A mezőgazdálkodás a természeti rendszerek összeomlásának egyik legfőbb hajtóereje, és egyben a fő kárvallottja is. A mezőgazdasági termelés fenntartható pályára állítása ezért alapvető feltétele a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításának, a vidék életben tartásának és a természeti sokféleség megőrzésének.

1. kép: A fokozottan védett túzokkakas (Otis tarda)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) részletes javaslatcsomagot készített a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez.

A világ madarainak helyzete 2020 BirdLife jelentés

A madárvédelem nemzetközi szervezete, a BirdLife International rendszeres időközönként megjelenő jelentéseiben a madárvilág szemszögéből mutatja be a természeti környezet, a fajok és élőhelyek állapotát, a legsúlyosabb környezeti problémákat, a természetvédelmi törekvéseket, sikereket és kudarcokat.

2. kép: A BirdLife International szeptember 30-án hozta nyilvánosságra A világ madarainak helyzete 2020 (State of the World’s Birds 2020) című legfrissebb összefoglalóját

Ennek vezérfonalát az adja, hogy idén jár le a tíz évvel ezelőtt tett vállalások határideje, amelyeket a világ országai tettek biológiai sokféleség csökkenésének megállítására.

A magyarországi viszonyok is romlanak

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mint a BirdLife hazai tagszervezete, az egyik legriasztóbb tendenciának a mezőgazdasági területek természeti sokféleségének világszerte tapasztalható összeroppanását látja, amelyet a magyarországi adatok is alátámasztanak.

3. kép: MME logója

Különösen fájó, hogy az ehhez kapcsolódó két globális vállalás, azaz a pénzügyi ösztönző rendszerek átalakítása, illetve a fenntartható mezőgazdaság, akvakultúra és erdőgazdálkodás biztosítása tekintetében a többihez képest is szerény mértékű előrelépés tapasztalható. Nehezen elfogadható ez az Európai Unióban, ahol a Közös Agrárpolitika (KAP) bőséges fedezetet nyújthatna a fenntartható mezőgazdaság felé való átmenethez. Miképpen a BirdLife jelentése fogalmaz, „Az EU közös agrárpolitikája továbbra az intenzív gazdálkodási formákat jutalmazza, eközben sokkal alacsonyabb szinten támogatja a természetkímélő mezőgazdálkodási rendszereket.”

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület javaslatcsomagja

Az MME évtizedek óta dolgozik az agrárélőhelyek és az agrárterületeken élő madárfajok védelméért, és büszkén mondhatjuk, hogy egyes fokozottan védett, karizmatikus fajok esetében a célzott védelem, a jelentős emberi és anyagi ráfordítások nyomán sikerült eredményeket elérnünk.

4. kép: Az MME most elkészült, részletes javaslatcsomagja a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez. (Forrás: mme.hu)

Ezzel párhuzamosan azonban a mezőgazdasági élőhelyek mindennapi, gyakori madarait gyorsuló ütemben veszítjük el, ami egyértelművé teszi, hogy nagyon komoly problémák vannak a mezőgazdasági területeinkkel. A legutóbbi vizsgálatok szerint olyan közismert és gyakori fajok állománya omlik össze, mint pl. a fogoly, a mezei pacsirta vagy a füsti fecske,  évtizedek stabilitása után a fehérgólya-állomány is közel negyedével csökent 2014-2019 között.

A Közös Agrárpolitika (KAP) következő időszakának tervezése uniós és hazai szinteken is jelenleg zajlik, az MME ennek átfogó reformja mellett elkötelezett. Az agrár-ökoszisztémák összeroppanása drámai mértékű, ami az agrárgazdaság szintjén is egyre nyilvánvalóbban jelentkezik.

Megítélésünk szerint a folyamat megállítása elemi érdekünk, és erre az egyetlen kézenfekvő lehetőséget a KAP célkitűzéseinek, támogatási rendszerének, a kapcsolódó feltételrendszereknek, illetve az ellenőrző- és monitoring rendszereknek a felülvizsgálata, jelentős átalakítása jelenti. Az MME által kidolgozott javaslatcsomag ennek támogatására született.

„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a negatív tendenciák egyik fő hajtóereje az ipaszerűvé váló mezőgazdálkodás: az élőhelyek egyszerűsödése, a mezőgazdasági ökológiai hálózat elvesztése, a növényvédőszer-használat fokozódása. Az uniós csatlakozás óta sokkal jelentősebb források állnak rendelkezésre a mezőgazdaság számára és ez gyorsítja a folyamatot, fokozza az agárterületek átalakítását. Ez azért is rendkívül sajnálatos, mert a bőven rendelkezésre álló források alkalmasak lennének egy természetkímélő, de jövedelmező, a gazdálkodók számára is perspektívát jelentő mezőgazdálkodás kialakítására is.” – Tóth Péter, az MME mezőgazdasági programvezetője.

„Időről-időre megállapítjuk, hogy a korábban kitűzött célokat ismét nem értük el, ekkor újabb határidőt szabunk magunknak – hátha ezúttal sikerül. Sajnos azonban az idő nem nekünk dolgozik, és az ökológiai válság, valamint a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbban bontakozik ki, súlyos társadalmi és gazdasági hatásokkal. Az idő előrehaladtával egyre drasztikusabb beavatkozásokra lesz szükség, miközben az érdemi beavatkozás lehetősége csökken, és a megoldások is drágulnak. Nagyon valószínű, hogy a KAP jelenlegi reformja az utolsó lehetőségeink egyike az európai természeti sokféleség megőrzésére. Ha ez sem sikerül, akkor a lelkiismeretünket fel kell készíteni arra a szomorú tényre, hogy a következő generációk egy leromlott, fajokban és élőhelyekben végletekig elszegényedett, kizsarolt agrártájat örökölnek majd tőlünk.” – Dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója.

Tudósítás és képek forrása: MME