Mezőgazdaság
A 2024-es rekordmeleg július átlagosnak ígérkezik a század végére
A MET hosszú távú előrejelzést adott ki a várható júliusi középhőmérséklet alakulásáról.
Az 1901-től elemzett júliusok sorában első helyre került 2024 júliusa. A mérési sor a HungaroMet Zrt. éghajlati adatbázisán alapuló, homogenizált (MASH) és interpolált (MISH) júliusi országos átlagokból áll. Az idei, rekordmeleg július (24,5°C) segítségével szemléletessé tudjuk tenni, hogy mi vár ránk a jövőben. Ehhez az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt-nél előállított klímamodell-szimulációk együttesének tükrében értékeltük a 2024. júliusi középhőmérsékletet.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Megvizsgálva a modellegyüttes által kijelölt eredmények tartományát, az 1. ábrán látható jövőkép sejlik fel. A század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány felső határához (maximum) esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051–2080 időszakban közel átlagosnak fognak számítani, ami azzal jár majd, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is.
Ha a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítunk (minimum), tehát mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051–2080-ra, akkor a ma legmelegebb júliusok felső harmadát kijelölő érték: 21,6°C (2003 júliusát jellemezte) lesz majd átlagos.
Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérséklet tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak (3. legmelegebb 1901 óta, havi középhőmérséklet 23,2°C). 2015 júliusában, országos átlagban 18 hőségnap lépett fel (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C). Az alfa generáció tehát, akik 2010-ben, vagy az után születtek, a felnőttkoruk középső szakaszát (45 – 65 év) jóval magasabb hőmérsékleti viszonyok között fogják megélni. A század végére pedig a korábbi rekordnál (2021, 23,7°C) kissé magasabb lesz a 2071 és 2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete. Ez ugyan nem éri el az ideit, de az adott 30 év egyes éveit tekintve bőven előfordulhatnak majd olyan forró, vagy akár melegebb júliusok is, mint az idei volt. Tehát amit ma szélsőségesen magas hőmérsékletnek élünk meg, az a távoli jövőben inkább átlagosnak fog számítani.
Harmincéves júliusi klímaátlagok Magyarországra mérések és regionális klímamodell eredmények alapján 1901-től 2100-ig. A 2001–2030 időszakot a 2001–2024 időszak méréseivel jellemezzük. A zölddel jelölt júliusok segítik a modelleredmények értelmezését a mérések tükrében.
A 2. ábrán látható „dobozdiagram” segítségével szemléltetjük, hogy a kijelölt jövőbeli 30 éves időszakokban várhatóan milyen tartományban fog mozogni a júliusi középhőmérséklet a modellszimuláció-együttes szerint.
Hogyan is értelmezhetjük ezt a típusú diagramot? A téglalap alsó és felső éle jelöli ki azt a terjedelmet, amiben az adatoknak a középső fele található. A téglalapban lévő vízszintes vonal megadja az adatsor középső értékét, vagyis azt az elemet, aminél az adatsor értékeinek egyik fele kisebb, a másik fele pedig nagyobb. A téglalapon kívül eső vízszintes vonalak az adatsorban előforduló legkisebb és legnagyobb értéket jelölik.
2. ábra A HungaroMet klímamodell-szimuláció együttes júliusi középhőmérsékletre vonatkozó eredményei harmincéves időszakokra doboz diagramon, ami az adott 30 év júliusainak alsó, felső kvartilisét, mediánját (középső érték), minimumát és maximumát mutatja.
Az ábráról leolvasható, hogy a klímamodell-szimulációk szerint a jövőben is előfordulhatnak hűvösebb (akár 20°C alatti középhőmérsékletű) júliusok, de a 2024-esnél jóval melegebbek is. A XXI. század vége felé haladva a júliusra vonatkozó medián egyre nagyobb értéket képvisel. A század második felét jellemző két harmincéves periódusban (2051–2080 és 2061–2090) a júliusok negyede a 2024-esnél melegebbnek ígérkezik, a század végén pedig a felére igaz ez, így az idei július középhőmérsékletéhez hasonló értékek a 2071–2100 időszakra megszokottá válhatnak.
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.
Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.
1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Neszmélyi busázás Janonovics Tiborral
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye
STOP!
Jägerrecht lépésről lépésre
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
