágokat és a méhlegelőt – nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek. A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával.
Ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a kapcsolódó jogszabály 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett növénykultúra.
Nitrogén-megkötő növényekkel bevetett terület: a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha a vonatkozó rendelet melléklete szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és a területen betartották a növényvédőszer-használat tilalmát. A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart. A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a termesztési időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

2    Mit vizsgálunk?

A TMR jelzést ad, ha a területen a növényazonosítás nevű eljárás nem parlag hasznosítást ad eredményül.

A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a nitrogénkötő termény (lucerna) nem található meg a területen.

A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben az ökológiai másodvetés nem található meg a területen.

3    Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

Parlag vonatkozásában megállapított konfliktus esetén:

  1. A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha parlag helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. lucerna), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
  2. Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
  3. Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Nitrogénmegkötő növény vonatkozásában:

  1. A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha nitrogénmegkötő növény helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
  2. Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
  3. Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Ökológiai másodvetés esetén elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a lent részletezett feloldási lehetőségek kapcsán csak október 16-ig van lehetősége a kedvezményezetteknek az első (I.) és második (II.) opcióval élni. Ezt követően már csak a fényképkészítési feladatra válaszul beküldött fotóval (III.) tudják feloldani a konfliktust:

  1. A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha ökológiai másodvetés helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
  2. Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
  3. Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4    Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáró

1.    példa – Parlag:   Mind a Sentinel-2 műholdfelvétel, mind a helyszíni szemlén készített képek kukorica jelenlétét szemléltetik, holott a területen parlagnak kellene lennie.

2.    példa – Nitrogénmegkötő:

  Augusztus második felében készült Sentinel-2 műholdfelvételeken egy-egy példa, mely a betakarított (bal oldalon), és a vegetáló (jobb oldalon) NPLFA-s lucernát szemlélteti. Mivel a lucernának a rendelet szerint szeptember 30-ig jelen kell lennie ahhoz, hogy a terület NPLFA-ként elszámolható legyen, így a bal oldali képen ábrázolt esetben meg nem felelés megállapítása várható.

3.    példa – Ökológiai másodvetés:

  Októberben készült Sentinel-2 műholdfelvételeken egy-egy példa, mely a nem megfelelő (bal oldalon), és a megfelelő (jobb oldalon) ökológiai másodvetés felülnézeti képét mutatja. A bal oldali képen látható esetben 60 nap előtt lekerült a területről a másodvetés, így NPLFA-ként nem számolható el.

Forrás: MÁK

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Nébih a nyár folyamán is fejleszti az eGN-t

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH nyáron is fejleszti az elektronikus Gazdálkodási Naplót

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatos az elektronikus Gazdálkodási Naplót érintő fejlesztői munka a nyár során is, melynek eredményeként a Nébih újabb frissítésekkel teszi egyre könnyebbé a gazdálkodók eGN-ben való adminisztrációs feladatait.

Az aktuális fejlesztéseknek köszönhetően többek között egyszerűbbé vált a tábla keresése a termőhely örökítés során, ismét felvehetőek a korábban lezárt jogosultságok, valamint a továbbiakban jelölhető lesz az őszi növénykultúra a hasznosítás űrlapon.

  1. Az előző évről történő termőhely örökítés során immáron rá lehet keresni az örökítendő termőhelyek tábla azonosítójára és EK számára, így könnyítve az adott tábla keresését.
  2. A legeltetés műveletnél szűkítve lett a megadható állatfajok listája a legeltethető fajokra.
  3. A félreértések elkerülése érdekében, a hivatal módosította a jogosultságokhoz tartozó dátummezők elnevezését a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban. Fontos, hogy ezek a technikai mezők nem a jogcímek vállalására vonatkozó dátumot, hanem a jogcím rögzítésének dátumát tartalmazzák, és kitöltésük a jogcím felvételével automatikusan történik. A jogcím arra az évre vonatkozik, amelyik naplóban szerepel, függetlenül attól, hogy a jogosultság felvétele mikor történt!
  4. Sor került az „Egyéb” növényvédő szer megadásának kivezetésére is. A fejlesztésnek köszönhetően kizárólag a listában szereplő készítmények kiválasztására van lehetőség. Amennyiben a legördülő listában a gazdálkodó nem találja a keresett növényvédő szert, először ellenőrizze, hogy valóban növényvédelmi hatású készítményről van-e szó. Ebben segítséget nyújtanak a Nébih keresője is: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
    Amennyiben a rögzítendő növényvédő szer valóban nem szerepel az eGN listában, a készítmények felvételét az egn@nebih.gov.hu címen lehet kérvényezni.
  5. Folyamatban van a naplóvezetés naptári évre történő átállítása, melynek első fejlesztési lépéseként megvalósult az őszi (következő évi) növénykultúra hasznosítás űrlapon való jelölhetősége. A későbbiekben az ott jelölt hasznosításokat a termőhellyel együtt csoportosan át lehet majd másolni a következő évi naplóba.
  6. A frissítési csomaggal hibajavításokat is végzett a hivatal: az ’I-m” rövidítés beírásával kereshetővé vált az I-Maza növényvédő szer. Emellett a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban, korábban lezárt jogosultság ismételt felvételénél az eddig inaktív „+” jel aktiválására is sor került. Ezáltal az egyszer már lezárt jogosultságok ismét felvehetővé váltak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom