Mezőgazdaság
Tájékoztatás a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartásával kapcsolatban
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók kötelezettségei:
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók kötelezettségeit a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMGY (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) rendelet) foglalja össze.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A kijelölt nitrátérzékeny területek mindig az aktuális MePAR-ban követhetők nyomon.
Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy nitrátérzékenynek minősül a MePAR-ban feltüntetett területeken túl minden nagylétszámú állattartó telep és a hozzá kapcsolódó trágyatároló, minden egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá eső állattartó telep és a hozzá kapcsolódó trágyatároló, valamint a trágyafeldolgozás területe.
Azoknak, akik nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, tevékenységüket a HMGY rendeletben meghatározott előírások szerint kell végezniük. A HMGY rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen – a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattartást végző mezőgazdasági tevékenységet folytatók kivételével – valamennyi gazdálkodóra, továbbá nitrátérzékeny területen kívül az adatszolgáltatás és a nyilvántartás tekintetében a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző gazdálkodókra.
A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírja:
- a mezőgazdasági területre évente szervestrágyával (max. 170 kg/ha) és műtrágyával kijuttatható N-hatóanyag mennyiségét, amelynek mértékét minden esetben talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni;
- a trágyázási tilalmi időszakot (őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig; egyéb esetben november 30-tól február 15-ig);
- a téli legeltetés szabályozását, amely – egyéb feltételek megtartása mellett – csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget;
- a trágyázáskor alkalmazandó szabályokat
– ültetvényekben 15%-nál meredekebb lejtésű területen csak a talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
– hígtrágya nem juttatható ki 12% feletti lejtésű területre, 6% feletti lejtésű területen is csak csúszócsöves eljárással vagy injektálással;
– a 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
– 17% feletti lejtésű területre, valamint fagyott, vízzel telített, vagy összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki;
– a kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
– betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya (különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya), ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a HMGY rendelet 3. sz. melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével;
- tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére; - a felszíni vizek védelme érdekében betartandó védősávokat (nem juttatható ki műtrágya a vizek felszíni partvonalától mért 2 méteres sávban, szervestrágya – a legeltetett állatok által elhullatott trágya kivételével, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be – a tavak partvonalától mért 20 méteres, az egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban és forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben);
- a trágya tárolókra és a silóterek kialakítására vonatkozó szabályokat (A trágyatároló megfelelő kialakításához a 8. §-ban foglaltak, a minimálisan szükséges kapacitás kiszámításához a HMGY rendelet 5. sz. mellékletében található irányszámok és műszaki követelmény leírások nyújtanak segítséget. A HMGY rendelet 3. sz. melléklete ugyancsak tartalmazza a főbb növények esetén a tápanyag-gazdálkodási számításoknál figyelembevehető maximálisan kijuttatható, hasznosuló N hatóanyag értékeket termőhelyenként, a talaj tápanyag-ellátottságának figyelembevételével. Felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelet mellékletében foglalt maximális értékek betartása nem helyettesíti a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését, a rendelet csupán a maximálisan kijuttatható hasznosuló hatóanyag mennyiségeket tartalmazza.);
- a trágya mezőgazdasági táblán történő ideiglenes tárolására vonatkozó szabályokat;
- valamint a nyilvántartás és adatszolgáltatás adattartalmára, teljesítésére vonatkozó szabályozást.
A fentieken túl a teljes szabályozás megismeréséhez és a gazdálkodó mezőgazdasági üzemére releváns követelmények gazdálkodási gyakorlatba történő átültetéséhez elengedhetetlen a vonatkozó HMGY rendelet alapos áttanulmányozása, az abban foglaltak ismerete!
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a kötelezettségek teljesítése során a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben gyakori hiba volt a HMGY megsértése.
Az intézkedés követelményeit összefoglaló Pályázati Felhívás 3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások fejezet C) Követelmények III. Referenciaelemek rész 2(a) pontja szerint a HMGY rendelet előírásait kötelező betartani az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás keretében kötelezően, illetve szabadon választott előírások mellett:
„A támogatást igénylőnek a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt a kötelezettségvállalással érintett teljes területen be kell tartania:
a) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásait;
b) a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében szereplő integrált növényvédelem általános elveit.”
A helyszíni ellenőrzés keretében terepen és dokumentum ellenőrzéssel is vizsgálatra kerül, hogy betartásra kerültek-e a HMGY előírásai.
A terepi ellenőrzéskor vizsgálatra kerülnek az alábbiak:
- az egyenletes trágya kijuttatás,
- a fagyott, vízzel telített, hótakaróval borított talajra való trágyakijuttatás tilalma,
- a trágya azonnali bedolgozásának követelménye,
- a lejtős területekre vonatkozó trágyakijuttatási megkötések,
- a trágya kijuttatás során a források, kutak, felszíni vizek körüli védőzóna figyelembevétele, illetve
- az ideiglenes trágyatároló méretére és a táblán való jelenlétének idejére vonatkozó szabályok.
A dokumentum ellenőrzés során vizsgálatra kerül továbbá:
- a trágyakijuttatások tilalmi időszakainak betartása,
- a szervestárgyával történő évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatásának szabálya, illetve
- hogy a trágyázás talajvizsgálatra alapozottan történt-e.
Tekintettel arra, hogy a Pályázati Felhívás a HMGY rendelet szerinti HMGY előírásokra kötelezően betartandó referenciaelemként hivatkozik, amennyiben az ellenőrzések során bármelyik elv megszegését fedezik fel, akkor az az érintett tábla elutasítását vonja maga után.
Kérjük a gazdálkodókat, hogy a tematikus előíráscsoportokhoz tartozó alap és választott előírások mellett a HMGY rendeletben meghatározott előírások betartására is legyenek fokozott figyelemmel mezőgazdasági tevékenységük során.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH













































































































































































































































































































































































































