Mezőgazdaság
Négyszázmilliós fejlesztés valósult meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason – jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt.
Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból 2019 júliusától a Csordajárás területén, 17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt.
A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetesvízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához – mondta.
Hozzátette, a HAKI elnyert egy másik MAHOP-pályázatot is, amelynek a kivitelezése a tervek szerint jövő év elején kezdődik: egy új szivattyútelepet alakítanak ki a Csordajárás területén, így a tavak kétirányból is elláthatók lesznek vízzel.
A HAKI génbanki tevékenységéről szólva Kovács Gyula génbankvezető elmondta, a ponty élő génbankot 1962-ben hozták létre, mára 13 hazai és 3 külföldi fajtát tartalmaz; a mélyhűtött génbank állománya 17 hazai, 8 külföldi fajból áll, amivel a legnagyobb Európában. Az 1980-as évek végén hozták létre a tokfélék génbankját, 2016-ban pedig elkezdték a süllő és a harcsa populáció géngyűjtését.
A génbanki tevékenység segítségével három ponty hibridet tenyésztettek már ki, amelyek a hazai pontytenyésztés jelentős részét adják; és a tiszai cianid szennyezés után segítették a nyurgaponty visszatelepítését a folyóba.
Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, a Szent István Egyetem rektora kifejtette, nem csupán Szarvason ritka egy ilyen beruházás, hiszen országszerte hosszú évekig tart, amíg egy ilyen nagyszabású halászati építkezés megvalósul. Mindez azért is nagy jelentőségű, mert valóban fontos természetvédelmi és horgászati célokat valósít meg, ezek hiányait betölti, valamint a magyar halászati kutatást is megerősíti. Szolgálja továbbá Szarvast és a helyi, de nemzetközi kutatómunkát is, amik az utóbbi években szinte egybeforrtak. A rektor elmondta, hogy a beruházás egyértelműen a magyar halászati kutatás erősödését szolgálja; egy mintaprojekt, amely az agro- és horgászturizmushoz, továbbá az őshonos fajok megőrzése révén a természetvédelemhez is kapcsolódik. Hozzátette, hogy a szarvasi intézmények szervezeti átalakítása nem áll meg, a vízgazdálkodás és a halászati kutatás, továbbá ezen területek oktatása egy egységbe, egy szakmai irányítás alá kerül majd.
Zalai Mihály (Fidesz), a Békés megyei önkormányzat elnöke elmondta, az, hogy a kormány önálló halászati operatív programot alakított ki, jelzi, hogy fontosnak tartja a területet. Békés megye jelentős halgazdálkodással rendelkezik, kaviártermelésben országosan az első helyen áll – jegyezte meg.
A Halászati Kutatóintézet elődjét 1953-ban költöztették Budapestről Szarvasra, ekkor hozták létre az első kísérleti tavakat. 1975-ben alakították ki a belső-telepi tavakat, azóta hasonló beruházás nem zajlott.
Forrás: NAIK
Mezőgazdaság
Pásztorgémek Drávaszentesen
Nemzeti parkunk drávaszentesi állattartó telepén a közelmúltban szürkemarhák társaságában pásztorgémek egy hétfős vonuló csapatát figyelte meg Kozma-Bognár Tamás természetvédelmi őr kollégánk.

Bár e faj világszerte terjeszkedő állománnyal rendelkezik, hazánkban még mindig a ritkább madárfajok közé tartozik. Fészkelőpárjainak száma minimális, vonulási és kóborlási időszakban figyelhető meg.
Korábban is megfigyeltünk már néhány példányt a területen, de ez a mostani 7 példány az eddigi legnagyobb egyedszám. A szürkemarhák körül szedegettek, majd felreppenve átrepültek a közeli legelőre, ahol a legelő szürkemarhák híján, a tavaszi napsütésben kint pihenő és legelésző szarvasrudli mellett szálltak le. Ezzel is bizonyítva a faj legelő állatokhoz való kötődését.
A kép a felreppenő kis csapatról készült.
Írta és fényképezte: Horváth Zoltán tájegységvezető – DDNP
Mezőgazdaság
Aszályinformációk – 2026. április 16.
A talaj felszín közeli 10, 20 cm-es rétege nagy területen kritikusan száraz állapotba került
Az elmúlt egy hét során nagyrészt száraz időben volt részünk. Csapadék nagyon kevés hullott, csütörtökön a Bükk tágabb térségében esett egy kevés, részben hó formájában, majd pénteken a nyugati, délnyugati országrészben mérhettünk 0,5-5 mm-t. Az elmúlt 30 nap csapadékmennyiségét nagyrészt a március utolsó hetében hullott csapadék adta, és mind a 30, mind a 90 napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest hazánk túlnyomó részén.

Fotó: MET
Ennek megfelelően a talaj felszín közeli 10, 20 cm-es rétege nagy területen kritikusan száraz állapotba került, a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában nedvességtartalma már csak 25-45% közötti. A 20-60 cm-es talajréteg vízellátottsága még általában jónak mondható, a mélyebb rétegekből pedig főként az Alföldön hiányzik 70-100 mm, ami a tél során nem töltődött föl.
A nyári kapás növények magjai száraz talajba kerültek, ezekre vonatkozóan közpes vagy nagyfokú az aszály. Az őszi vetések gyökérzónájában még kielégítő mennyiségű nedvesség található, de egyre nő az erre vonatkozó enyhe és közepes aszállyal érintett terület is.
Az előttünk álló 6-8 nap során nagy területre kiterjedő, jelentősebb csapadék továbbra sem valószínű. Elszórt záporokra, zivatarokra, hétfőn kisebb esőre van kilátás, de területi átlagban a jövő hét közepéig nagy eséllyel 5 mm alatt marad a csapadékösszeg. Ennek megfelelően a talaj tovább szárad, az aszályhelyzet várhatóan tovább romlik majd.
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka
A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka. A gazdálkodók 2026. április 15. és 2026. június 9. között nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, a zökkenőmentes beadásban pedig továbbra is számíthatnak a falugazdász-tanácsadók és szaktanácsadók segítségére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A 2026-os egységes kérelemben a termelők összesen 54 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcím tekintetében tudnak majd támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
A Magyar Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése is lezajlott, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gazdálkodóknak az igényléshez.
A szaktárca és a végrehajtásban együttműködő hatóságok egyaránt elkötelezettek amellett, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsák a benyújtás zökkenőmentességét a gazdák számára. A beadási időszakban is minden érintettnek érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium kap.gov.hu címen elérhető tematikus honlapját, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalát. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.
Az agrártárca törekvése továbbra is az, hogy a gazdálkodók által ismert támogatási jogcímek és az ezek alapján igényelhető támogatási összegek a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget biztosítva, a feltétlenül szükséges finomhangolás mellett álljanak a termelők rendelkezésére.
Az idei évi csomag egyrészt lehetővé teszi az uniós szinten elért egyszerűsítések hazai végrehajtását, másrészt pontosítják és egyértelműsítik a rendelkezéseket, a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatok mentén. A további módosítások adminisztratív könnyítéseket céloznak, hozzájárulva a még gyorsabb és hatékonyabb kifizetésekhez.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden támogatást igénylő, aki meghatalmazotton keresztül vagy tanácsadó segítségével szeretne kérelmet benyújtani, időben egyeztessen arról falugazdász-tanácsadójával, szaktanácsadójával. A június 9-i határidő elmulasztása jogvesztő, az elkésett egységes kérelmeket a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(AM Sajtóiroda)

