Magyarország legnagyobb önkéntes szemétgyűjtési programját idén október 12. és 18. között rendezik meg az Élő Környezetért Felelős Minisztérium támogatásával.

Ábra: kormány.hu

Idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg a TeSzedd! hulladékgyűjtési akciót, a héten pedig már el is indult a regisztráció az önkéntesek jelentkezéséhez. Az akció keretében országszerte szerveznek önkéntes csapatokat különböző helyszínek megtisztítására, legyen az erdő, patakpart vagy más közterület.

“Amikor valaki lehajol egy másik ember által eldobott palackért, valójában azt mondja: ez az én utcám, az én erdőm, az én országom, az én otthonom, és én nem akarok szemetet az otthonomba” – írta az akciót bejelentő posztjában Gajdos László élő környezetért felelős miniszter.

A program idén az Élő Környezetért Felelős Minisztérium támogatásával valósul meg, az összegyűjtött hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról pedig a minisztérium segítségével a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. gondoskodik.

Az eseményre már elindult a regisztráció, ahol meg lehet adni, hogy a jelentkező szemétszedő önkéntesként, vagy koordinátorként szeretne csatlakozni a programhoz. Az akció önkéntes jellegét emelte ki Gajdos László miniszter is: “A szemétszedés furcsa módon összehozza az embereket: néhány óra alatt egy rakás idegenből csapat lesz, a szeméthalomból pedig tiszta terület.”

Fontos, hogy csak olyan hulladék gyűjthető, ami nem veszélyezteti a testi épséget és az egészséget. Így nem gyűjthető többek között építési vagy bontási törmelék, festék, gyógyszer, elektromos és elektronikai berendezés, gumiabroncs vagy például zöldhulladék. Ezeken kívül viszont gyűjthető bármilyen, elsősorban háztartási hulladék, ami kézzel, kesztyűben biztonságosan szedhető, zsákban elhelyezhető és elszállítható.

A TeSzedd! akcióban részt vehetnek iskolák és más oktatási intézmények is, az erre való jelentkezést megtalálják a szervezők honlapján. Az önkéntes szemétszedés keretében pedig a diákok közösségi szolgálatot is végezhetnek, az oktatási intézmény döntésétől függően 5 vagy 8 órát teljesítve az érettségihez szükséges 50 órányi kötelező szolgálatból.

A TeSzedd! akció részleteit megtalálja a szelektalok.hu/teszedd oldalon.

Forrás: Kormány.hu

Igazi madártani kuriózum, egy fakó keselyű tűnt fel augusztus végén a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének közelében.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Igazgatóságunk természetvédelmi őre a hajnali túzokmonitoring során a Kopáncsi-pusztáról nyugatra haladva vette észre a madarat, amely egy dűlőút menti nyárfáról rugaszkodott el éppen. Hatalmas mérete azonnal elárulta, hogy nem a környéken megszokott sasfajok valamelyike éjszakázott a fán. Mivel a nagy madár egészen közelről ugrott meg, így szabad szemmel is gyorsan azonosítható volt, hogy egy fakó keselyűről van szó. Az ilyenkor jellemző izgalom okozta kapkodás ellenére fényképeket is sikerült készíteni róla.

Fakó keselyűk ugyan időről-időre feltűnnek hazánkban, azonban jellemzően csak rövid ideig tartózkodnak itt, így mindig nagy öröm, ha megfigyelünk egy-egy példányt. Hozzánk legközelebb Dél-Európában költenek, magas hegységek sziklapárkányain fészkelnek. Magyarországon csak ritkán jelennek meg kóborló egyedei, felbukkanásuk általában vonzza a madarak iránt érdeklődőket, hiszen méretével egyik hazai ragadozó madár sem vetekedhet. Szárnyfesztávolsága akár a 280 cm-t is elérheti. Homokszínű testéhez társuló sötét evezői, szőrgallérhoz hasonlító nyaktollai és pelyhes feje igazán karakteres kinézetet kölcsönöz neki.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

A most megfigyelt példány a nyárfáról történő elrugaszkodása után bő 1 km-t repült, majd egy gabonatarlón landolt, ahol rövid ideig tollászkodott. Később már nem sikerült megfigyelnünk a területen, de érdemes kémlelni az égboltot, mert bármikor felbukkanhat, akár többedmagával is.

Forrás: KMNP

A nyár-végi időszak beköszöntével egyre több, vonulásra készülő pusztai madárfaj gyülekező csapatait figyelhetjük meg. Itt érdemes említést tennünk a rejtett életmódot folytató, elsősorban éjszaka aktív ugartyúkról is. Kollégáink folyamatosan végzik az egyedek számlálását, amelyek során egyre több példány kerül távcső elé, ami jól mutatja, hogy a vonulás előtti gyülekezés még javában tart.

A 2026. áprilisában orrvadászat következtében Egyiptomban elpusztult ugartyúkot, amelyet Sápi Tamás kollégánk gyűrűzött Kunszentmiklós térségében (fotó: Sápi Tamás)

Az ugartyúkok vonulás előtti gyülekezése augusztus végétől egészen október végéig tart, és szeptember közepére éri el a csúcsát. Ebben az időszakban gyakran figyelhetünk meg színes gyűrűvel jelölt madarakat is (a témával kapcsolatos korábbi cikkünk itt érhető el). Az egyedi jelöléseknek köszönhetően körvonalazódik az adott év költési sikere, a fiókák mortalitási aránya, emellett messzebbről is érkezhetnek ide gyülekező madarak, amelyek további értékes adatokat szolgáltatnak a szakembereknek. A Kiskunságban három olyan gyülekezőhely van, ahol minden évben észlelnek kisebb-nagyobb gyülekező csoportokat kollégáink, ebből kettő kiemelkedő nagyságú. Kunszentmiklóson ezidáig legalább 69, Nyárlőrincen 26, Fülöpszállás külterületén pedig 8 egyed gyülekezik. A megfigyelések során eddig 7 színes gyűrűs és egy jeladós madarat sikerült azonosítani.

Ezek a madarak a szikes puszták rövidfüvű, extenzív legelőit, valamint vakszikes mozaikos területeket választanak nappali pihenőhelyüknek, ahol fontos a legeltetéses állattartás megléte, mivel ennek hiányában az élőhelyeik elszegényednek. Ennek megfelelően átalakul a növényzet, és elfoglalják a nádas-zsiókás mocsári növények. A legeltetés nemcsak az élőhely-növényzet szempontjából fontos, hanem a trágyához kapcsolódó táplálékbázis miatt is. Kollégáink megfigyelték, hogy ott van nagyobb gyülekezés, ahol van a közelben állattartás és trágyadomb. Éjszakai táplálkozóhelyüknek szántószegélyeket, gyepperemeket, kiszáradt tómedreket választanak, mivel itt találják meg a számukra fontos táplálékokat amelyet gyíkok, rovarok, békák és kisrágcsálók alkotnak.

Kiváló rejtőszínüknek köszönhetően alkalmas nappalozó hely lehet számukra még a kukorica-, gabona- és napraforgótarlók, valamint a sekélyen tárcsázott rögös szántóföldek, ahová veszély esetén le tudnak lapulni és biztosított számukra a takarás.

Kiskunsági ugartyúk Egyiptomban

Az afrikai telelőterületeikről márciusban-áprilisban visszainduló rejtett életmódot folytató madarakra számos veszély leselkedik. Ezek közül talán az egyik legjelentősebb az orvvadászat, amely jelentős hatással van a lecsökkent és rendkívül sérülékeny európai állományokra. Itt érdemes megemlíteni azt a 2026. áprilisában orrvadászat következtében Egyiptomban elpusztult ugartyúkot, amelyet Sápi Tamás kollégánk gyűrűzött Kunszentmiklós térségében. Az adat különösen értékes, mivel ez az első olyan egyiptomi megkerülés, amely hazánkban gyűrűzött ugartyúkhoz kapcsolódik.

Milyen veszélyek leselkednek még rájuk?

Az ugartyúk és más földön fészkelő madárfajok számára a költőhelyek átalakulása szintén jelentős veszélyeztető tényező. Eredeti költőhelyük jelentős részben átalakult, így ma már másodlagos élőhelyeken; szántókon, kopár ruderális élőhelyeken is előfordul.

Természetes élőhelyein megmentésük kulcsa a legeltetéses állattartás visszahozása az alföldi gyepeken és a szikes tavak környékén. Legelő állatok híján ugyanis ezek az élőhelyek elszegényednek, az alacsony növényzetű költőhelyeket elfoglalja a nádas-zsiókás mocsári növényzet, megszűnik a szikpadkák, szikfokok, hátak és mélyedések változatossága.

A faj ugyan lehetőségeihez mérten alkalmazkodott eredeti élőhelyei zsugorodásához, ám a művelt szántókon fészkelő párok fészekalját a különféle zavarások, illetve a tavaszi mezőgazdasági munkák (pl. talajmunkák) veszélyeztetik, de az agráriumban tapasztalható intenzív kemizálás is kedvezőtlenül hat rá, elsősorban a táplálékbázisának csökkenése okán.

A faj védelme elsősorban a területek adottságaihoz igazodó földhasználati formák megvalósítására épül, de állományának drasztikus csökkenése az egyedi védelmi intézkedéseket is indokolttá teszi. A megtalált fészkek és revírek környezetében a gazdálkodási tevékenység időszakos korlátozása válhat indokolttá.

Az adat különösen értékes, mivel ez az első olyan egyiptomi megkerülés, amely hazánkban gyűrűzött ugartyúkhoz kapcsolódik (forrás: Magyar Madárgyűrűzési Központ)

Az élőhelyi átalakulások és az intenzív mezőgazdasági művelés mellett a ragadozók károkozása is jelentős lehet. A Felső-Kiskunságban a túzok és a rákosi vipera védelme érdekében a KNPI és a térség vadászatra jogosultjai tervszerű ragadozógazdálkodást folytatnak, ami kedvezően hat az ugartyúkok költési sikerére is. Így a védelmi intézkedések eredményeként az őszi vonulásuk előtt gyönyörködhetünk még szép számú gyülekező csapataik látványában.

Az ugartyúk hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft

Forrás: KNP