A nitrátérzékeny területen gazdálkodók kötelezettségeit a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMGY (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) rendelet) foglalja össze.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kijelölt nitrátérzékeny területek mindig az aktuális MePAR-ban követhetők nyomon.

Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy nitrátérzékenynek minősül a MePAR-ban feltüntetett területeken túl minden nagylétszámú állattartó telep és a hozzá kapcsolódó trágyatároló, minden egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá eső állattartó telep és a hozzá kapcsolódó trágyatároló, valamint a trágyafeldolgozás területe.
Azoknak, akik nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, tevékenységüket a HMGY rendeletben meghatározott előírások szerint kell végezniük. A HMGY rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen – a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattartást végző mezőgazdasági tevékenységet folytatók kivételével – valamennyi gazdálkodóra, továbbá nitrátérzékeny területen kívül az adatszolgáltatás és a nyilvántartás tekintetében a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző gazdálkodókra.

A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírja:

• a mezőgazdasági területre évente szervestrágyával (max. 170 kg/ha) és műtrágyával kijuttatható N-hatóanyag mennyiségét, amelynek mértékét minden esetben talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni;
• a trágyázási tilalmi időszakot (őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig; egyéb esetben november 30-tól február 15-ig);
• a téli legeltetés szabályozását, amely – egyéb feltételek megtartása mellett – csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget;
• a trágyázáskor alkalmazandó szabályokat
  –    ültetvényekben 15%-nál meredekebb lejtésű területen csak a talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
  –    hígtrágya nem juttatható ki 12% feletti lejtésű területre, 6% feletti lejtésű területen is csak csúszócsöves eljárással vagy injektálással;
  –    a 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
  –    17% feletti lejtésű területre, valamint fagyott, vízzel telített, vagy összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki;
  –    a kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
  –    betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya (különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya), ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a HMGY rendelet 3. sz.  melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével;
  ​​​​​​​-    tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére;
• a felszíni vizek védelme érdekében betartandó védősávokat (nem juttatható ki műtrágya a vizek felszíni partvonalától mért 2 méteres sávban, szervestrágya – a legeltetett állatok által elhullatott trágya kivételével, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be – a tavak partvonalától mért 20 méteres, az egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban és forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben);
• a trágya tárolókra és a silóterek kialakítására vonatkozó szabályokat (A trágyatároló megfelelő kialakításához a 8. §-ban foglaltak, a minimálisan szükséges kapacitás kiszámításához a HMGY rendelet 5. sz. mellékletében található irányszámok és műszaki követelmény leírások nyújtanak segítséget. A HMGY rendelet 3. sz. melléklete ugyancsak tartalmazza a főbb növények esetén a tápanyag-gazdálkodási számításoknál figyelembevehető maximálisan kijuttatható, hasznosuló N hatóanyag értékeket termőhelyenként, a talaj tápanyag-ellátottságának figyelembevételével. Felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelet mellékletében foglalt maximális értékek betartása nem helyettesíti a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését, a rendelet csupán a maximálisan kijuttatható hasznosuló hatóanyag mennyiségeket tartalmazza.);
• a trágya mezőgazdasági táblán történő ideiglenes tárolására vonatkozó szabályokat;
• valamint a nyilvántartás és adatszolgáltatás adattartalmára, teljesítésére vonatkozó szabályozást.

A fentieken túl a teljes szabályozás megismeréséhez és a gazdálkodó mezőgazdasági üzemére releváns követelmények gazdálkodási gyakorlatba történő átültetéséhez elengedhetetlen a vonatkozó HMGY rendelet alapos áttanulmányozása, az abban foglaltak ismerete!

A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a kötelezettségek teljesítése során a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben gyakori hiba volt a HMGY megsértése.

Az intézkedés követelményeit összefoglaló Pályázati Felhívás 3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások fejezet C) Követelmények III. Referenciaelemek rész 2(a) pontja szerint a HMGY rendelet előírásait kötelező betartani az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás keretében kötelezően, illetve szabadon választott előírások mellett:
„A támogatást igénylőnek a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt a kötelezettségvállalással érintett teljes területen be kell tartania:
a) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásait;
b) a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében szereplő integrált növényvédelem általános elveit.”

A helyszíni ellenőrzés keretében terepen és dokumentum ellenőrzéssel is vizsgálatra kerül, hogy betartásra kerültek-e a HMGY előírásai.

A terepi ellenőrzéskor vizsgálatra kerülnek az alábbiak:

• az egyenletes trágya kijuttatás,
• a fagyott, vízzel telített, hótakaróval borított talajra való trágyakijuttatás tilalma,
• a trágya azonnali bedolgozásának követelménye,
• a lejtős területekre vonatkozó trágyakijuttatási megkötések,
• a trágya kijuttatás során a források, kutak, felszíni vizek körüli védőzóna figyelembevétele, illetve
• az ideiglenes trágyatároló méretére és a táblán való jelenlétének idejére vonatkozó szabályok.

A dokumentum ellenőrzés során vizsgálatra kerül továbbá:

• a trágyakijuttatások tilalmi időszakainak betartása,
• a szervestárgyával történő évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatásának szabálya, illetve
• hogy a trágyázás talajvizsgálatra alapozottan történt-e.

Tekintettel arra, hogy a Pályázati Felhívás a HMGY rendelet szerinti HMGY előírásokra kötelezően betartandó referenciaelemként hivatkozik, amennyiben az ellenőrzések során bármelyik elv megszegését fedezik fel, akkor az az érintett tábla elutasítását vonja maga után.

Kérjük a gazdálkodókat, hogy a tematikus előíráscsoportokhoz tartozó alap és választott előírások mellett a HMGY rendeletben meghatározott előírások betartására is legyenek fokozott figyelemmel mezőgazdasági tevékenységük során.

Forrás: MVH