Mezőgazdaság
Válságidőszakot él át a hazai sertés- és a tejágazat, stratégiai döntésekre van szükség
A sertés- és tejágazatban kibontakozó válság nemcsak rövid távú jövedelmezőségi problémát jelent:
Mind a sertés- mind pedig a tejágazat esetében a 2026 elején tapasztalható helyzet arra figyelmeztet, hogy a korábbi, kedvezőbb jövedelmezőségi évek nem garantálnak tartós stabilitást. A globális piaci folyamatok, a kereskedelempolitikai konfliktusok, az állategészségügyi kockázatok és a versenyképességi különbségek együttes hatása egyszerre képes megrendíteni több alágazat működését.
A sertés- és tejágazatban kibontakozó válság nemcsak rövid távú jövedelmezőségi problémát jelent, hanem stratégiai alkalmazkodási kényszert is, amely meghatározhatja a hazai állattenyésztés következő éveinek fejlődési irányát. A kulcskérdés az, hogy az ágazati szereplők és a szakpolitika milyen gyorsan és milyen mélységben képes reagálni erre az összetett kihívásrendszerre. Idén március 10-én rendezi meg a Portfolio az Agrárium 2026 konferenciát Kecskeméten, ahol a téma részletesen is szóba kerül. Az eseményen komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig már kaphatók a kiemelt rendezvényre.
Fotó: NAK
Március 10-én jön a Portfolio Agrárium 2026 konferencia!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelentkezése esetén 10%, 3 fő esetén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az elmúlt évek kedvezőbb jövedelmezőségi viszonyai után a tavalyi év végére, illetve 2026 elejére egyszerre két meghatározó állattenyésztési alágazatban, a sertés- és a tejágazatban is markáns válságtünetek rajzolódnak ki. A piaci árak meredek korrekciója, az önköltségi szintek alá süllyedő felvásárlási értékek, valamint a nemzetközi kereskedelmi és állategészségügyi kockázatok olyan összetett kihívásrendszert hoztak létre, amely rövid távon likviditási nyomást, középtávon pedig szerkezeti alkalmazkodási kényszert idéz elő. A jelenség különösen azért figyelemre méltó, mert nem elszigetelt piaci ingadozásról, hanem több, egymással párhuzamosan ható tényező eredőjéről beszélhetünk.
Jön az Agrárium 2026 konferencia!
A Portfolio csoport 2026. március 10-én rendezi meg Kecskeméten az Agrárium 2026 konferenciát.
Az Agrárium Konferencia a tavasz egyik legjelentősebb mértékadó agrárszakmai eseménye. A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit. A konferencia bemutatja és elemzi az év elejétől újonnan életbe lépett, élelmiszergazdaságra vonatkozó rendelkezéseket és intézkedéseket, emellett pedig egész évre szóló prognózisokat nyújt a piaci szereplők gazdálkodását alapvetően befolyásoló gazdasági folyamatokról.
A meghívott szakértők kiemelten fognak foglalkozni többek között az uniós Közös Agrárpolitika 2026 utáni legfontosabb változásaival, a KAP hosszabb távú reformjának kitűzött irányaival, az agrárgazdasági támogatási kifizetésekkel, a szántóföldi növénytermesztés, az állattartás és az élelmiszeripar jövedelmezőségi kilátásaival és a mezőgazdasági gép- és alkatrészpiac kilátásaival, valamint gépvásárlásokat ösztönző és segítő konstrukciókkal is.
A konferenciával kapcsolatos további részletek ezen a linken érhetők el.
Európában drámai helyzet alakult ki
A globális sertéshús-piac 2025-ben is vegyes képet mutatott. Az Egyesült Államok termelése és exportja enyhén csökkent, miközben Brazília kivitele jelentős bővülést produkált. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban az árak drasztikusabb visszaesése következett be, ami a kontinens termelői számára kedvezőtlen jövedelmezőségi fordulatot hozott. A nemzetközi kínálati viszonyok átrendeződése, az exportpiacokért folytatott verseny éleződése és a kereskedelempolitikai feszültségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az uniós piacon tartós árcsökkenési trend alakult ki.
Nem jön ki a matek
Idén, az év első heteiben, Európában továbbra is jelentős árkorrekció jellemzi a sertéságazatot, vagyis a 2025 második felében elindult árcsökkenés nem átmeneti jellegűnek bizonyult, hanem tartós piaci jelenséggé vált, amelyre minden szereplőnek reagálnia kell. Magyarországon az élősertés ára a 2025 elején tapasztalt, kilogrammonként 700 forint körüli szintről néhány hónap alatt 450 forint körüli értékre esett vissza, majd továbbra is alacsonyan maradt, miközben az országos átlagos önköltségi szint 475 forint körül alakul.
Ez a különbség egyértelműen veszteséges működési környezetet jelez.
Mindez fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditásmenedzsment, a költségkontroll és a beruházási döntések területén. A finanszírozási struktúrák újragondolása, az átmeneti pénzügyi eszközök igénybevétele és a hatékonyságjavító intézkedések felértékelődnek egy olyan környezetben, ahol a piaci ár már nem fedezi a termelési költségeket.
Összetett okok és időzített bomba
A sertéspiaci folyamatok mögött meghatározó szerepet játszik a vámháború hatása is. A kereskedelmi korlátozások, a piacra jutási feltételek bizonytalansága és az exportáramlások átrendeződése közvetlenül befolyásolja az uniós túlkínálat kialakulását.
További jelentős kockázatot jelent Spanyolország állategészségügyi státusza, amely ott lóg a levegőben jelenleg is.
Az afrikai sertéspestis feltűnése az egyik legnagyobb európai sertéstartó országban a harmadik országok exportkorlátozásai miatt hatalmas mennyiség maradhatna az EU piacán, ami újabb árnyomást gyakorolna az amúgy is gyenge jövedelmezőségi helyzetben lévő termelőkre.
Ez a kockázat nem pusztán hipotetikus forgatókönyv, hanem a piaci szereplők által folyamatosan figyelemmel kísért tényező, amely a jövőbeni árkilátásokat és stratégiai döntéseket is befolyásolja.
A tejtermelőknél talán még súlyosabb a helyzet
Mindeközben a tejágazatban hasonlóan súlyos – ha nem súlyosabb – kihívások jelentkeznek. Jelenleg a nyerstej esetében is az önköltség alá süllyedt a piaci ár, ami veszteséges termelési környezetet eredményez. A helyzetet tovább súlyosbítja az elképesztő mértékű importnyomás, amely Nyugat-Európa felől érkezik Magyarországra. Egyes termékkörökben 30–60 százalékos importmennyiség-növekedés tapasztalható, különösen bizonyos sajtok esetében. A jelenség hátterében az EU piacán kialakult túltermelés, a pangó készletek, valamint a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok állnak.
A tejfelesleg dömpingszerű megjelenése a hazai piacon komoly árversenyt generál, amelyet a magyar feldolgozóipar csak korlátozottan képes kezelni – a problémahalmaz pedig a termelőkre hullik vissza.
Nem piaci, versenyképességi válság
Bár a probléma összetett és nemzetközi jellege miatt Magyarország önmagában keveset tehet kialakult helyzet megoldására, mindenesetre a mostani kettős válság élesen rámutat a magyar élelmiszeripar versenyképességi kihívásaira. Míg jó időkben mindkét alágazat sikeresen és eredményesen tud működni, a válságok idején azonnal láthatóvá válnak azok a strukturális és hatékonysági különbségek, amelyek normál piaci környezetben kevésbé feltűnőek.
A feldolgozottsági szint, a költséghatékonyság, az innováció és a piaci pozicionálás terén meglévő lemaradások ilyenkor közvetlen jövedelmezőségi hatásokban testesülnek meg.
A tejágazatban mindez kettős nyomásként jelentkezik: a termelők alacsony felvásárlási árakkal szembesülnek, miközben a feldolgozók fokozódó importverseny mellett próbálják megőrizni piaci részesedésüket.
A mentőcsomagok csak enyhítik a helyzetet
A kormányzati reakciók mindkét alágazatban a stabilitás megőrzésére és a likviditási feszültségek enyhítésére irányulnak.
A tejtermelő ágazat esetében kiemelt cél a gazdálkodók pénzügyi helyzetének biztosítása, amelyet rendkívüli nemzeti támogatási eszközök egészítenek ki. A bejelentett 2,43 milliárd forintos keretösszegű támogatás az alacsony felvásárlási ár miatt nehéz helyzetbe került termelők számára nyújt átmeneti segítséget. A sertéságazatban szintén több eszköz áll rendelkezésre. A tenyészkocatartók részére meghirdetett rendkívüli, 4 milliárd forintos mezőgazdasági csekély összegű támogatási program, valamint a tenyészkoca állatjóléti program éves keretének megemelése a termelési kapacitások fenntartását és a gazdaságok túlélőképességének erősítését célozza. Emellett a hitelmoratórium lehetősége is hozzájárulhat a rövid távú likviditási nyomás mérsékléséhez.
Az igazi feladat
A jelenlegi válsághelyzet ugyanakkor túlmutat az azonnali pénzügyi beavatkozásokon. Mind a sertés-, mind a tejágazat esetében szükségessé válik a versenyképességi és hatékonysági tényezők újraértékelése.
A költségszerkezet optimalizálása, a technológiai fejlesztések, az energia- és takarmányhatékonyság javítása, valamint az integrációs és együttműködési modellek erősítése kulcsszerepet kaphat a jövőbeni stabilitás megteremtésében. A piaci ciklusok természetéből adódóan az árak korrekciója időről időre elkerülhetetlen, azonban a veszteséges periódusok hossza és mélysége jelentősen mérsékelhető egy versenyképesebb, rugalmasabb ágazati struktúrával. Addig pedig a legfőbb cél a mindennapos működést biztosító likviditás fenntartása – amely bizonyos szereplők esetében már önmagában embert próbáló feladat.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
Szakmai konferenciát rendeztek a csemegekukorica és a zöldborsó ágazati kilátásairól.
Beszámoló az „Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: a csemegekukorica és a zöldborsó ágazati piaci kilátásai” című konferenciáról.
Fotó: Picabay
Az ipari zöldségágazat – különösen a csemegekukorica és a zöldborsó – az elmúlt években olyan komplex kihívásokkal szembesült, amelyek megkérdőjelezik a korábbi stabil működési modelleket. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott konferencia célja az volt, hogy integrált megoldásokat keressen a klímaváltozás, a hatósági szabályozások és a megváltozott fogyasztói igények metszetében.
Növényvédelmi korlátok és az „integrált” szemléletmód
Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke előadása rávilágított, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a drasztikusan szűkülő növényvédőszer-palettához.
- Az elmúlt években 83 hagyományos hatóanyagot vesztett el az európai mezőgazdaság és 21 biopeszticidet vontak vissza, szemben a 16 új engedéllyel.
- Utóbbi időben kiemelt figyelmet kapnak az ún. „örök peszticidek” (perfluorozott szerves vegyületek). Ezek előfordulását, illetve lebomlási folyamatait vizsgálja jelenleg az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2027. június jelentéstételi határidővel. Előre láthatóan a jövőben valószínűsíthető ezen vegyületek felhasználásának a szigorítása, illetve bizonyos hatóanyagok kivonása. A témában további hasznos információt korábbi cikkünkben olvashat.
- A hamisított növényvédő szerek elleni küzdelem (pl. a Silver Axe program) továbbra is alapvető fontosságú, mivel az illegális készítmények hatásossága kérdéses, fitotoxicitást okozhatnak, és rombolják a tisztességesen működő gazdálkodók hírnevét.
Nemesítési válaszok a megváltozott klimatikus viszonyokra
Dr. Thomas Meyer-Lüpken, a van Waveren Saaten GmbH nemesítési vezetője rámutatott, hogy a klímaváltozás már nem csupán elméleti veszély, hanem a mindennapi termelést akadályozó tényező.
- A tartós hőség (különösen 25 °C felett) negatívan hat a pollenfertilitásra, ami a reproduktív fázisban lévő növényeknél súlyos terméskiesést okoz.
- A nemesítési stratégiákban a kombinált hő- és vízstressz-tolerancia keresése vált elsődlegessé.
- A jövőben a genomikai szelekció és a célzott génszerkesztési eljárások (új genomikus technológiák) alkalmazása elkerülhetetlen lesz a stabilitás növelése érdekében, bár a piaci elfogadottság még kérdőjeles.
Fogyasztói magatartás és piaci trendek: A „diszkont” dominancia
Dr. Soós Mihály (Debreceni Egyetem) az élelmiszer-fogyasztási szokások átalakulását elemezte, ahol az árérzékenység újra felülírta a minőségi szempontokat.
- Saját márkák térnyerése: A kiskereskedelmi saját márkák (private label) aránya meghaladja a 60%-ot, ami komoly nyomást gyakorol a gyártói márkákra.
- Csomagolás és bizalom: A fogyasztók az üvegcsomagolást tartják a leginkább „biztonságosnak” és exkluzívnak, míg a fagyasztott termékek műanyag tasakjaihoz a környezetszennyezés asszociációja kapcsolódik.
- Impulzusvásárlás: Mivel a konzervtermékek vásárlása jellemzően impulzus alapú, a csomagolásnak, az ár-érték aránynak és a „clean label” (adalékmentesség) üzenetének döntő szerepe van.
Versenyképesség és a jövőbeni kilátások
A kerekasztal-beszélgetések rávilágítottak arra, hogy az ágazat szereplőinek szorosabb együttműködésre van szükségük.
- A csemegekukorica-termőterület 25 %-os csökkenése egy olyan piaci folyamat része, ahol az import (különösen az ázsiai, alacsonyabb minőségű és alacsonyabb árú termékek) komoly versenyt támaszt.
- A szakértők szerint a válasz a „farm to fork” (termőföldtől az asztalig) koncepció hiteles kommunikációja, a származás megjelölés erősítése, valamint az egészségtudatosságra építő fejlesztések, amelyek közvetlenül a vásárlói bizalmat célozzák.
A konferencia konklúziója egyértelmű: az iparág stabilitása a technológiai innováció (precíziós gazdálkodás), a hatékonyabb marketing és az alkalmazkodó nemesítés hármasán nyugszik.
Forrás: NAK / Dr. Kozak Anita
Mezőgazdaság
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a NÉBIH
A hamis növényvédő szerek használata egyaránt veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyhetes „Ne permetezz kockázatot” című kommunikációs kampánya. A hatóság közösségi média felületein edukatív tartalmakkal és interaktív kvízzel ösztönzi a hobbi és professzionális gazdálkodókat arra, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező, megbízható forrásból származó készítményeket vásároljanak. Csökkentve ezzel a gazdasági és növényegészségügyi kockázatokat.
Fotó: NÉBIH
Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány mintegy 10 százalék körül van. A hamisított készítmények ismeretlen eredetűek és összetételűek, ezért sem hatékonyságuk, sem biztonságuk nem garantált. Minőségük és tényleges összetételük ellenőrizetlen, használatuk veszélyes lehet.
Ezzel szemben a legálisan forgalmazott növényvédő szereket a hatóság szigorú, többlépcsős vizsgálat után engedélyezi, figyelembe véve a hatékonyságot, az ember és a környezet számára elfogadható kockázatot, és a minőségi paramétereket. Az engedélyezett készítményeket a forgalmazás teljes időtartama alatt ellenőrzik. Az előírásoknak megfelelően, magyar nyelvű címkével, a használati utasítás és a veszélyjelzések betartása mellett biztonságosan lehet alkalmazni.
A Nébih „Ne permetezz kockázatot” kommunikációs kampányhete a hamis növényvédő szerek jelentette kockázatot helyezi a középpontba. A hatóság a játékos és edukatív tartalmakkal felhívja a figyelmet arra, hogy növényvédő szert – online és fizikai üzletben egyaránt – kizárólag engedéllyel rendelkező, magyarországi forgalmazótól vásároljunk. Kiemelten foglalkozik a hamisítványok felismerésével is: gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó.
Kétségtelen, a vásárlóknak nincs könnyű dolga, hisz a hamis szerek lehetnek gyenge minőségűek, nem megfelelő vagy eltérő hatóanyag-tartalommal, de akár jó minőségű utánzatok is, amelyek csomagolásukban és beltartalmukban megtévesztésig az eredetire hasonlítanak. A biztonságos beszerzéshez elengedhetetlen a megbízható forgalmazó választása, a számla megőrzése, valamint az utcai árusok, piacok, ismeretlen zugkereskedők és külföldi online hirdetések kerülése. Gyanú esetén a Nébih ZöldSzáma (06-80/263-244) hívható, valamint bejelentés tehető a növényvédelmi hatóságnál.
A kampány üzenete világos: minden hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, és saját egészségünket, a környezetet, valamint a jövő termésbiztonságát kockáztatjuk. Fontos a felelős, legális vásárlás, annak érdekében, hogy ne permetezzünk kockázatot. A kampányt a Nébih közösségi média felületein követhetik nyomon: https://www.facebook.com/nebIh.hu/ és https://www.instagram.com/nebih_hun/
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Rendkívüli helyzet alakult ki a német tojáspiacon
A német tojáspiac olyan helyzetet él át, amely még a tapasztalt iparági szakértőknek is meglepetést okoz. Hónapok óta alacsony a tojáskínálat, miközben a kereslet magas. A baromfiállományban előforduló betegségek tovább súlyosbítják a helyzetet. Az ágazat egyelőre nem számít gyors javulásra.
Fotó: Pixabay
Rendkívüli helyzet a tojáspiacon
Rendkívüli! Leginkább így lehet leírni a jelenlegi tojáspiacot. A tojás, mint termék a kereskedelem minden szintjén továbbra is csak szűkösen áll rendelkezésre. Még az ágazat „dinoszauruszai” (régi motorosai) számára is teljesen új tapasztalat a mostani piaci helyzet: A tojás már hónapok óta nem áll korlátlanul rendelkezésre, ahogy az korábban természetes volt!
Egyelőre nem látszik jele alapvető változásnak. A fogyasztói kereslet tartástechnológiától függetlenül magas szinten marad. Minden rendelkezésre álló mennyiségre szükség van a meglévő partnerek lehető legjobb kiszolgálásához, a szabadpiac pedig gyakorlatilag kiürült.
Állatjárványok súlyosbítják a hiányt
A madárinfluenza (HPAI) továbbra is jelen van, folyamatosan érkeznek a hírek az újabb pozitív esetekről. A betegség következményei, valamint a szükséges korlátozó intézkedések még hosszú ideig velünk maradnak.
Nagy aggodalmat kelt az egész baromfiágazatban, hogy mintegy 30 év után Németországban a haszonbaromfi-állományokban ismét hivatalosan kimutatták a Newcastle-betegséget (ND). Az megelőző és óvintézkedések betartása elengedhetetlen – védjék állományaikat a lehető legjobban!
Időközben már több mint 1 millió tojótyúkot kellett leölni a Newcastle-betegség miatt, ami nem marad következmények nélkül. Nincs más választás, mint a vásárlók megértését kérni. Csak remélni lehet, hogy a betegség nem terjed tovább. A jelenlegi időszak kiszámíthatatlan és bizonytalan, a további fejlemények még váratnak magukra. Egy dolog biztos: minden egyes rendelkezésre álló tojásra szükség van!
Forrás: NAK
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
