Mezőgazdaság
Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise
Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatták ki Zala megyében
Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Zala vármegyében. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. További intézkedésig nem érkezhetnek Romániából kiskérődző szállítmányok hazánkba.
A kiskérődzők pestise (peste des petits ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírusos megbetegedése, mely heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Mindemellett jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség Magyarországon ezt az esetet megelőzően még nem fordult elő.
A Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy településen lévő állattartó telepen vett mintákból mutatta ki a vírust a Nébih laboratóriuma. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra 2025. január 15-én. Keleti szomszédunknál ebben az évben még nem jelentették a betegség előfordulását, azonban 2024-ben számos kitörést regisztráltak .
Az érintett állomány felszámolása folyamatban van, valamint a gazdaság körül az állategészségügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet, mely átnyúlik Szlovénia területére is. Az érintett körzetekben megkezdődtek a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai.
Az eset kapcsán további intézkedésig Romániából nem érkezhetnek kiskérődző – juh és kecske – szállítmányok Magyarországra.
A Nébih arra kéri a juh- és kecsketartókat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus állományukba való bekerülését. Kiemelt jelentőséggel bír a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása és az előírt vizsgálatok elvégeztetése!
A kiskérődzők pestisével kapcsolatban további információkat olvashatnak a Nébih tematikus cikkében: https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-kiskerodzok-pestiserol
Forrás: NÉBIH
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH