A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat, szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek.

1- kép: Az ürgék már felkészültek a télre

Az Állatok Világnapja alkalmából ismerkedjünk meg az ürgékkel, valamint a védelmüket szolgáló Raptorsprey Life+ programmal.

Az ürgekolóniák (Spermophilus citellus) zárttéri szaporításának igénye nem helyettesíti, de jól kiegészíti a szabadtéri élőhely- és fajvédelmet. A zárttéri tenyésztés a leendő tenyészállatok befogásától a szaporulat eredményes visszaengedéséig sok apró, összehangolt lépést tartalmaz.

A Szent István Egyetem Kaposvári Campus szakértőinek ürgék tartásával kapcsolatos pozitív tapasztalatai és az átteleltetésükhöz szükséges optimális körülmények megismerése és biztosítása, a RAPTORSPREY LIFE+ programmal kiegészülve kulcsfontosságú szerepet töltött be a fogságban történő szaporítás és a megszületett egyedek visszavadításának tekintetében.

A tenyésztés megkezdése a hazai állományok genetikai vizsgálatával kezdődik, ami meghatározta, hogy honnan és milyen számban szerezhetők be állatok. Ezután került sor az állatok befogására, majd klímakamrában, az optimális 5 ͦC-on történő átteleltetésre, végül a szaporításra. Erre a hosszadalmas előkészületre azért volt szükség, mert más ürgefajok esetében ismert, hogy a szaporítás csak akkor volt sikeres, ha emberhez szokott, a téli álomból éppen feléledt egyedeket pároztattak. Ezt az eljárást követve a befogott állatok mindegyike sikeresen áttelelt, és 2018. május elején az állatok kétharmada le is ellett a SZIE Kaposvári Campus ürgeházában, így több mint hetven ürge született.

A sikeres szaporítást követően az utódokat anyjuk nevelte fel. A SZIE szakértői kétféle módon tartották őket: vannak egyrészt a további tenyésztésre, másrészt a visszatelepítésre kijelölt egyedek. A tenyészetben maradó egyedeket emberhez szoktatják, ami csökkenti a későbbi stresszt és várhatóan növeli a szaporodás esélyét. A kiengedésre kijelölt egyedeket viszont nem szabad emberbaráttá tenni, hiszen ez ronthatja életben maradási esélyeiket, ugyanakkor fel kell készíteni ezeket az ürgéket a leendő terepi körülményekre. Éppen ezért ezeket az állatokat az anyjuktól történő elválasztásukat követően a leendő helyen található növényekkel etették a szakemberek, ami elősegítette az állatok gyors beilleszkedését a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, sőt, saját kotorékot is ástak maguknak.

Az egész eljárás akkor tekinthető sikeresnek, ha a kiengedett állatok megtelepednek és szaporodnak is, amit 2020 tavaszán az állatok visszafogásakor ellenőriztek a szakemberek. Erre az időszakra 100 fölötti számra nőtt a Kaposvári Campus szakemberei által létrehozott ürgekolónia egyedeinek száma, ahol mind az első, mind a második évben kiengedett állatokból fogtak vissza, jelentős számú olyan egyed mellett, amelyekben nem volt azonosító chip, vagyis már ott születtek.

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy lehet optimalizálni a tartási körülményeket, hogy a szaporodó, jó kondícióval rendelkező nőstények arányát növelik a tenyészetben. Most 20 pár ürge alussza téli álmát Kaposváron, és a kutatók további szaporulat felkészítését tervezik arra az eshetőségre is, hogy időben felismerjék és elkerülhessék a helyi ragadozókat. A tenyészprogram hatékonyságának növelése az egyik fő célkitűzése a most elbírálás alatt álló ürgevédelmi LIFE+ programban.

Forrás: SZIE