Mezőgazdaság
Gazdálkodói részvétel a vízmegtartást ösztönző támogatási programokban
Számos új elemmel ösztönzi a víz megtartását a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új időszakában.
Számos új elemmel ösztönzi a víz megtartását az uniós keretek között kialakított hazai agrártámogatási rendszer, a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új időszakában. Ezek közül egyes konstrukciókban magasabb, másokban alacsonyabb a gazdálkodói részvétel. A lehetőség minden termelő számára adott és további növekedésükkel számolunk a megváltozott klimatikus viszonyok tükrében.

Kép: Pixabay
Minden gazdálkodónak saját jól felfogott érdekében érdemes foglalkoznia a vízmegtartással, az ezt szolgáló gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésében pedig fontos szerepe van az Agrárminisztérium által biztosított pénzügyi ösztönzőknek is. A különböző támogatási programok úgy kerültek kialakításra, hogy azok egymásra épülnek, a gazdálkodó a maga lehetőségei és elképzelései alapján egyszerre többen is részt vehet, nem zárja ki az egyikben való részvétel a másikat.
Az Agrárminisztérium érdemesnek tartja részletesen bemutatni, hogyan alakul a tavalyi évben újonnan elindult egyes támogatási konstrukciókban a gazdálkodói részvétel.
- 2023-tól a vízmegtartás ösztönzésének új eszköze a belvizes foltoknak, vizes területeknek, kialakulóban lévő vizes élőhelyeknek területalapú támogatások keretében történő támogathatóvá tétele anélkül, hogy a gazdálkodók művelésbe vonnák ezeket a földeket. Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től pedig a szántóterület mellet a gyepterületen levő vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált. A környező termőföldek vízháztartását javító, állandó vagy időszakos vízborítással rendelkező területek támogatásba vonásának lehetőségével az eddigi két igénylési év adatai alapján szántón 2023-ban mindösszesen 4 gazdálkodó 5,01 hektár területet, 2024-ben pedig 12 gazdálkodó 19,74 hektár területet hasznosított. 2024-ben már gyepen is lehetőség nyílt a bejelentésre, ezzel 8 gazdálkodó élt, akik összesen 63,61 hektár területet jelentettek be.
- A mezőgazdasági termelés uniós szabályrendszerének talajerózióra vonatkozó előírásai (HMKÁ 5) szerintierózióvédelmi sávok szintén hozzájárulnak a vízmegtartáshoz azzal, hogy a lejtős területeken elősegítik a lefolyó csapadékvíz beszivárgását ahelyett, hogy az lezúdulna a lejtőn. 2023-ban mindösszesen 7 gazdálkodó 10,72 hektár területű, 2024-ben 13 gazdálkodó 22,08 hektár területű erózióvédelmi sávként hasznosított terület után igényelt támogatást.
- Az Agro-ökológiai Programban(továbbiakban: AÖP) való részvétellel a gazdálkodók számos, területeik vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásához kapnak hektáralapú kompenzációs ösztönzést. A gazdálkodói részvétel és a bevont területek nagysága alapján – 2024-ben összesen 3.579.144 hektár szántóterületre és 96.905 hektár állandó kultúrára (ültetvény) érkezett támogatási igény – az AÖP vált a legfontosabb segítő új eszközzé ezen a területen az agrártámogatási rendszerben.
A szántóterületekre választható gyakorlatok közül a téli talajtakarás, a nem termelő területek kijelölése, a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények alkalmazása, valamint a forgatás nélküli talajművelés mind elősegítik a víz megőrzését a talajban. Az ültetvények (egyéb állandó kultúrák) esetében pedig leginkább a mikroöntözési technológiák alkalmazása járul hozzá a vízkészletek fenntartható használatához, továbbá a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása jelenti ennek eszközrendszerét. A különleges állandó kultúrák kategória idén jelent meg, elsősorban a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvényeket, ipari faültetvényeket takarja. Az igénylések mértékének változása mögött az első év gazdálkodói tapasztalatai alapján történő módosítások, gyakorlatok közötti váltások húzódnak meg.
A vízmegtartás szempontjából fontos gyakorlatok igénylési adatai 2023-ban és 2024-ben a következőképpen alakultak:

Forrás: MÁK adatszolgáltatás 2024.06.12. * 2024 derogációs év volt, az AÖP kötelezettség 2023-hoz képest 5+5 %-ról 1+9%-ra módosult átmenetileg
A területen történő vízmegtartáshoz kapcsolódó lehetőségek és kötelezettségek tovább bővülnek 2025-től, szakmai előkészítés alatt az új agrár-környezetgazdálkodási program, a vízvédelmi célú, nem termelő beruházások és azok fenntartásának pályázati felhívása, valamint jövőre életben lépnek a mezőgazdasági termelés uniós szabályozásának feltételességi előírásai között szereplő, a vizenyős területek és tőzeglápok védelmére vonatkozó szabályok (HMKÁ2).
A területalapú vízvédelmi célú, nem termelő beruházások megvalósítása keretében támogatható lesz partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, valamint Vizes élőhelyek létrehozása. Projektalapú vízvédelmi célú, nem termelő beruházások megvalósítása során támogatott módon kialakíthatók lesznek területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények és létrehozhatóak erózióvédelmet biztosító műszaki létesítmények
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


