Kattints a képre és jelentkezz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára!

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.

Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University

2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.

Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University

A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.

Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák

A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.

Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University

Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.

Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.

Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University

Technológia, jog és jövőbeli együttműködés

A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.

A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen

A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University

A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.

Forrás:

Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.

Fotó: MATE

A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.

Fotó: MATE

Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”

„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.

Fotó: MATE

Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”

Fotó: MATE

Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:

• A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
• A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
• A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.

Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.

Forrás: MATE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.

Fotó: Gábor Barta Photography 

A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.

Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.

Fotó: Gábor Barta Photography 

Forrás: MATE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131