Mezőgazdaság
Gazdálkodói részvétel a vízmegtartást ösztönző támogatási programokban
Számos új elemmel ösztönzi a víz megtartását a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új időszakában.
Számos új elemmel ösztönzi a víz megtartását az uniós keretek között kialakított hazai agrártámogatási rendszer, a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új időszakában. Ezek közül egyes konstrukciókban magasabb, másokban alacsonyabb a gazdálkodói részvétel. A lehetőség minden termelő számára adott és további növekedésükkel számolunk a megváltozott klimatikus viszonyok tükrében.
Kép: Pixabay
Minden gazdálkodónak saját jól felfogott érdekében érdemes foglalkoznia a vízmegtartással, az ezt szolgáló gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésében pedig fontos szerepe van az Agrárminisztérium által biztosított pénzügyi ösztönzőknek is. A különböző támogatási programok úgy kerültek kialakításra, hogy azok egymásra épülnek, a gazdálkodó a maga lehetőségei és elképzelései alapján egyszerre többen is részt vehet, nem zárja ki az egyikben való részvétel a másikat.
Az Agrárminisztérium érdemesnek tartja részletesen bemutatni, hogyan alakul a tavalyi évben újonnan elindult egyes támogatási konstrukciókban a gazdálkodói részvétel.
- 2023-tól a vízmegtartás ösztönzésének új eszköze a belvizes foltoknak, vizes területeknek, kialakulóban lévő vizes élőhelyeknek területalapú támogatások keretében történő támogathatóvá tétele anélkül, hogy a gazdálkodók művelésbe vonnák ezeket a földeket. Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től pedig a szántóterület mellet a gyepterületen levő vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált. A környező termőföldek vízháztartását javító, állandó vagy időszakos vízborítással rendelkező területek támogatásba vonásának lehetőségével az eddigi két igénylési év adatai alapján szántón 2023-ban mindösszesen 4 gazdálkodó 5,01 hektár területet, 2024-ben pedig 12 gazdálkodó 19,74 hektár területet hasznosított. 2024-ben már gyepen is lehetőség nyílt a bejelentésre, ezzel 8 gazdálkodó élt, akik összesen 63,61 hektár területet jelentettek be.
- A mezőgazdasági termelés uniós szabályrendszerének talajerózióra vonatkozó előírásai (HMKÁ 5) szerintierózióvédelmi sávok szintén hozzájárulnak a vízmegtartáshoz azzal, hogy a lejtős területeken elősegítik a lefolyó csapadékvíz beszivárgását ahelyett, hogy az lezúdulna a lejtőn. 2023-ban mindösszesen 7 gazdálkodó 10,72 hektár területű, 2024-ben 13 gazdálkodó 22,08 hektár területű erózióvédelmi sávként hasznosított terület után igényelt támogatást.
- Az Agro-ökológiai Programban(továbbiakban: AÖP) való részvétellel a gazdálkodók számos, területeik vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásához kapnak hektáralapú kompenzációs ösztönzést. A gazdálkodói részvétel és a bevont területek nagysága alapján – 2024-ben összesen 3.579.144 hektár szántóterületre és 96.905 hektár állandó kultúrára (ültetvény) érkezett támogatási igény – az AÖP vált a legfontosabb segítő új eszközzé ezen a területen az agrártámogatási rendszerben.
A szántóterületekre választható gyakorlatok közül a téli talajtakarás, a nem termelő területek kijelölése, a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények alkalmazása, valamint a forgatás nélküli talajművelés mind elősegítik a víz megőrzését a talajban. Az ültetvények (egyéb állandó kultúrák) esetében pedig leginkább a mikroöntözési technológiák alkalmazása járul hozzá a vízkészletek fenntartható használatához, továbbá a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása jelenti ennek eszközrendszerét. A különleges állandó kultúrák kategória idén jelent meg, elsősorban a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvényeket, ipari faültetvényeket takarja. Az igénylések mértékének változása mögött az első év gazdálkodói tapasztalatai alapján történő módosítások, gyakorlatok közötti váltások húzódnak meg.
A vízmegtartás szempontjából fontos gyakorlatok igénylési adatai 2023-ban és 2024-ben a következőképpen alakultak:
Forrás: MÁK adatszolgáltatás 2024.06.12. * 2024 derogációs év volt, az AÖP kötelezettség 2023-hoz képest 5+5 %-ról 1+9%-ra módosult átmenetileg
A területen történő vízmegtartáshoz kapcsolódó lehetőségek és kötelezettségek tovább bővülnek 2025-től, szakmai előkészítés alatt az új agrár-környezetgazdálkodási program, a vízvédelmi célú, nem termelő beruházások és azok fenntartásának pályázati felhívása, valamint jövőre életben lépnek a mezőgazdasági termelés uniós szabályozásának feltételességi előírásai között szereplő, a vizenyős területek és tőzeglápok védelmére vonatkozó szabályok (HMKÁ2).
A területalapú vízvédelmi célú, nem termelő beruházások megvalósítása keretében támogatható lesz partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, valamint Vizes élőhelyek létrehozása. Projektalapú vízvédelmi célú, nem termelő beruházások megvalósítása során támogatott módon kialakíthatók lesznek területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények és létrehozhatóak erózióvédelmet biztosító műszaki létesítmények
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.
Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.
1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Jägerrecht lépésről lépésre
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
