Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.
Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.
Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.
Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Így edzik a lovas rendőröket és társaikat
Zörgő zacskók, csörömpölő üdítősdobozok, szélben lobogó szalagok és emberbábuk között vágtázó lovak – nem filmforgatáson jártunk március 21-én Karancslapujtőn, hanem lovasrendőr-képzésen. A cél az volt, hogy ló és lovasa bármilyen helyzetben megbízható, nyugodt és összeszokott párosként teljesítsen szolgálatot – közölte az ORFK Police.hu oldalán.
Fotó: Szabó Gabriella
A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság képzése egy díjlovagláshoz hasonló gyakorlatsorral indult, különböző alakzatokat kellett végrehajtaniuk a lovaknak, hogy lekössék a figyelmüket, mentálisan elfárasszák őket, hiszen egy nyugodt, koncentrált ló sokkal jobban kezelhető a nehezebb, stresszesebb helyzetekben is.
Fotó: Szabó Gabriella
A gyakorlás következő része az életszerű feladatokra épült, amelyek már nemcsak a lovak fizikai állóképességét fejlesztette, hanem a bizalmat is erősítette a lovas és az állat között. Egy rendőrlónak olykor be kell mennie az emberek közé, akár a tömegbe is, sőt – ha a helyzet úgy kívánja – akár egy „akadályt” is át kell törnie. Most bábuk helyettesítették az embereket, ezek között kellett magabiztosan mozogniuk. A szervezők olyan környezetet teremtettek, amelyben a lovakat rengeteg inger érte: kavargó szalagok, zörgő üdítősdobozok, lengedező zsákok és mindenféle hanghatás.
Fotó: Szabó Gabriella
– Egy szélfútta nejlonszatyor vagy egy hirtelen földnek csapódó kuka is megriaszthatja a lovat, ha nem szokott hozzá. Ehhez kell fokozatosan szoktatni őket, edzeni az idegrendszerüket. Egy szolgálati ló ugyanis akkor dolgozik jól, ha nem ijed meg minden hangos zajtól vagy szokatlan látványtól – magyarázta Fekécs Ádám őrmester, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság járőrvezetője.
Vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba! Kattintson a képre!
A talaj változása is izgalmas próbatétel volt. A lovak nem kedvelik, ha a megszokott földútról füves vagy homokos felületre kell lépniük, ezért különböző szőnyegeken gyakorolták ezt a váltást. Előfordult, hogy az állat már a műfüves szőnyegen állt, amikor hirtelen észrevette, hová lépett, és ijedtében megugrott. A víz szintén sokuknak kihívás, így a pocsolyán áthaladás is szerepelt a programban.
Fotó: Szabó Gabriella
Egy másik fontos feladatsor: dombos terepen gyakorolták a haladást.
Fotó: Szabó Gabriella
– Ha egy lejtőről jönnek le, utána a lovak sokszor automatikusan vágtázni kezdenek, ezt a reflexet kellett tudatosan lecsillapítani. A cél ennél az volt, hogy a ló ne az ösztöneit, hanem a lovasa utasításait kövesse – tette hozzá az őrmester. – Ezek a képzések nekünk is fontosak, de a lovaknak különösen, ilyenkor tanulják meg, hogy minden helyzetben ránk figyeljenek, ne a félelmeikre.
Forrás: ORFK
Írta: Rádi Mónika
Fotó: Szabó Gabriella
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
Életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések Rábapordányban:
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus jelenlétét igazolta egy rábapordányi gazdaságban április 17-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumba. A mintegy 600 állatot számláló állomány egy tehenénél 17-én reggel jelentkezett a betegség tünete a fejés során. A gyanút délutánra a Nébih laboratóriuma is megerősítette, így haladéktalanul életbe léptek a legszigorúbb hatósági intézkedések. A további korlátozás alatt álló terület újabb településekkel bővült, valamint az országos főállatorvos április 21-e éjfélig mozgatási korlátozást rendelt el a fogékony állatokra.
Fotó: Google
Április 17-én egy rábapordány tehenészetben a reggeli fejés során jelentkezett az RSZKF tünete egy tehénnél. Az állategészségügyi hatóság szakemberei egy másik tehénnél is észleltek tüneteket. A telepen haladéktalanul megfigyelési zárlatot, valamint mintavételt rendeltek el, továbbá megkezdték a kontaktkutatást. A Nébih laboratóriuma 17-én délután megerősítette a betegség jelenlétét. A 600 állatot számláló állományban soron kívül megindult a vakcinázás, valamint a tünetet mutató állatokat leölték. A többi állat leölését is a lehető leghamarabb, várhatóan 18-án reggel megkezdik annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a vírusürítés.
A hatóság a kitörés körül védő- és megfigyelési körzetet állított fel, amelyekben szigorított előírások léptek életbe. A szakemberek haladéktalanul megkezdik a cenzust, azaz a fogékony állatok számbavételét, valamint ezen állományokból mintavétel is történik.
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a további korlátozás alatt álló terület bővítését is Vas és Veszprém vármegyék irányába. Az érintett települések listája elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/
A járványügyi nyomozás elindult. A hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják. Az eddigi információk alapján a vírus megjelenése nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. A tehenészetben március 11-én és 23-án, a vele kapcsolatban álló sertéstelepen április 4-én, 9-én és 10-én történt mintavétel, melyek mindegyike negatív eredményt adott.
Az RSZKF agresszív terjedését ez az újabb eset is alátámasztja. Az állattartók felelőssége óriási a saját állataik védelmében és az összes állattelep védelmében, a vírus terjedésének megállításában. Hatóságunk országszerte ellenőrzi az állattartó telepeket. Az állattartókra vonatkozó szabályok, ajánlások, valamint a betegséggel kapcsolatos egyéb tudnivalók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust
Nyilatkozott Nagy István agrármiiiszter:
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A telepet zár alá vettük, kezdődik a felszámolása.
Forrás: AM
Magyar vizslát mentettek a katasztrófavédelem munkatársai Büsüben
Kitekintő: USA – Pisztrángtúra Montanában a Feketelábúak földjén – magyar felségjellel
Így edzik a lovas rendőröket és társaikat
KITEKINTŐ: Dél-Afrika – A Sziklaművészeti Kutatóintézet
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
KITEKINTŐ: Szlovákia – Keddig 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust
Az első vaddisznó – A babos
Tájékoztatás a MePAR Böngésző megszűnéséről
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Medve támadt egy férfire, ő meg erre belevágta a fejszéjét az állat fejébe (VIDEÓ)
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
KITEKINTŐ: Orvvadászok kerültek a rendőrök hálójába
Sárba tiporták a becsületét, betelt a pohár a rókatetemek szállításával hamisan megvádolt vadásznál
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Móró Balázs: A régen várt remetém
Baranya Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub
KITEKINTŐ: Holtan találtak egy férfit, tele sebekkel – medve támadhatta meg
